magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Tolcsva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Tokaji borvidéken.
| Tolcsva | |||
 | |||
| A Dessewffy-kastély | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tóth Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3934 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1454 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 109,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 16,48 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Hegyalja[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′ 02″, k. h. 21° 26′ 46″ | |||
 Tolcsva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Tolcsva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tolcsva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Tolcsva Magyarország északkeleti részén, Tokajhegyalja középső területén, a Bodrogba folyó Nagy-Tolcsva-patak két oldalán fekszik, Szerencs és Sátoraljaújhely között, 25–25 km távolságra.
Öt hegyaljai szőlőtermelő településsel határos; szomszédai: északon és északnyugaton Erdőhorváti, keleten és délkeleten Sárazsadány, dél-délnyugaton Olaszliszka, nyugaton Erdőbénye, délen Vámosújfalu.
Domborzatát alapvetően a felszín gyenge függőleges tagozottsága és a tenger szintje felett 300 méternél nem magasabb dombok jellemzik. Az altalaj vulkáni utóműködésből származó riolittufa, zeolit; a felszínt főleg jégkorszaki nyirok és humuszos talaj borítja. Összességében a település kiváló természeti, földrajzi adottságokkal rendelkezik, melyek fontos tényezői az eredményes szőlőművelésnek.
A település csak közúton közelíthető meg, a legegyszerűbben a 37-es főútról Vámosújfalunál leágazó 3716-os úton; ez köti össze a Zempléni-hegység magasabban fekvő részein elterülő településekkel is. Erdőbénye felől a 3717-es úton érhető el.
Déli határszélétől nem messze húzódik a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal, melynek egyik állomása ráadásul az Olaszliszka-Tolcsva vasútállomás nevet viseli, de az valójában Vámosújfalu területén található, Tolcsva központjától mintegy 3 kilométerre.
Tolcsva és környéke az őskőkortól kezdve lakott volt, amit az itt talált régészeti leletek is bizonyítanak. A Várhegy[4]) nevű határrész arra utal, hogy ott vár állhatott, IV. Béla korabeli, melynek nyomai még a múlt század közepén láthatók voltak. A régészek értékes leleteket találtak a településen és környékén, melyek többsége megtalálható a miskolci Herman Ottó Múzeumban, illetve a budapesti Nemzeti Múzeumban.
Az oklevelek 1255-ben említették először, Tolchwa néven. A Zsigmond-kori okmányokban nyomon követhetők Tolcsva birtokosainak változásai:
1366-ban Tolcsvai János és fiainak, 1398-ban Debrői Istvánnak, 1404-ben Keéri Lászlónak, 1410-ben Toronyi Pálnak, 1414-1445 között a Csicseri családnak, 1446-tól a Tolchvai és Upori családnak volt itt birtoka.
1511-től a Bánffy, Eödönffi, Dobó, Gerendi, Czékei, Mezőssyek, Szekrényessyek, Dessewffyek és sok más nemesi család birtoka volt. 1602-ben a Lónyay, 1630-ban a Rákóczi-család volt Tolcsva birtokosa. 1486-ban Nagytolcsva mezővárosi rangot kapott, és a későbbiek során is különféle városi szabadalmakat élvezett.
Egykor arany- és ezüst-bányászata is volt. A Tolcsva környéki hegyek pedig jáspist, obszidiánt és kalcedont tartalmaznak.
Az 1700-as évek második felében Tolcsva a gróf Szirmay és utána a báró Waldbott Frigyes családok tulajdonába került. A Waldbott kastély ma is áll, melyben a község általános iskolája működik.
A görögök megjelenése Tolcsván 1711 után figyelhető meg, akik az ún. Tokaji Compania kereskedő társaság tagjaiként fontos szerepet játszottak a Hegyalja borkereskedelmével és a vidéknek külföldi árukkal történő ellátásában. Az 1725-1728-as népszámlálás szerint már éltek zsidó családok Tolcsván. A későbbi időben nagy szerepet játszottak a vidék borkereskedelmében.
