Bodrogkeresztúr

Bodrogkeresztúr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.

A településen világörökségi helyszín található

Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Tokaji
Jogállás	község
Polgármester	Rozgonyi István (független)[1]
Jegyző	Dávid Zoltán
Irányítószám	3916
Körzethívószám	47
Népesség
Teljes népesség	838 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	36,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	29,88 km²
Földrajzi nagytáj	Észak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtáj	Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistáj	Tokaji-hegy[3]
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 09′ 37″, k. h. 21° 21′ 35″48.160288888889, 21.359680555556
Bodrogkeresztúr Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Bodrogkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bodrogkeresztúr témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Fekvése

A Bodrog jobb partján fekszik, a vármegye székhelyétől, Miskolctól légvonalban 43, közúton 48 kilométerre keletre.

A környező települések közül Bodrogkisfaluddal szinte teljesen összenőtt - egy utca választja el a két települést 1,2 kilométeren át, ezért lényegében nincs is távolság közöttük. Tarcal 2, Szegi 3 kilométerre található; a legközelebbi városok: Tokaj 6, Rakamaz 10, Szerencs 14, Sárospatak pedig 25 kilométerre.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 37-es főút, ezen érhető el Miskolc és Sárospatak felől is, Bodrogkisfaludnál letérve. Korábban érintette a 38-as főút is, de az ma már a községet elkerülve halad, a régi nyomvonal mellékútként a 3838-as útszámozást viseli. Északi határszélén indul a Bodrog-parti településeket összekötő 3801-es út.

Vasúton a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonalon érhető el. Bodrogkeresztúr vasútállomás valójában a szomszédos község Bodrogkisfalud déli részén helyezkedik el, nem messze a névadó Bodrogkeresztúr lakott területeinek északi szélétől; a 3838-as és a 3801-es utak szétágazása közelében terül el, közúti elérését ez utóbbi út biztosítja.

Története

A terület az őskor óta lakott, ezt jelentős neolit kori leletek tanúsítják, többek között a „Dereszla kincse” néven ismert, i. e. 1200-ból származó arany ékszerek.

A község nevének pontos eredete nem ismert, lehetséges, hogy keresztes lovagokról kapta. Először 1239-ben említik a települést és várát, mely feltehetőleg a tatárjárás során pusztult el. 1411-től a község a tokaji uradalom része. A 16. században már mezővárosként említik, a század végétől a 17. század közepéig nyomda is működött a településen.

A Rákóczi-szabadságharc megviselte a községet, de sikerült újra megerősödnie, főként a szőlőtermesztésnek köszönhetően, amelynek korszerűsítésében nagy szerepet játszottak az 1726-ban érkezett haszid zsidó telepesek.^[4] Az 1848–49-es szabadságharc során a települést kifosztották. A zsidó közösség kiemelkedő tagja volt Reb Steiner Saje (1851–1925), a csodarabbi, aki 1925-ben hunyt el Bodrogkeresztúron. Egykori lakhelye ma emlékház és zarándokhely.^[5]

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Májer József (független)^[6]
• 1994–1998: Májer József (független)^[7]
• 1998–2002: Májer József (Zempléni Településszövetség)^[8]
• 2002–2006: Májer József (Zempléni Településszövetség)^[9]
• 2006–2010: Májer József (Zempléni Településszövetség)^[10]
• 2010–2014: Májer József (független)^[11]
• 2014–2019: Májer József (független)^[12]
• 2019–2024: Rozgonyi István (független)^[13]
• 2024– : Rozgonyi István (független)^[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1168	1136	1109	986	877	889	838
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a lakosság döntő többségét magyar nemzetiségűek alkották,^[14] de a településen 4, magát cigánynak valló lakos is élt.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4-a magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (12,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44,8%, református 17,7%, görögkatolikus 11%, felekezeten kívüli 4,9% (20,9% nem válaszolt).^[15]

2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,8% németnek, 0,1% örménynek, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 37,6% volt római katolikus, 18,1% református, 9,9% görög katolikus, 1% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 5,8% felekezeten kívüli (27,1% nem válaszolt).^[16]

Neves személyek

• Itt született 1589-ben Keresztúri Bíró Pál református prédikátor, hitvitázó, jeles pedagógus.
• Itt született 1752 körül Barczafalvi Szabó Dávid magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
• Itt született 1755-ben Keresztury József Alajos történész, bölcsészeti doktor, egyetemi tanár.
• Itt született 1948-ban Monyók Ildikó magyar színésznő, énekesnő.
• Itt született 1952-ben Monyók Gabi magyar énekesnő.
• Itt hunyt el 1610-ben Ujfalvi Katona Imre református lelkész.
• Itt élt az 1920-as években Máriássy Mihály magyar földbirtokos, jogász, országgyűlési képviselő (1878–1953)
• Itt élt Széchenyi-Wolkeinstein Ernőné, Erzsébet királyné udvarhölgye, csillagkeresztes úrhölgy (1867-1945)

Képek

• 
  A hét vezér emlékműve
• 
  A környékbeli 1849-es győztes csata emlékműve