From Wikipedia, the free encyclopedia
A Kultúra Lovagja címet a Falvak Kultúrájáért Alapítvány[1] a kultúra különböző területein huzamos ideje tevékenykedők elismerésére 1998 októberében hívta életre.[2] A cím a művészi alkotók tevékenysége mellett elismeri az irodalmi és a közművelődési teljesítményt. Adható kultúraszervező életműért a magyar kultúrát támogató hazai és külföldi művészetbarátoknak, szponzoroknak, mecénásoknak, politikusoknak.[3]
| A Magyar Kultúra Lovagja | |
 | |
| Mottó: A kultúra a béke követe | |
| Megalakulás dátuma | 1998 |
| Típus | elismerés |
| kuratóriumi elnök | Nick Ferenc |
| Vezető | Nick Ferenc |
| Helyek | |
| Központ | Aranyosapáti-Aranyossziget |
Az alapítvány, melynek címerében „A kultúra a béke követe” jelmondat szerepel, a Magyar Kultúra Lovagja cím mellett adományozza még az Egyetemes Kultúra Lovagja címet is (nemzetközi kulturális együttműködésért, valamint két vagy több nemzet kultúrájának együttes ápolásért), továbbá a fiatalabb korosztály számára a Magyar Kultúra Apródja címet is.
Alapítása óta a cím a civil társadalom kiemelt elismerésévé vált.[4] Átadására az 1997-ben alapított Magyar Kultúra Napja Gála alkalmával kerül sor, mely a magyar kultúra napjához kapcsolódik.
A cím nem helyettesíti az állami és a művészeti díjakat, nem jár vele pénzösszeg, kiemelkedő jelentősége mégis abban áll, hogy évenként azok kezdeményezhetik, akik lokális környezetükben a jelöltek emberségét és lovagias tetteit a legjobban ismerik.
Az alapítvány által adományozandó címre az előző év nyarán meghirdetett nyílt pályázaton a társadalmi szervezetek és önkormányzatok adhatnak jelölést, október 15-i határidővel. Az alapítvány kuratóriumának a címek odaítéléséről szóló javaslatát az 1999. január 22-én elsőként elismert Alapító Lovagok 12 fős testülete, valamint 2005-től a Kultúra Lovagrendje által évente felkért háromszáz lovagjából álló Tanácsadó Testület készíti elő. A testület javaslata alapján a kuratórium december 1-ig hozza meg döntését, annak érdekében, hogy a javaslattevők karácsony körül adhassák át a Kultúra Lovagja címre történő jelölést az elfogadott javasoltaknak. Az elismerés elfogadásáról a jelölt önállóan dönt azzal, hogy az adatlap egyik példányát – kitöltve és aláírva – a következő év január első hetéig visszajuttatja. Az alapítvány ezt követően hozza nyilvánosságra az elismertek jegyzékét. Évente maximálisan 36 elismerés adható.
A Kultúra Lovagjainak avatása szertartásosan zajlik a Magyar Kultúra Napja Gálán. A lovaggá ütés az Örökség serleggel[5] kitüntetett Magyar Koronaőrök Egyesülete szolgálatában megjelenők és a Szent Korona másolata előtt történik. Állandó jelképei a virrasztás, a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel. Az elismertek nevét bejegyzik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. A Gála nemzetközi közönsége előtt minden évben egy-egy kiemelkedő közművelődési teljesítményt nyújtó hazai vagy határon túli település, nemzetiség, illetve régió díszvendégként mutathatja be kultúráját.
Az alapítvány – a doni áttörés[6] 60. évfordulóján – 2003. január 22-én elindítva, 2004. július 10-én az alapító okirat túrkevei aláírásával létrehozta a Kultúra Lovagrendjét. Alapító lovagja Nick Ferenc, az alapítvány kuratóriumának elnöke.
A Kultúra Lovagja címmel elismertek önként dönthetnek arról, hogy akarnak-e a lovagrend tagjai lenni, és találkozni vagy együttműködni a lovagtársakkal. A lovagrend sajátosságai: a zászló, az ezüst kitűző és a tagsági igazolvány. A lovagrend az alapítvány meghatározó szervezeti eleme, tagjai területileg és szakmailag sokoldalúan együttműködnek. A közösséghez való tartozás együttműködési támaszt jelent az elismerésben részesültek számára önzetlen tevékenységük folytatásához.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
