1486

Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század

1486 más naptárakban
Gergely-naptár	1486
Ab urbe condita	2239
Bahái naptár	-358 – -357
Berber naptár	2436
Bizánci naptár	6994 – 6995
Buddhista naptár	2030
Burmai naptár	848
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1478 – 1479
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1541 – 1542
Shaka Samvat	1408 – 1409
Holocén naptár	11486
Iráni naptár	864 – 865
Japán naptár	2146 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4182–4183
Kopt naptár	1202 – 1203
Koreai naptár	3819
Muszlim naptár	890 – 891
Szeleukida naptár	1797–1798
Örmény naptár	935 ԹՎ ՋԼԵ
Thai szoláris naptár	2029
Zsidó naptár	5246 – 5247

Évtizedek: 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek

Évek: 1481 – 1482 – 1483 – 1484 – 1485 – 1486 – 1487 – 1488 – 1489 – 1490 – 1491

Események

Határozott dátumú események

• január 25. – Mátyás király szentesíti az 1485 decemberében összeült budai országgyűlés törvényeit. (A nagy terjedelmű, 78 cikkelyes dekrétum elsősorban a perjogot szabályozta, a köznemességet és a vármegyét erősítette. A törvénykönyv 1488-ban, Lipcsében nyomtatásban is megjelenik.)
• február 6. – Mátyás megerősíti az Andreanumot, a II. András által 1224-ben az erdélyi szászoknak adott kiváltságlevelét.
• április 1. – Mátyás az Esztergomi érsekséget Beatrix királyné kérésére a hatéves Estei Hippolitnak, I. Herkules ferrarai herceg fiának, Beatrix unokaöccsének adományozza.
• április 7. – Mátyás utasítja az erdélyi szászokat, hogy mivel az országgyűlés a szokásos adót önként megajánlotta, ezért ők is vegyék ki részüket a tehervállalásból.
• április 9. – I. Miksát német királlyá választják. (1508-tól császár, 1519-ig uralkodik.)
• május 18. – Mátyás Buda jogait adományozza szülővárosának, Kolozsvárnak.
• augusztus 30. – Agostino Barbarigo velencei dózse megválasztása. (1501-ig uralkodik.)

Határozatlan dátumú események

• tavasz – Drági Tamás lesz a személynök. (A tisztséget először tölti be világi személy.)
• június 8. előtt – Filipec János váradi püspök titkos kancellári címmel átveszi a kancellária vezetését.
• október – Antonio Bonfini olasz humanista Mátyás szolgálatába áll.
• az év folyamán –
  • Hunyadi Mátyás először szervezi meg a huszárokat és folytatja ausztriai hódításait.
  • Kibocsátják a jogszolgáltatás és igazgatás átfogó szabályozását, I. Mátyás magyar király dekrétumát. (Ennek nyomán jön létre Magyarország egyik központi bírósága, a királyi tábla.)
  • Szapolyai Imre tölti be a nádori tisztséget.
  • Kolozsvárott megkezdődik a magyarországi késő gótikus építészet fontos műve, az obszerváns ferencesek (ma: Farkas utca) templomának építése.
  • Várdai Aladár Visegrádról magyar nyelvű levelet ír testvérének, Miklósnak. (A legrégibb ismert magyar nyelvű missilis.)
  • Megalakul Mátyás osztrák kancelláriája. (A király nem nevez ki osztrák kancellárt, a hivatalt két titkár vezeti; a valóságban a magyar kancellária osztályaként működik.)
  • Trónra lép Ahuizotl, Tizoc öccse, az Azték Birodalom nyolcadik királya.
  • VIII. Ince pápa megvádolja eretnekséggel Giovanni Pico della Mirandolát, a reneszánsz platonizmus vezető képviselőjét, és elítéli tanait.^[1]

Születések

• július 16. – Andrea del Sarto firenzei festő († 1531)
• október 10. – III. (Jó) Károly savoyai herceg († 1553)

Halálozások

• Tízoc, az Azték Birodalom hetedik királya

Jegyzetek

1. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 11. oldal

A Wikimédia Commons tartalmaz 1486 témájú médiaállományokat.