A 18. század végén Tolcsva bekapcsolódott az országos postahálózatba. A faluban gyógyfürdő működött. Az 1828-as népszámlálás adatai szerint a településen 501 ház állt. Az 1848-as forradalom eseményeiről a zsidó kereskedők számoltak be a falu lakosainak, akik a pesti vásáron tartózkodtak. 1848 szeptemberében Szirmay Ödön akkori polgármester rendelete értelmében a szőlődézsmát eltörölték, mely egyike volt a legnehezebb feudális terheknek. A szabadságharc csatáiban aktívan részt vettek a tolcsvaiak.
Az 1850-től 1945-ig tartó történelmi korszakban fontos változások következtek be Tolcsva társadalmi, gazdasági, kulturális életében. A települést 1856-ban súlyos tűzvész pusztította, melynek során számos középület és 90 ház porig égett. Az iparosság továbbra is egységes céh keretek között működött. Az 1867. évi kiegyezés megteremtette a modern közigazgatást, gazdálkodást, pénzintézeti működéseket, az iskola ügyet, a művelődés irányítását új alapokra helyezte. Tolcsva 1872-ben, a Sátoraljaújhely-Legenye-Mihályi vasúti szárny bővítése révén bekapcsolódott az országos és nemzetközi vasúti közlekedésbe. 1886. évi közigazgatási törvény a várost lefokozta nagyközségi rangra.
A filoxéra járvány (szőlővész) 1886-ban érte el Tolcsvát, és a hegyaljai települések közül itt volt a legnagyobb a szőlő pusztulása. Az újratelepítés után 1895-re majdnem visszaállt a vész előtti állapot. A nagyobb szőlőbirtokosok nemcsak pincészettel, hanem feldolgozó és palackozó üzemekkel is rendelkeztek, önálló kereskedelmi, értékesítési joggal, az üvegeken saját címerrel ellátott címkékkel. A Hegyalján a 19. század második felétől különböző társaságok, egyesületek alakultak, melyekhez a tolcsvai birtokosok is csatlakoztak.
1913-ban nagy árvíz pusztított a településen, melynek során kb. 160 lakóház került víz alá. A természeti csapás után, emberi áldozatokat követelő világháború jött. A háború éveiben nemcsak a hadszíntéren, de a hadi üzemekben is jelen voltak a tolcsvai lakosok. Az áldozatok emlékére a községi képviselőtestület emlékművet állított. A világháború pusztításai, a Tanácsköztársaság helyi negatív intézkedései, majd a trianoni békeszerződés hátrányosan hatott Tolcsva fejlődésére 1920 után. A tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat, országos vásáraikra sem jöttek el az elcsatolt területekről.
.JPG)
1939-ben, a világháború kitörése után lengyel menekültek telepedtek meg Tolcsván. Központi utasításokra fokozódott a helyi zsidóság tevékenységének korlátozása. Megszüntették egyesületeiket, szervezeteiket, iskolájukat, eljárást kezdeményeztek ellenük, bolti készleteiket elkobozták, ingatlanaikat elvették stb. Tolcsváról a hadköteles férfiakat a hadszíntérre küldték, a polgári lakosság pedig a katonaság felszerelésének kiegészítésében vett részt. A második világháború áldozatainak emlékoszlopán 47 név szerepel, kik katonaként, vagy polgári személyként haltak meg.
1944. december 17-én vonultak be a román, majd a szovjet csapatok. Komoly megterhelést jelentett a lakosság számára a szovjetek rendelkezései: a borkészlet felmérése és lefoglalása, termények, élő állatok, takarmány, élelmiszerek stb. hadi célra való beszolgáltatása. 1945 márciusában Tolcsván is megalakult a néphatalmi szervezet, a Nemzeti Bizottság. Ezen év augusztus 4-én Ónody Imre községi bíró elnökletével összeült az új képviselőtestület. Intézkedés történt a zsidó vagyonok visszajuttatásáról. Az 1945-46-os tanév már nyugodt körülmények között folyt. Az óvoda folyamatosan működött. 1945 márciusában Tolcsván is földosztás kezdődött. 1947-ben megtörtént a község villamosítása, 1948-ban pedig államosították az iskolákat. Megindult a mozi működése, a kultúrház és könyvtár intézményes működése és takarékpénztár is alakult.
