Babarczy László

Babarczy László (Budapest, 1941. szeptember 3. – 2022. január 31.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színházrendező, színigazgató, egyetemi tanár, érdemes és kiváló művész, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja.

Babarczy László
Stekovics Gáspár felvétele
Született	1941. szeptember 3.[1] Budapest
Elhunyt	2022. január 31.[2] (80 évesen)
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Vajda Ágnes
Gyermekei	Babarczy Eszter Babarczy Anna
Foglalkozása	rendező
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (1966)
Kitüntetései	Jászai Mari-díj (1977) Magyarország Érdemes Művésze díj (1984) Magyarország Kiváló Művésze díj (1990) Kossuth-díj (1995) Kaposvár díszpolgára (1998) Gundel művészeti díj (2003)
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora
Hivatali idő 1991 – 1994
Előd	Illés György
Utód	Huszti Péter
IMDb PORT.hu MTMT
A Wikimédia Commons tartalmaz Babarczy László témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Középiskolai tanulmányait a Madách Imre Gimnáziumban végezte 1955–1959 között. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakán. A Pécsi Nemzeti Színházhoz szerződött, ahol 1969-ig rendezett. 1969–1973 között a Nemzeti Színház tagja volt.

1973-ban a kaposvári Csiky Gergely Színház rendezője lett, majd 1974–1981 között főrendezője, 1978–2007 között pedig a színház igazgatója volt. 1969 óta tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, amelynek 1990–1991 között rektorhelyettese, 1991–1994 között pedig rektora volt. 1991-től egyetemi tanár volt; 1999-ben DLA fokozatot szerzett.^[3] A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem vendégoktatója is volt.^[4]

1989 őszén az Újvidéki Színházban rendezte Molnár Ferenc: Liliom című darabját, 1991-ben pedig Molière: Tudós nők című darabját, amelyet 1992-ben mutattak be.^[5] 1994-ben Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja című drámáját rendezte Újvidéken. 2003-ban a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán létrehozta a színész tanszéket, amelynek 2008 végéig volt vezetője.^[6] 2009-ben közreműködött Kenyeres Bálint A repülés története című filmjében.

Családja

Felesége Vajda Ágnes volt, aki a KSH-nál dolgozott.^[7] Házasságukból két leánygyermek született: Babarczy Eszter kritikus, publicista és Babarczy Anna kutatónyelvész.

Halála és temetése

Hosszan tartó betegség után, 2022. január 31-én hunyt el, nyolcvanéves korában.^[8] Temetésére a kaposvári Keleti temetőben került sor, február 27-én.^[9] A szertartáson búcsúbeszédet mondott Szita Károly és Molnár Piroska. Részt vett többek között Pogány Judit, Koltai Róbert és Jordán Tamás.

Színpadi rendezései

Pécsi Nemzeti Színház

• Thury Zoltán: Katonák
• Brecht: Kaukázusi krétakör
• Örkény István: Macskajáték
• Frederick Loewe–Alan Jay Lerner: My Fair Lady
• William Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én
• Shakespeare: Tévedések vígjátéka
• Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

Nemzeti Színház

• Ismeretlen XVI. századi angol szerző: Gyilkosok a ködben /Fevershami Arden/
• Alekszej Nyikolajevics Arbuzov: Arbat meséi
• Hamvai Kornél: Szigliget
• Vörösmarty Mihály–Spiró György: Czillei és a Hunyadiak

Budapesti Katona József Színház

• Alexandre Dumas-Várady Szabolcs: A három testőr

Vígszínház

• Arthur Schnitzler: A Bernhardi-ügy Ódry színpad,
• Georges Feydeau: Bolha a fülbe (vizsgaelőadás)
• Mrozek: Tangó (vizsgaelőadás)

Kaposvári Csiky Gergely Színház

• Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival
• Alan Alexander Milne–Julian Slade: Micimackó
• Victor Hugo: A királyasszony lovagja
• Kálmán Imre: Marica grófnő
• Bertolt Brecht: Az anya
• Huszka Jenő–Martos Ferenc: Lili bárónő
• Molière: Tartuffe
• Illyés Gyula: A kegyenc
• Ken Ludwig: Káprázatos hölgyek, vagy amit akartok
• Frederick Loewe–Alan Jay Lerner: My Fair Lady
• Albee: Mindent a kertbe
• Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak
• Brecht: Kurázsi mama
• Wesker: A konyha
• Shakespeare: Troilus és Cressida
• Móricz Zsigmond: Rokonok
• Shakespeare: Szeget szeggel
• Mihail Bulgakov: Bíbor sziget
• Bresan: Paraszt Hamlet
• Molière: Don Juan
• Molière: Nők iskolája
• Shakespeare: III. Richárd
• Molnár Ferenc: Liliom
• Spiró György: A kert
• Brecht: Baal
• Weöres Sándor: A kétfejű fenevad
• Örkény István: Pisti a vérzivatarban
• Eörsi István: Kihallgatás
• Schnitzler: A Bernhardi-ügy
• Brecht: Koldusopera
• Brecht: A kaukázusi krétakör
• Carlo Goldoni: A komédiaszínház
• Livier Allan: Pokol

Díjai

• Jászai Mari-díj (1977)
• Érdemes művész (1984)
• Kiváló művész (1990)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1994)
• Kossuth-díj (1995)
• Kaposvár díszpolgára (1998)
• Gundel művészeti díj (2003)
• A Csiky Gergely Színház örökös tagja (2011)^[10]