Jordán Tamás (színművész)

(1943–) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia

Jordán Tamás (színművész)

Jordán Tamás (Budapest, 1943. január 15. –) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező, színigazgató, főiskolai docens, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A szombathelyi Weöres Sándor Színház alapító és örökös tagja.

Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Jordán Tamás (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Jordán Tamás
Stekovics Gáspár felvétele
Stekovics Gáspár felvétele
Született1943. január 15. (82 éves)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaFulmer Judit
(h. 1967–)[2]
Élettársa
GyermekeiJordán Tamás
Jordán Péter
Jordán Adél
Jordán Benedek
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Műszaki Egyetem (–1966)
Kitüntetései
Színészi pályafutása
Aktív évek1961–
Híres szerepeiVeiszkopf Árpád/Vekker úr
Hány az óra, Vekker úr?
Kolonics Dénes
Tűzvonalban
A Wikimédia Commons tartalmaz Jordán Tamás témájú médiaállományokat.
Bezárás

Életpályája

Szülei Jordán László (1918–2015) jogász és Valló Sarolta (1919–2022). Anyai és apai nagyapja is győri, előbbi polgármester-helyettes volt, utóbbi Erdélyből áttelepülve lett a Cardo Bútorgyár tulajdonosa a második világháború végéig.[4] Négy fiatalabb[5] testvére született. A Budafoki úton és a Gellért-fürdő környékén nőtt fel.[6]

Általános és középiskolában is osztálytársak és barátok voltak Bálint Andrással. 1961-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban.[6] Már ekkor érzett vonzalmat a színművészet irányában, de nem vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1966-ban földmérő mérnökként szerzett diplomát a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnöki karán, ahova édesapja kérésére felvételizett és ahol egy életre megszerette a geodéziát.

1961-ben Bálint András vitte el az Egyetemi Színpadhoz, amely akkor élte hőskorszakát. Abban az évben alakult meg az ELTE „univerzitas” tagozata is, aminek Ruszt József még mint főiskolás volt a rendezője. Első fia születéséig játszott az együttessel, egyetemi évei alatt. Többek között Sólyom Katival, Halász Péterrel, Fodor Tamással, Hetényi Pállal. Előadásaikkal bejárták Európát, ami a hatvanas években önmagában is irigylésre méltó dolog volt. Első kőszínházi szereplésével zárta ezt az időszakot, amikor egy beugrásra Zsámbéki Gábor[6] lehívta Kaposvárra. Ezután a Fővárosi Tanács telekkitűzési osztályának mérnöke lett.

1970-ben a 25. Színháztól, ahol épp Haumann Péterrel a főszerepben a Szókratész védőbeszéde című darabot rendezték, felkérték egy egymondatos szerepre, mint börtönszolga. Ezután eleinte munka mellett keresetkiegészítésként játszott, hamarosan azonban annyi szerepet kapott, hogy 1972-ben – miután az Országos Rendező Iroda kiadta az igazolást, hogy színész[7] – leszerződött a színházhoz.

Eközben 1973-ban megkapta az Edelényi János által rendezett II. Richard tévéfilm címszerepét, melynek operatőre Fehér György volt, partnerei pedig Básti Lajos, Őze Lajos, Bujtor István, Lukács Sándor, Kőmíves Sándor, Gelley Kornél voltak. Majd hamarosan egy újabb főszerepet kapott, Zolnay Pál és Ragályi Elemér Sámán című játékfilmjében, Zala Márkkal és Jobba Gabival. Ám az egész további életét meghatározó feladat mégis a Költészet: József Attila című 5-ször 20 perces emlékműsor volt, melyet a Magyar Televízió készíttetett szintén Edelényi Jánossal és Fehér Györggyel, hogy méltóképpen megünnepelje József Attila 75. születésnapját. Mindössze három színész szerepelt benne: Cserhalmi Anna, Latinovits Zoltán és Jordán Tamás. Az alkotók ragaszkodtak ahhoz, hogy verseket úgy mondják el, mintha beszélgetnénk valakivel. A zenét a Kaláka és Sebő együttes biztosította.[7] A műsort végül nagy késéssel mutatták csak be, azonban Gábor Miklóstól kapott egy négyoldalas, kézzel írt, elragadtatott levelet. Ezek ihletettségében született meg első önálló József Attila-estje.[8][9]

