Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye (latinul: Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis), korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarországon található, a Magyar katolikus egyház kitüntetett szereppel bíró egyházmegyéje. Élén az esztergom-budapesti érsek (korábban esztergomi érsek) áll. Védőszentje Szent Adalbert püspök. Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.

Gyors adatok
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
(Archidioecesis Strigoniensis-Budapestinensis)
Thumb
Elhelyezkedés
OrszágMagyarország
é. sz. 47° 47′ 56″, k. h. 18° 44′ 11″
Statisztikai adatok
Terület1543 km²
Lakosság
Teljes2 061 200
Egyházmegyéhez tartozók1 238 900
További jellemzők
Egyházrómai katolikus egyház
Rítuslatin
JogelődEsztergomi főegyházmegye
Alapítás ideje1993. május 31.
AlapítóI. István
SzékhelyBudapest
SzékesegyházEsztergomi bazilika Szent István-bazilika
VédőszentSzent Adalbert
Vezetése
ÉrsekErdő Péter
SegédpüspökMohos Gábor, Martos Levente Balázs, Fábry Kornél
Általános helynökSüllei László
Nyugalmazott püspökLadocsi Gáspár
Térkép
Thumb
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Honlap
Esztergom-Budapesti főegyházmegye weboldala
Esztergom-Budapesti főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Esztergom-Budapesti főegyházmegye témájú médiaállományokat.
Bezárás

Jelenlegi főpásztora Erdő Péter bíboros, prímás. A főegyházmegye aktív segédpüspökei: Mohos Gábor, Martos Levente Balázs, valamint Fábry Kornél.

Katedrálisa az esztergomi bazilika, társszékesegyháza a budapesti Szent István-bazilika.

Terület

Területi fennhatósága Komárom-Esztergom vármegye keleti felét és a fővárost foglalja magába. Magyarország legkisebb területű egyházmegyéje.

Szomszédos egyházmegyék

Történelem

Thumb
A prímási palota Esztergomban
Thumb
A társszékesegyház: a budapesti Szent István-bazilika

Szent István király alapította 1001-ben, II. Szilveszter pápa Ravennában írta alá az alapítólevelét. A király az általa alapított egyházmegyék élére rendelte az esztergomi érsekséget. Első érseke Domonkos volt. Hamarosan a kalocsai püspökség is érseki rangot kapott, de az esztergomi szék megőrizte elsőségét.

Az esztergomi érsek a magyar katolikus egyház első számú vezetője, Magyarország prímása. 1525-ben az érsekség bevétele 35 ezer aranyat tett ki.[1]

Központja 1543-ig Esztergom volt. Amikor a város török kézre került, az érsekséget és a káptalant Nagyszombatba költöztették. Az Esztergomi Főkáptalan Levéltárát az 1543-as ostromkor Sbardelatti Ágoston mentette meg. A központ 1820-ban tért vissza Esztergomba.

Az egyházmegye területe az első századokban az ország jelentős részét magába foglalta. Kiterjedt Esztergom, Nyitra, Turóc, Árva, Nógrád, Gömör, Liptó, Hont, Bars, Komárom, Zólyom, Szepes, Torna vármegyékre és a kunok földjére a Tisza partjain. 1776-ban az egyházmegyéből kihasították a besztercebányai, rozsnyói és szepesi püspökséget. Az egyházmegyét főszékesegyházi, nyitrai, nógrádi, gömöri, honti, barsi, komáromi, sasvári, zólyomi, tornai főesperességekre osztották fel, amelyekhez a pozsonyi és szepesi prépostok kerületei csatlakoztak. A plébániák száma (Pázmány Péter összeállítása szerint) meghaladta az ezret, s még a 16. század közepe táján is megközelítette a kilencszázat. De a török hódoltság, a protestantizmus terjedése és a belháborúk alatt számuk tetemesen megfogyatkozott. A 17. század elején alig 100 plébános működött a megyében. Pázmány buzgalma lényegesen javított a helyzeten, mert 10 évvel halála után, 1647-ben 185 plébános, 10 káplán és 21 licenciátus volt.

A 20. század elején az egyházmegye az esztergomi, a budapesti és a nagyszombati kerületre (mindegyik élén érseki helynökkel), valamint nyolc főesperességre és 46 esperességre (akkori szóhasználattal: alesperességre) volt felosztva. A plébániák száma 478, a megyében működő papoké 776, más egyházi személyeké (apácák, papnövendékek) 2408 volt, a híveké pedig 1 196 186.

A rendszerváltás után

II. János Pál pápa 1993. május 31-i Hungarorum gens kezdetű apostoli konstituciója nyomán a lelkipásztori igényeknek megfelelően bekövetkezett egyházmegyei határrendezés után területe megváltozott, neve ekkor lett Esztergom-Budapesti főegyházmegye.

Szervezet

Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök

További információk Fénykép, Név, beosztás ...
Fénykép Név, beosztás Születési helye, ideje Kinevezés dátuma
ThumbErdő Péter
bíboros, prímás,
érsek
Budapest, 1952. június 25. (72 éves)Püspöknek kinevezve: 1999. november 5.
Esztergom-budapesti érseknek kinevezve: 2002. december 7.
Thumb
Mohos Gábor
segédpüspök
Budapest, 1973. szeptember 11. (51 éves) 2018. október 4.
Thumb Martos Levente Balázs
segédpüspök
Szombathely, 1973. november 18. (50 éves) 2023. február 3.
Thumb Fábry Kornél segédpüspök Budapest, 1972. október 22. (51 éves) 2023. június 27.
ThumbLadocsi Gáspár
vezérőrnagy, kiérdemesült risiniumi címzetes püspök,
nyugalmazott esztergom-budapesti segédpüspök, nyugalmazott tábori püspök
Nagybajcs, 1952. június 26. (72 éves)Tábori püspök: 1994. április 18.
Esztergom-budapesti segédpüspök: 2001. november 28.
Nyugállományban: 2010. november 26.
Bezárás

Tevékenységek

Média

A főegyházmegye negyedévente jelenteti meg Esztergom-Budapest című lapját. Alcíme: Hit – Remény – Szeretet. Kiadó: Esztergom-Budapesti Főegyházmegyei Hivatal. Felelős szerkesztő: Tóth János Csaba.

Jegyzetek

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Wikiwand in your browser!

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.

Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.

Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.