Szegénylegények

A Szegénylegények 1965-ben készült fekete-fehér magyar filmdráma Jancsó Miklós rendezésében. A film szemlélete és formanyelve új korszakot nyitott a magyar filmtörténetben. A hosszú percekig tartó beállítások, a végtelennek tűnő magyar Alföld statikus keretében aprólékosan koreografált tömegmozgatás, az egyenruhás katonák, mind a rendező összetéveszthetetlen alkotói védjegyévé váltak.

Szegénylegények
1966-os magyar film
Görbe János és Latinovits Zoltán
Rendező	Jancsó Miklós
Producer	Németh András
Műfaj	filmdráma
Forgatókönyvíró	Hernádi Gyula Jancsó Miklós
Főszerepben	Görbe János Latinovits Zoltán
Operatőr	Somló Tamás
Vágó	Farkas Zoltán
Jelmeztervező	Vicze Zsuzsa
Gyártásvezető	Daubner István
Gyártás
Gyártó	MAFILM 4. Játékfilmstúdió
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Forgatási helyszín	Apaj
Játékidő	90 perc
Képarány	2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó	Mokép Pannónia Entertainment Ltd. (felújított)
Bemutató	1966. január 6. 2021. szeptember 30. (felújított) 1966 novembere 1966. december 17. 1969. május 4. (New York City, New York)
Korhatár	II. kategória (F/4112/J)
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Történet

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A kiegyezés után gróf Ráday Gedeon a kormány megbízásából megkezdi az ország közbiztonságának újraszervezését. Többek között azon dolgozik, hogy a szegénylegényeket megtalálja, és ártalmatlanná tegye, akik az 1848-49-es szabadságharcban Rózsa Sándor betyárcsapatában harcoltak. Az elfogottakat az Alföldön, egy sáncban tartják fogva. Itt magánzárkákban és szabad ég alatt élnek a rabok, a puszta földön alszanak. Egy tanyán a közelben folynak a kihallgatások. Bírósági tárgyalások, jogszerű ítélethozatal itt nem zajlik. A hatalom emberei megpróbálják egymás ellen kijátszani a fogvatartottakat. Gajdor, aki három embert ölt meg, besúgóvá válik, hogy mentse a bőrét. Miután fogolytársai szemében gyanússá válik, hiába kér védelmet a csendőröktől: azok nyitva hagyják éjjel a cellája ajtaját, és valaki megfojtja az árulót. A film végén a hatalom katonái újonctoborzást szerveznek. Az egyik volt szegénylegény lovas tudását dicsérve megbízzák, hogy válogassa ki a volt betyárokat az újoncok közül, mert ezekből szabadcsapatot alakítanak. Amikor valamennyien összegyűltek, kihirdetik Ferenc József császár és magyar király ítéletét: "Sándor", a vezér kegyelmet kapott. A legények örömükben Kossuth-nótát énekelnek, de következik az ítélet második fele: a többiek el fogják nyerni méltó büntetésüket.

Szereplők

Őze Lajos és Kozák András

• Görbe János (Gajdor János)
• Latinovits Zoltán (Kakastollas I, Veszelka Imre)
• Molnár Tibor (id. Kabai)
• Kozák András (ifj. Kabai)
• Agárdy Gábor (Torma)
• Barsy Béla (Foglár III)
• Madaras József (Magyardolmányos)
• Koltai János (Varjú Béla)
• Avar István (Vallató I.)
• Őze Lajos (Vallató II.)
• Somogyvári Rudolf
• Nagy Attila
• Basilides Zoltán
• Bárdy György
• Fülöp Zsigmond
• Csurka László
• G. Szabó Lőrinc
• György László (csendőr)
• Horváth József
• Horváth László
• Juhász Jácint
• Kautzky József (csendőr)
• Konrád József
• Schlehmann Magda (Juli)
• Siménfalvy Ida (öregasszony)
• Siménfalvy Sándor (öregember)
• Szersén Gyula
• Szilágyi Tibor
• Tallós Endre
• Tordy Géza (fiatal tiszt)
• Velenczey István
• Bujtor István

Díjak, elismerések

• 1966 – Magyar Filmkritikusok Díja: nagydíj, operatőri díj, a legjobb férfi alakítás díja Görbe Jánosnak
• Magyar Játékfilmszemle: a társadalmi zsűri fődíja, a szakmai zsűri rendezői díja
• Locarno: FIPRESCI-díj
• 1967 – London: az év legjobb külföldi filmje
• 1968 – A „Budapesti tizenkettő” egyik filmje
• 2000 – Az „Új budapesti tizenkettő” első helyezettje
• 2012 – Az 53 magyar film egyike

Források

• Filmrészletek, részletes tartalom
• Szegénylegények a PORT.hu-n (magyarul)
• Háttérinformációk a filmmuzeum.hu-n
• Magyar Filmográfia – Játékfilmek 1931–1998 című kézikönyv

• Filmművészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap