Hercegkút
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Hercegkút (németül: Trautsondorf) község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában, Miskolctól kb. 80 kilométerre északkeletre, Sárospataktól 3 km-re északnyugatra, a Tokaji borvidéken.
| Hercegkút | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rák József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3958 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 604 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 86,56 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,81 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 20′ 04″, k. h. 21° 31′ 42″ | |||
 Hercegkút
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Hercegkút weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hercegkút témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mindössze három települési szomszédja van: észak felől Makkoshotyka (6 km), délkelet felől Sárospatak, északnyugat felől pedig Komlóska. Keletről, délről és nyugatról egyaránt Sárospatakhoz tartozó külterületek határolják.
Csak közúton közelíthető meg, a 37-es főút felől, ahonnan Makkoshotyka irányába kell letérni a 38 115-ös útra, majd bő egy kilométer után balra fordulni a 37 133-as számú mellékútra.
Hercegkút a Rákócziak uradalmához tartozott. A település 1750-ben jött létre, mikor a Rákóczi-szabadságharc után elnéptelenedett területre földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott, hasonlóképpen a közeli Károlyfalva (Karlsdorf) és Rátka (Ratkau) falvakkal együtt. A település eredetileg az ő nevét viselte, Trautsondorfnak, magyarul Trauczonfalvának hívták. A telepesek főként szőlőgazdálkodással foglalkoztak.
1788-ban épült a barokk templom. Az alapító család kihaltával a települést a sárospataki uradalomhoz csatolták, és annak sorsában osztozott, de 1876-ban különvált a sárospataki uradalomtól. 1903-ban egy nagy tűzvészben a falu leégett, azonban hamarosan újraépült.
A 20. század elején Zemplén vármegye Sárospataki járásához tartozott.
1910-es népszámláláskor 934 lakosából 931 magyar volt, ebből 903 római katolikus, 19 izraelita volt.
Polgármesterei
| Időszak | Név | Jelölő szervezet |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Hoffmann János | független[4] |
| 1994–1998 | független[5] | |
| 1998–2000 | Götz János | független német kisebbségi[6] |
| 2000–2002 | Rák József | független német kisebbségi[7][8] |
| 2002–2006 | független német kisebbségi[9] | |
| 2006–2010 | független[10] | |
| 2010–2011 | független[11] | |
| 2010–2014 | Rák József | független[12] [csak névrokona az előző faluvezetőnek!] |
| 2014–2019 | független[13] | |
| 2019–2024 | független[14] | |
| 2024– | független[1] |
A településen 2000. szeptember 10-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[15] a korábbi képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[16]
2011. augusztus 7-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Hercegkúton,[17] ezúttal az addigi faluvezető nyugdíjazás miatti lemondása okán.[18] Az egyetlen jelölt – aki elődjével azonos nevet visel, bár nem is közeli rokonok[19] – ellenfelek hiányában 100 %-os eredménnyel nyerte meg az időközi választást.[17]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 662 | 667 | 655 | 637 | 615 | 625 | 604 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
2001-ben a település lakosságának 53%-a magyar, 47%-a német nemzetiségűnek vallotta magát,[20]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 55,6% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (10,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,4%, református 6,1%, görögkatolikus 1,1%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 1,2% (15,8% nem válaszolt).[21]
2022-ben a lakosság 96,1%-a vallotta magát magyarnak, 41,3% németnek, 0,3% szlováknak, 0,2% bolgárnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 69,3% volt római katolikus, 6,8% református, 2,1% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (17,4% nem válaszolt).[22]
- Római katolikus templom (1788)
- Sváb tájház (Kossuth utca)
- Világörökségi pincesorok (Gombos-hegyi, Kőporosi)
- Gombos-hegyi kálvária
- Szabadidő- és sportcentrum (Petőfi utca végén)
- Pogány-kút és környéke
- Gyöngyszem Német Nemzetiségű Általános Iskola és Óvoda
- Művelődési ház
- Götz János szobrászművész mellszobra
- Pihenőpark szabadtéri színpaddal, szökőkúttal a Sváb söröző mögött
- Frikker-Tokaj-Hegyalja (borászat) https://facebook.com/frikkertokajhegyalja.hu/
- Götz Pincészet www.gotzpinceszet.hu
- A Szovjetunióba elhurcolt falusiak emlékműve[23]
- Tradicionális Kádárüzem www.traditionalbarrels.com
- Virág Vendégház www.viragvendeghaz-hercegkut.hu
- Helén Panzió www.helenpanzio.hu
- Gombos-hegyi kilátó
- Trautson Tanösvény
- Götz János (1941–1971) szobrászművész
- Stumpf István kancelláriaminiszter, alkotmánybíró[24]
- Sok szálon kötődik Hercegkúthoz Derczó István építőipari vállalkozó, akit a település a díszpolgárává is választott.[25]
- Zenemplén amatőr rockfesztivál
- Hercegkútról származók találkozója
- Zempléni művészeti napok
- Őszváró Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
- Forralt Boros Kőporos (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
- Borradalom (Trautsons Bor és Kultúráért Egyesület szervezésében)
A gombos-hegyi pincesor részlete
A kálvária naplementében
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