A településről vette nevét a Tolcsvai család, valamint előnevét a Tolcsvai Nagy család.
Tolcsvával volt határos a mára már elpusztult Kutpataka község is, melynek nevét a 14. század végén említették az oklevelek Kughpathaka, Kwthpataka néven. 1410-ből ismerjük birtokosa nevét is: Toronyai Pál.
A településen 2008. július 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[14] A polgármester-választáson a hivatalban lévő faluvezető is elindult, és a második helyezettel elég szoros versenyben ugyan, de meg tudta erősíteni a pozícióját.[10]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1884 | 1850 | 1818 | 1636 | 1506 | 1517 | 1454 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 91%-a magyar, 8%-a cigány és 1%-a ruszin nemzetiségűnek vallotta magát.[15]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,1%-a magyarnak, 5,4% cigánynak, 2,9% ruszinnak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,7%, református 10,3%, görögkatolikus 17,4%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,2% (30,9% nem válaszolt).[16]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 6% ruszinnak, 4,4% cigánynak, 0,1% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,7% volt római katolikus, 11,7% református, 18,7% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,1% izraelita, 3,1% felekezeten kívüli (29,1% nem válaszolt).[17]
A vidék alapvető gazdaság-földrajzi sajátosságát a 17-19. században a szőlő- és borgazdaság jelentette, azonban a szántóföldi gazdálkodásnak, az állattartásnak, erdőhasznosításnak és a hozzájuk kapcsolódó iparágaknak is jelentős szerepük volt Tolcsván. Az itt lakók két nyomásban búzát, kukoricát, rozsot, zabot termeltek. Az erdőt építkezésre, tüzelésre, makkoltatásra, legeltetésre, vadászatra hasznosították. A Tolcsva patakon több nagy teljesítményű malom működött. A kerti gyümölcsösökben szilvát, diót, körtét termeltek. Az állattartás rideg körülmények között folyt.
A Rákóczi-szabadságharc után a borpiac kiszélesedése, az aszúbor megjelenése, az értékesítés akadályainak eltűnése segítették a minőségi és mennyiségi fejlődést. Az itteni pincékben érlelt borokból kerültek ki a leghíresebbek, melyek az egész Hegyaljának megalapozták a hírnevét. A borszállítások elsősorban a felvidéki városokon át Lengyelországba irányultak.
1904 januárjában hosszú készülődés után újjáalakult a tolcsvai ipartestület, mely egybefogta a helyi iparosságot, mestereket, segédeket, tanoncokat egyaránt. A lakosság ellátására kiépült az üzlethálózat, mely a környező falvakból a piacra ideérkező lakosság igényeit is kielégítette.
1920 után a trianoni határ miatt a tolcsvaiak elvesztették a korábbi piacaikat. A pénzromlás, majd a gazdasági válság mind kedvezőtlenül hatott a község iparos, gazdálkodó rétegére.
Egy 1940. évi összeírás ipari létesítmény között említ egy fűrésztelepet, egy hengermalmot, gyümölcskonzervgyárat, szeszfőzdéket.
Az 1945 óta működő Szövetkezeti Borvásárló Egyesület utódaként 1950-ben alakult a Magyar Állami Pincegazdaság Tolcsvai Pincészete. Az állami gazdaság és pincegazdaság egyesülésével 1971. január 1-jétől kezdte meg működését a Tokajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát, melynek II. sz. kerülete volt a tolcsvai. A Borkombinát 4 korszerű szőlőfeldolgozó üzemmel rendelkezett, a tároláshoz 16 pincészet, 200 pince szolgált, szeszfőzdék, palackozó üzemek is tartoztak hozzá, székhelye Sátoraljaújhelyen volt.