1977-től, amikor a 25. Színházat összevonták az Állami Déryné Színházzal, a Várszínház színésze, majd 1980-tól 11 éven át a kaposvári Csiky Gergely Színház művésze volt. Ez az évtized meghatározó időszak volt ez az életében. Adél születése után szerződött oda Bezerédi Zoltán, Básti Juli, Máté Gábor és Eperjes Károly és olyan rendezőkkel dolgozhatott, mint Babarczy László, Ascher Tamás, Gothár Péter, Gazdag Gyula és Ács János. Az 1980-as évek közepétől Lázár Katival már itt is foglalkoztak fiatalokkal. Amikor a társulat kezdett feloszlani, Budapestre költöztek, hogy folytassák a tanítást.[6]

Rendezői debütálása 1987-ben a tettyei romoknál a Pécsi Nyári Színház keretében bemutatott Móricz Zsigmond Úri muri című előadás volt, a kaposvári színház társulatának tagjaival és a Baranya Táncegyüttes statisztériájával. Az előadásban maga is játszott.[10]

1991-ben Lázár Katival közösen megalapították a Merlin Színház színitanodáját, a Merlin Színészképző Műhelyt.[11] Többek között Réz Pál, Györgyfalvai Katalin, Fehér György, Ságodi Gabriella, Pintér Tamás tanítottak ott. Majd, amikor Márton András, a Merlin kitalálója és akivel közösen alapították a színházat, Los Angelesbe utazott,[m 1] még abban az évben, 2003-ig ő vette át a színház igazgatói posztját.[6]

2003. január 1-jétől[13] 2008. június 30-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt. A Nemzeti igazgatása után Szombathelyen megalapította a Weöres Sándor Színházat.[14] 2001 óta járt színészként vagy rendezőként a város rendezvényeire, a karneválra a Sportházban és a nyári játékokra. Ezeken tapasztalta meg, mennyire szeretnének a szombathelyiek színházat.[15]

2002–2006 között a Színház- és Filmművészeti Egyetem osztályvezető tanára volt Lukáts Andorral. 2007-től 2010-ig pedig főiskolai docensként az akkor még a Berzsenyi Dániel Főiskola kereteiben, majd 2008-tól a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó Savaria Egyetemi Központ részeként Szombathelyen működő Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar[16] Színházművészeti Intézeti Tanszékének vezetője volt.[17][18][19] 2017-ben Lukáts Andorral közösen a „kaposvári hagyományokon” alapuló színészképzést indított fiatalok számára a budapesti Sanyi és Aranka Színházban.[20][21]

2012-től 2015-ig a Nemzeti Kulturális Alap Színházi Szakmai Kollégiumának tagja,[22][23] 2006 novemberétől[24] 2007 májusáig a Magyar Színházi Társaság elnöke is volt.[25]

2008-ban Fűzfa Balázs irodalomtörténésszel közösen indította útjára a magyar költészet napjához kapcsolódó Nagy versmondás elnevezésű programsorozatot,[m 2] ami célja, hogy felhívja a figyelmet a magyar líra kiemelkedő műalkotásaira[30] és hogy a résztvevők megtapasztalják, hogy verset tanulni élvezet is lehet, hiszen a közösségi élmény semmivel nem pótolható.[29]

Szinkronizálást csak ritkán vállal.[31]

Feleségével 1963-ban ismerkedtek meg és 1967-ben házasodtak össze. Ebből a házasságból két fia született, Tamás (1968) bútorasztalos lett és Péter (1970), aki televíziós gyártásvezető.[32] Nem váltak el, mert Jordán Tamás családja rendkívül vallásos.[33] Lázár Kati Kossuth-díjas színművésznő másfél-két évtizeden át volt élettársa, lányuk Jordán Adél (1980) színésznő.[6][33][34] Pap Kriszta közgazdásszal, aki előbb munka-, majd élettársa lett, a Merlin Színházban eltöltött időben ismerkedett meg, fiuk, Benedek (1997) focizik.[6][33][35] 2018-ban, 22 év után különváltak útjaik.[36]

6 unokája van.

2020. február 25-én választották a nemzet színészévé Andorai Péter helyére.[37]

Színházi munkái

Fontosabb színpadi szerepei

Thumb
Az Egyetemi Színpadon (Kádas Tibor fotója, 1973)

Rendezései

Művei

Önálló estjei

  • Amit szívedbe rejtesz (József Attila Szabad ötletek jegyzéke című műve, verseivel kiegészítve)[41]
  • Szólt az ember (Sebő Ferenccel közös József Attila-estje)[42]
  • Platón: Szókratész védőbeszéde (1992-től Horváth Ákossal, 2015-től Berkes Bencével közös előadás, Devecseri Gábor fordításában)[43][44][45]
  • Széllel szembe – poénok és poémák (Jordán Tamás stand up estje)[46]

