Tokaji borvidék
borvidék a Zempléni-hegység déli lábainál From Wikipedia, the free encyclopedia
A Tokaji borvidék[1] vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta. Magyarország északkeleti részén, a Zempléni-hegység déli, délkeleti lábainál található. Területe 88 124[2] hektár. Az UNESCO Világörökség Bizottsága mint kultúrtájat 2002-ben felvette a világörökségi listára Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj néven.[3]
| Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj | |
| Világörökség | |
 | |
| Szőlőültetvény légifelvételen | |
| Adatok | |
| Ország | Magyarország |
| Világörökség-azonosító | 1063-001 |
| Típus | Kulturális helyszín |
| Kritériumok | III, V |
| Felvétel éve | 2002 |
| Elhelyezkedése | |
 Tokaji borvidék
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48°, k. h. 21° | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaji borvidék témájú médiaállományokat. | |
A borvidék jelképe és egyik központja Tokaj városa, amely világhíre révén egész Magyarország jelképévé vált. A város több évszázados borászati hagyomány, különleges építészeti örökség és helyi hagyományok őrzője.
| Tokaji borvidék | |
 | |
| A régió elhelyezkedése | |
| Adatok | |
| Minőségbesorolási kategória | I. II. osztályú szőlőkataszter |
| Besorolás éve | 1737 |
| Ország | Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye |
| Borrégió | Tokaji borrégió |
| Éghajlat | kontinentális |
| Talajösszetevők | vulkanikus tufán kialakult fekete nyiroktalaj |
| Régió területe | 6202 hektár |
| Szőlőfajták | furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar |
| Érési időszak | szeptember, október |
| Bortermelés | tokaji aszú, tokaji szamorodni |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tokaji témájú médiaállományokat. | |
A Tokaji borvidék 87 km hosszúságban és 3–4 km szélességben terül el, mintegy 5478 hektárnyi területen, három jellegzetes hegy, az abaújszántói és a sátoraljaújhelyi Sátor-hegy, valamint a tokaji Kopasz-hegy közötti háromszögben, 27 település határában.
A borvidék kontinentális éghajlatú. A legtöbb helyen vulkanikus alapkőzet (andezit, riolit, s ezek tufái), illetve az ezen kialakult nyiroktalaj található. Az ásványi anyagokban gazdag vulkáni kőzeten testes, erős savgerinccel bíró, minerális jegyekkel rendelkező borok készíthetők. A löszösebb talajú részeken (pl. Kopasz-hegy), az alacsonyabb savtartalom miatt, lágyabb karakterű borok születnek, ezen dűlők alkalmasabbak illatosabb fajták termesztésére. Az aszúsodást, vagyis nemes rothadást előidéző Botrytis cinerea penészgomba nem csak Tokaj-Hegyaljára jellemző, több más borvidéken megtalálható (Arad-hegyalja, Mór). Azonban a termőhely, a különleges mikroklíma, a környező folyók (Bodrog, Tisza) és a megfelelő szőlőfajta (furmint, hárslevelű, sárga muskotály, zéta, kövérszőlő, kabar) egymásra találásának eredményeképpen itt évről évre bekövetkezik az aszúsodás. A borvidék riolittufába vájt pincerendszereinek jellegzetes sajátossága a pincék falát vastagon borító nemes pincepenész, a Cladosporium cellare, ami viszont (a Botrytis cinereával ellentétben) a világon csak itt, és a Rajna-menti borpincékben fordul elő. Ez a gomba a tokaji borok minőségének biztosításában fontos szerepet játszik, szabályozza a pincék levegőjének páratartalmát.
A Tokaj-Hegyalja elnevezés Tokaj városáról és az eredetileg csak Hegyalja nevű környező vidékről kapta a nevét. A magyar Hegyalja elnevezést már a 16. században használták. A térség latin Districtus Submontaneus, azaz „Hegyaljai Kerület” neve később közigazgatási beosztásként is feltűnt.
Tokaj várát a 16–17. században X Európa-szerte ismerték, ezért a külföldi borkereskedők a „tokaji bort” keresték az egész Hegyalján, és a vidék Európa-szerte mint „Tokaj hegyvidéke” (latinul: Montium vitiferorum Tokaiensis, németül: Tokayer Gebürg vagy Tokajer Wein-Gebürg) néven vált ismertté. Ez lassanként a magyarországi szóhasználatban is polgárjogot kapott, és a területet a 18. századtól kezdve Tokaj-Hegyaljának kezdték nevezni, a hivatalos Hegyalja név mellett. Ez utóbbit csak a 20. század elejétől váltotta fel hivatalosan is a Tokaj-Hegyalja név.[4]
Hogy Tokaj környékének (Hegyalja) déli lejtőit kik ültették be szőlővel először, azt ma már biztonsággal megállapítani nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy már a honfoglalás előtt is volt itt szőlőművelés.
A tatárjárás után az országba IV. Béla király hívott be újlatin nyelven beszélő szőlőműveseket, akik Olaszi (Bodrogolaszi), Sárospatak, Tállya (eredetileg a francia taille, 'irtás' 'erdőirtás' szóból) és Liszka (Olaszliszka) községekben telepedtek le. Ők, a minden bizonnyal vallon vincellérek voltak azok, akik megvetették a hegyvidék világhírének alapjait, magukkal hozva délebbre (vagy nyugatabbra) fekvő hazájuk jeles szőlőfajtáit, s a fejlettebb borkultúrájukat. Elképzelhető az is, hogy a legjelesebb hegyaljai szőlőfajta, a furmint is francia, netán olasz eredetű („mea nec Falernae temperant vites, neque Formiani pocula colles” Horatius).
Az aszúkészítés hirtelen megjelenése, valamint szőlőfajták átvétele arra utalnak, hogy a mohácsi vész után a Szerémi borvidékről is érkeztek onnan elmenekült vincellérek.[5]
Az alapborok mellett az aszúszemekkel kevert „élő” fürtök együtt feldolgozása révén készül a szamorodni, illetve évszázados technológia alkalmazásával a tájegység legfontosabb bora, az aszú. A tokaji borok a nemespenésszel borított falú, sokszor több száz méteres pincelabirintusokban elhelyezett fahordókban érlelődnek. A legjobb minőségű tokaji borokat Tokaj, Tarcal, Tolcsva, Mád, Bodrogkeresztúr, Erdőbénye, Sárospatak és Tállya községek környékén készítik.
A tokaji bor kitűnőségét Hegyalja talajának és éghajlatának sajátos együtthatása alakította ki. Ezt az is bizonyítja, hogy számos délibb fekvésű hegyvidéken kísérleteztek a tokaji szőlőfajták termelésével, azokat teljesen hegyaljai módon kezelték, az ott termelt borok mégis messze elmaradtak a hegyaljai borok mögött, de még fajtajellegük is teljesen elérő volt.
Hogy miként fejti ki a talaj és az éghajlat itt Hegyalján e páratlan átalakító képességét szőlőfajtáinkra, sőt az idegenből a Hegyaljára importált fajtákra is, erre többféle magyarázat is született. Egyesek szerint a Hegyalja trachyt-rhyolit málladék talaja a szőlő zamatanyagának képzéséhez kiválóbb mennyiségben szolgáltatja a megfelelő anyagokat, míg mások inkább éghajlati sajátosságokkal magyarázták a hegyaljai szőlő nagy cukortartalmát, s az abból sajtolt bor finomságát. Valószínű azonban, hogy a két tényező együttes hatásának köszönhető, vagyis mindkettő nélkülözhetetlen:
- A trachyt kőzetekből képződött talajféleségek a növényi tápanyagokon kívül előnyös fizikai tulajdonságukkal szolgálják a szőlőkultúrát, nagyfokú hőelnyelő képességüknél fogva nemcsak hamarabb melegszenek fel, mint más talajok, hanem a szőlő érési időszakában naplemente után is sokáig megtartják a meleget.
- Az éghajlat sajátossága főleg érés tekintetében érvényesül; forró nyár, szép egyenletes ősz, a nappal gyakori kánikulaszerű hőség, s később – októberben a deres hajnalokat követő verőfényes nappalok, s főleg, ha mindez kellő esőzésekkel váltakozik; beáll az aszúképződés, a hegyaljai szőlőérés koronája.
A Tokaji borvidék zárt térség, ami azt jelenti, hogy ide más területről származó szőlőt, mustot, bort – palackozott borok kivételével – behozni nem szabad. Ezzel a borvidék borai, borkülönlegességei fokozott védelemben részesülnek.
Tokaji aszú
Tokaj a legnevezetesebb, világszerte ismert borvidékünk. Bár a szőlészetnek és borászatnak évezredes hagyományai vannak e térségben, világhíre azonban csak 17. században emelkedett, amikor a kései szüret és borkészítési eljárás eredményeként híressé vált a borvidék rangos borkülönlegessége, a tokaji aszú. Az aszú a tokaji bor koronája, mely 8-10 éves korában éri el palackképességét.
A legenda szerint az aszúbor készítését a 17. században Szepsi Laczkó Máté, Lorántffy Zsuzsanna udvari papja, majd később bényei (Erdőbénye) prédikátor találta fel, aki a fejedelemasszony újhelyi (Sátoraljaújhely) Oremus szőlőjének terméséből készítette az első nektárt, s azzal mint húsvéti borral, lepte meg úrnőjét. E történeti adat hitelességét Kazinczy Ferenc feljegyzése erősíti meg, aki Kazinczy Pétert, a fejedelemasszony jószágigazgatóját nevezte meg az említett feljegyzésben a történelmi adat forrásául. Ezt a legendát alaposan és hitelt érdemlően cáfolta meg azóta Zelenák István történész.[6]
Zelenák István, Tokaj történésze azonban rátalált egy iratra, amely bizonyítja, hogy már jóval Szepsi Laczkó Máté előtt is ismerték az aszú bort. Garai Máté 1571-ben halt meg, és örökösödési levelében említést tesz több hordónyi „Asszú Szőlő Bor”-ról. Így az eddigi források szerint feltehető, hogy a Garaiak készítették az első ismert aszú bort.
Amikor XIV. Lajos megkóstolta a tokaji bort, a „le vin des rois et le roi des vins” elnevezéssel illette, ami latinul vált ismertté: „vinum regum, rex vinorum” (ejtése: vínum regum, rex vinórum), azaz „királyok bora, borok királya”.
A tokaji máslás
A tokaji máslás az aszúnál megmaradt seprőre felöntött mustból készült borféleség.
A tokaji bor hírneve
Régi mondás, hogy a tokaji bor a borok királya, és a királyok bora. Ez a felséges magyar borkülönlegesség valóban a legkülönb az elsőrangú magyar borfajták közül, és valóság az is, hogy számos koronás fő asztalának egyik kelléke volt a tokaji bor. De nem csupán a királyoké, hanem a művészetek koronázatlan fejedelmeié is.[7]
A muzsikusok között Mozartról hírlett, hogy kedvelt italai közé tartozott a Tokaji, sőt szövegírója, Lorenzo Da Ponte abbé is a hódolói közé tartozott. Feljegyezték, hogy 1786-ban, amikor a Don Giovanni szövegkönyvét írta, munka közben állandóan ott volt az asztalán egy palack jó tokaji.
A nagy német költő Goethe még a Faustba is beleszőtte Tokaj borának hírét. A Faust első részében, Auerbach pincéjében szerepelteti a tokajit. Brandler, a dőzsölő alakok egyike ezt mondja:
- Brandler:
- Megvallom én
- A savanyút nem kedvelem
- Adj nékem
- Egy pohár igazi édes bort.
- Mefiszto:
- Azonnal kap kegyed
- Egy pohár tokajit…
1815-ben Bécsben az ifjú Schubert kezébe került Gabriele Baumberg bécsi költőnőnek (Batsányi János későbbi feleségének) 1800-ban megjelent verseskötete. Közötte szerepelt az 1795 táján íródott „Lob des Tokayer” (A tokaji bor dicsérete) című bordala, amely annyira megragadta a fiatal zeneköltő fantáziáját, hogy néhány nappal később el is készítette zenei kompozícióját, a Tokaji bordal zenéjét. Baumberg költeménye korabeli fordításban így hangzik:
- „Ó Tokaj, drága nedve
- Királyi asztalon
- Megnő lantomnak kedve,
- Ha csepped ihatom,
- Ha vágyom új gyönyörre,
- Ha ismét szenvedek,
- Te napként fölhevíted,
- Félig holt szívemet
- „Ó Tokaj, drága nedve
- Te felséges barát,
- Tőled velőm s a csontom
- Erő, tűz járja át.
- Új élet kél eremben
- Ha iszom cseppjeid,
- Nektárod italából
- Engem új láng hevít.
- „Ó Tokaj, drága nedve
- Te királyi ital,
- Legyen, mint gondűzőé
- A tied ez a dal.
- Ha mélyen sújt a bánat,
- Deríted kedvemet,
- Bátorrá lesz a gyáva,
- Ha issza nedvedet…
Gróf Fáy István zenetudós, a pesti Nemzeti Színház zenei életének akkori irányítója 1854-ben levélben kereste meg Rossini mestert, a nagy zeneköltőt, hogy a Nemzeti részére készítsen el egy tetszőleges témájú operát vagy egy balett muzsikáját. (Akkoriban a Nemzeti volt hivatott operákat, balettet is bemutatni, csak később az Operaház megépülését követően vált ketté a komolyzenei és a prózai ág.) Rossini mester akkoriban már visszavonult, és nem teljesítette ezt a felkérést. Kedves levélben közölte mindezt Fáy intendánssal, s írását azzal fejezte be, hogy Magyarországot nagyon szereti, s a tokaji bor soha sem hiányzik asztaláról…
A Tokaji borrégió egyetlen borvidékből, a Tokaji borvidékből áll. A borvidék kiterjedését a Tokaj oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának „Körülhatárolt terület” fejezete határozza meg.[8] Ez alapján a borvidék a következő 27 települést foglalja magában:[9]
| Pincészet | Tulajdonos | Kulcsemberek | Település | Szőlőterület (ha) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Árvay Családi Pincészet[11] | családi vállalkozás | Árvay János | Rátka | 17 | Az év bortermelője 2003 (Árvay János) |
| Bene Pincészet | Bodrogkeresztúr | ||||
| Béres Szőlőbirtok és Pincészet | Erdőbénye | 45[12] | |||
| Bodvin | Mád | ||||
| Bodnár Pincészet Borház[13] | családi vállalkozás | Dr. Bodnár Sándor | Sátoraljaújhely | ||
| Budaházy- Fekete Kúria Pincészet | családi vállalkozás | Dávid Rémusz | Erdőbénye | 15 | |
| Demeter Zoltán Pincészet - Tokaj | családi vállalkozás | Demeter Zoltán | Tokaj | 7 | Borászok Borásza 2007
Magyarország legnépszerűbb borászata - Borbarát magazin (2007) Az év bora (Tokaji Furmint "Veres" 2009 - Wine Spectator - Matt Kramer - USA 2011) Az év bora - Tokaji Aszú 2008 - Borigo magazin (2015) 2018 legizgalmasabb borai - Tokaji Cuvée "Eszter" 2013 - Decanter UK (2019) |
| Demetervin | Mád | ||||
| Dereszla Pincészet | Bodrogkeresztúr | 60 | |||
| Disznókő Szőlőbirtok | AXA-Millésimes (francia) | Mészáros László (birtokigazgató) | Mezőzombor | 150 | Az év pincészete 2005 |
| Dobogó Pincészet | Zwack Izabella és Domokos Attila | Domokos Attila (borász) | Tokaj | 5 | Magyarország Legszebb Szőlőbirtoka 2020 – Kisbirtok kategória [14] |
| Eskol Pince | Tállya | ||||
| Evinor Pincészet | csaladi pincészet | Simkò Sàndor | Sárospatak | 25 | |
| Götz Pincészet | családi pincészet | Götz István | Hercegkút | ||
| Grand Tokaj Zrt.[15] | Magyar Állam | Áts Károly (főborász)[16] | Tolcsva | 70 | 1100 ha területről, 2000 kistermelőtől vásárol fel szőlőt |
| Gróf Degenfeld Pincészet | Tarcal | 100 | |||
| Hangavári | családi pincészet | Bodrogkisfalud | 15 | ||
| Hímesudvar | családi pincészet | Várhelyi Péter | Tokaj | 3 | |
| Homoky család pincészete | Tállya | ||||
| Kőporosi és Gomboshegyi pincesor | Hercegkút | ||||
| Kiss István Pincészete (Fitomark-94 Kft.) | családi vállalkozás | Dr. Kiss István (borász) | Tolcsva | 35 | |
| Kun Lajos pincészete | Sárospatak | ||||
| Lengyel Ottó pincéje | családi vállalkozás | Lengyel Ottó | Abaújszántó | 1,5 | |
| Maison Aux Pois | családi pincészet | Kulcsár Gábor | Mád | Decanter World Wine Awards, Bronz fokozat: Sauvignon Blanc, Furmint Blanc | |
| Mádi Borház | Baranyai Béla (borász) | Mád | |||
| Monte Tokaj Szőlőbirtok és Pincészet | Abaújszántó | ||||
| Patricius Borház | Kékessy Dezső, Kékessy Katinka[17] | Dr. Molnár Péter (birtokigazgató), Varga István (borászati vezető)[18] | Bodrogkisfalud | 85[17] | Az év pincészete 2016[19] |
| Rákóczi Pince | Sárospatak | ||||
| Royal Tokaji Borászat | (angol) | Mád | 107[20] | Az év bortermelője 2012 (Áts Károly) | |
| Sajgó Családi Pincészet | Tolcsva | ||||
| Samuel Tinon családi pincészete | Olaszliszka | ||||
| Szepsy[21] | családi vállalkozás | Szepsy István | Mád | 49 | Az év bortermelője 2001 (Szepsy István) |
| Szilágyi Pincészet | Szilágyi László | Sátoraljaújhely | |||
| Tokaj-Hétszőlő Szőlőbirtok | Michel Reybier (francia) | Makai Gergely (borász) | Tokaj | 55[22] | |
| Tokaj Nobilis | Bodrogkeresztúr | ||||
| Tokaj Oremus[23] | Vega Sicilia (spanyol) | Bacsó András | Tolcsva | 115 | Az év pincészete 2003 |
| Tokaj Pendits | Abaújszántó | ||||
| Tóth Zoltán Pincészete | családi vállalkozás | Tóth Zoltán | Sátoraljaújhely | 40 | |
| Varkoly Családi Pincészet | Szerencs | ||||
| Ungvári Pince | Sátoraljaújhely |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