1974-ben kezdte meg működését a tolcsvai palackozó üzem. Itt palackozott fajták: Tokaji Muskotályos, Tokaji Ó Furmint, Tolcsvai Édes Furmint, Tolcsvai Édes Hárslevelű, Tokaji Száraz Szamorodni, Tokaji Édes Szamorodni, Tokaji 3-6 puttonyos Aszú, Tokaji 6 puttonyos Muskotályos Aszú, melyek hazai és nemzetközi borversenyeken sok aranyérmet, világversenyt nyertek. A Borkombinát megalakulásától a Rákóczi-család történelmi címerének felhasználásával készítette el emblémáját, borcímkéjét.
A rendszerváltás után, 1993-ban a Borkombinát állami vállalatból gazdasági társasággá alakult, Tokaj Kereskedőház Zrt. néven. Az átalakított, 100 % állami tulajdonú társaság székhelye ekkor Tolcsvára került, és azóta is itt van. 2016. óta Grand Tokaj Zrt. néven működik.[18]
.JPG)
A cég, amely ma is a Tokaji borvidék legnagyobb felvásárlója és bortermelője és integrátora, a térség teljes bortermelésének mintegy 35%-át adja. A közel 70 hektáros saját szőlőterülettel rendelkező borászat mintegy 1000 hektárnyi termőterületről több mint 1000 kistermelőtől vásárolja fel a szőlőt.[19]
Egykor a teljes Tokaji borvidékre kiterjedő szőlőbirtokainak, pincészeteinek, borászatainak[20] és ingatlanainak jelentős részét a rendszerváltás óta privatizálták, ezekből kisebb-nagyobb gazdasági egységek alakultak, a tolcsvai területen pl. az Tokaj Oremus Kft. működik, mely a helyi pincészeteket is kezeli.
A korábbi Békeharcos MgTsz 1992. szeptember 22-én átalakult Kertészeti és Borászati Pinceszövetkezetté. A község területén működik még az Északerdő Rt. Hegyaljai Erdészeti Igazgatósága, Tolcsva-Olaszliszka és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. A közelmúltban megalakult a kistermelőket egyesítő Tolcsva-Erdőhorváti Hegyközség.
Tolcsva idegenforgalmi vonzerejét a műemlékek sokasága, a világhírű hegyaljai bor, valamint a térség szemet gyönyörködtető, szinte érintetlen természeti szépsége jelenti. A település különösen gazdag műemlék jellegű épületekben, amelyeket a Hegyalja neves szőlőgazdáinak kastélyai reprezentálnak.
A 18. században bevándorló ruszin és a Balkánról feltelepülő görögök hozták magukkal vallásukat. Templomuk 1859-ben, Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére lett felszentelve. A templom 1909-ben új főoltárt kapott, 1918-ban freskókkal díszítették. Az egyház 1925-ben két harangot vásárolt, 1927-ben pedig felújították a templomot.
Tolcsván aránylag kis lélekszámú volt a református közösség. A község ma is álló temploma 1864-1869 között épült, a korábbi templom leégése után. Harangja 1866-ban készült el, orgonája 1882-ben épült.
Építészeti szakemberek értékelései szerint a legrégebbi műemlék épület a mai Bajcsy-Zsilinszky u. 67. sz. alatt lévő gótikus plébánia templom, mely a leletek alapján a 14. században épült. Itt őrizték 1806. március 14-20-án a magyar Szent Koronát. A templom Kisboldogasszony tiszteletére van szentelve. A templom kétszer is a reformátusok birtokába került, de 1711-től a helyi római katolikus közösség használatában volt.
._Kossuth_Lajos_u._63.,_Tolcsva_-_Palace.jpg)
A templomok mellett Tolcsva jelentős más műemlékekkel, kastélyokkal, kereskedő- és polgárházakkal rendelkezik.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