Drámái

Filmes, televíziós munkái

Televíziós és filmszerepei

Játékfilmek

Tévéfilmek

  • A kolozsvári bíró (1971)
  • Szerelmem, Elektra (1974)[52]
  • II. Richárd (II. Richárd, 1975)
  • A bosszú (Ferficskin, 1977)
  • Angliai II. Edward élete (1978)
  • Viszontlátásra, drága! (1978)
  • A Danton-ügy (Robespierre, 1978)
  • Forró mezők (1979)
  • Az a szép, fényes nap (1981)
  • Optimisták (1981)
  • Macbeth (1982)
  • A tökfilkó (Vatelin, 1982)
  • Mint oldott kéve 1-6. (1983)
  • A béke 7. napja (1983)
  • Torquato Tasso (1984)
  • A kárókatonák még nem jöttek vissza (1985)
  • Csinszka (1987)
  • A varázsló álma (1987)
  • A pacsirta (1987)
  • Gaudiopolis - In memoriam Sztehlo Gábor (1989)
  • Szonatina egy páváért (1990)
  • Cikász és a halló pálmák (1990)
  • Karneválvégi éjszaka (1990) rendező is
  • Az öngyilkos (1990)
  • Yvonne, burgundi hercegnő (1990)
  • Brigitta (1993)
  • Hanna (1993)
  • Devictus Vincit (Mindszenty József, 1994)
  • A kert (1994)
  • Pá, drágám (1994)
  • Családi nyár (1995)
  • Aranyoskáim (1996)
  • Szigetvári vértanúk (1996)
  • Offenbach titkai (1996)
  • Apa győz (1997)
  • A fiú naplójából (1997)
  • Kisváros (Zsigmond Ferenc, 2001)
  • Csaó, bambino (2005)
  • A kékszakállú herceg vára (2005)
  • A Veinhageni rózsabokrok (2006)
  • Az igazi halál (2007)
  • Tűzvonalban (Kolonics, 2007–2010)
  • Géniusz, az alkimista (Bíboros, 2009)
  • Utolsó rapszódia (Liszt Ferenc, 2011)
  • Terápia (2014)
  • Janus (2015)
  • Keresztanyu (2021–2022)
  • Hazatalálsz (2023–2024)

Szinkronszerepei

Rádió- és hangjáték szerepei

Rádiójáték
  • Vészi Endre: Bukósisak (1973)
  • Bárdos Pál: "A goromba tábornok esete" (1999)
  • Vinnai András: Nagyon rossz a memóriám (2003)
  • Lanczkor Gábor: A malária (2012) – Alexander Csoma de Körös /Kőrösi Csoma Sándor/[53][54]
Hangoskönyv
  • Ady Endre válogatott versei (Kossuth Kiadó és Mojzer Kiadó, 2005) – közreműködő[55]
  • József Attila versei (önálló estje Sebő Ferenccel, Arany Klasszikusok sorozat, Kossuth Kiadó és Mojzer Kiadó, 2008)[55][56]
  • Az vagy nekem… (szerelmes versek, 2013) – közreműködő[57]
  • Lev Tolsztoj: Ivan Iljics halála (Hungaroton, 2019)[58]

Könyve

Verse

Díjai, elismerései

Megjegyzések

    1. [m 1]
      Márton András az 1992. március 20-án megnyílt Los angelesi magyar konzulátus vezetője lett.[12]
    2. [m 2]
      Fűzfa Balázs a Nyugat-Magyarországi Egyetem Irodalomtörténeti tanszékének tanáraként 2007–2013 között A 12 legszebb magyar vers konferencia- és könyvsorozat címmel kísérletet tett a magyar irodalom 12 remekművének – ami egy általa alkotott válogatás közismert és kedvelt költeményekből, az egyetemi képzés és a középiskolai tananyag fontos darabjaiból – újraértésére és újraértelmezésére. A konferencia előadásaiból szerkesztett kötetek is megjelentek. A projekt különlegessége, hogy minden egyes művet konkrét helyszínnel kapcsolt össze. 2007 őszén Koltó volt az első irodalmi állomás: Petőfi Szeptember végén című versének apropóján. Ebbe a kezdeményezésbe csatlakozott egy felkérés kapcsán Jordán Tamás a 2008-as Pilinszky-konferencián memoriter-akciójával.[26][27][28][29]
    3. [m 3]
      A Képmutatók cselszövése vagy Álszentek cselszövése címen is bemutatott Bulgakov-színdarab a Molière című történelmi drámájának átirata.[38]
    4. [m 4]
      A Marat/Sade vagy Marat halála teljes címe Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában. Ez, az 1981-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban bemutatott darab Ács János rendezésében – Koltai Tamás megfogalmazásában – színház-történetté vált.[39]

        Jegyzetek

        Források

        További információk

        Loading related searches...

        Wikiwand - on

        Seamless Wikipedia browsing. On steroids.