Bodrogolaszi
magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bodrogolaszi település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Sárospataki járásában.
| Bodrogolaszi | |||
 | |||
| A falu középkori temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Sárospataki | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Tölgyesi István (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3943 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 807 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 43,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 20,61 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′ 08″, k. h. 21° 30′ 55″ | |||
 Bodrogolaszi
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Bodrogolaszi weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogolaszi témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A Bodrog partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól mintegy 75 kilométerre keletre, Sárospatak délnyugati szomszédságában. Ez utóbbi városon felül mindössze három települési szomszédja van: délnyugat felől Sárazsadánnyal, északnyugat felől pedig Tolcsvával, illetve Komlóskával határos.
Megközelítése
Legfontosabb közúti megközelítési útvonala az ország távolabbi részei felől a 37-es főút, mely a lakott területeitől pár száz méterre északra halad el; központján a 3801-es út húzódik végig.
A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal érinti, melynek itt egy megállási pontja van; Bodrogolaszi megállóhely közvetlenül a 3801-es út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el.
A települést 1244-ben említik először, amikor IV. Béla olasz vincelléreket telepített ide, de templomát már 1201-ben is említették. 1404-ben a Perényi család birtokai közé tartozott, de 1444-ben rajtuk kívül a Pálócziaknak is volt itt birtokuk, majd 1504-ben Perényi Imre a maga birtokrészét a terebesi pálosoknak adományozta. A középkorban mezőváros volt, különféle szabadalmakkal és vásártartási engedéllyel felruházva.
A török megszállás idején elpusztult, 1567-ben a törököktől elpusztított helységként vették fel az adólajstromba, később azonban újra felépült. Előbb Nagy Balázst, 1581-ben Bárczy Pált, 1592-ben pedig Feőldy Pált iktatták be egyes részeibe, 1598-ban pedig a terebesi pálosok szerepelnek ismét birtokosaiként. 1606-ban Olaszit Bocskai István foglalta el, de 1610-ben a pálosok visszakapták, majd 1651-ben az újhelyi pálosok vették át a terebesi pálosok birtokait; közöttük Olaszit is, majd 1786 után a vallásalapé lett. 1739-ben pestisjárvány pusztított a községben, mely a falu 201 lakosának a halálát okozta.
A 19. században a Lónyay család birtoka lett; 1808-ban Lónyay Gábor, az 1900-as évek elején pedig gróf Lónyay Elemér és neje Stefánia főhercegnő volt a birtokosa, akinek itt szép kastélya volt, melyet Lónyai Elemér atyja: Lónyay Ödön, az 1860-as években építtetett. A kastélyt egykor díszes park vette körül. Miután a család kihalt, az egyház, pontosabban a Pannonhalmi apátság örökölte a kastélyt, és az azt övező területet. A 80-as években kollégiumként működött az épület. A Pannonhalmi Főapátság 2007.12.05-én a Magyar Katolikus Egyház belső jogi személyeként működő Chemin Neuf Közösségre bízta a területet hitéleti és lelkipásztori célok megvalósítására.
A település határában fekvő Csókfölde nevezetű dűlőhöz egy monda fűződik; mely szerint a területet Báthory Zsófia, a pataki nagyasszony, egy csókért adományozta az újhelyi pálos-atyáknak. Szarkakút néven - egy gyógyvizű forrás is található volt itt, amelynek vizét köszvény ellen használták.
A 20. század elején elején Zemplén vármegye Tokaji járásához tartozott.
1910-ben 1175 lakosából 1166 magyar volt. Ebből 423 római katolikus, 273 görögkatolikus, 437 református volt.
Polgármesterei
- 1990–1994: Durbák József (független)[3]
- 1994–1998: Durbák József (független)[4]
- 1998–2002: Durbák József (független)[5]
- 2002–2006: Tölgyesi István (független)[6]
- 2006–2010: Kovács József (független)[7]
- 2010–2014: Kovács József (független)[8]
- 2014–2019: Kovács József (független)[9]
- 2019–2024: Kovács József (független)[10]
- 2024– : Tölgyesi István (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 928 | 934 | 917 | 845 | 810 | 815 | 807 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,2% németnek, 0,3% ukránnak mondta magát (11,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 21,2%, görögkatolikus 14,8%, felekezeten kívüli 3,1% (24,2% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, ruszinnak és szlováknak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,4% volt római katolikus, 16,9% református, 16% görög katolikus, 3% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 4,6% felekezeten kívüli (34,7% nem válaszolt).[13]
- Lónyay-kastély
- Középkori templom
Sárazsadány (kb. 5 km), a legközelebbi város: Sárospatak (kb. 6 km).
Erdőhorváti (kb. 8 km)
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
