Sütő András (író)

Sütő András (Pusztakamarás, 1927. június 17. – Budapest, 2006. szeptember 30.) Herder- és Kossuth-díjas erdélyi magyar író.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Sütő András (egyértelműsítő lap).

Sütő András
Bahget Iskander felvétele
Született	1927. június 17.[1][2][3] Pusztakamarás
Elhunyt	2006. szeptember 30. (79 évesen)[1][3] Budapest[4]
Állampolgársága	román magyar
Foglalkozása	újságíró író színműíró
Iskolái	Nagyenyedi Református Kollégium (1940–1945)
Kitüntetései	Lista Román Népköztársaság Állami Díja (1951) Román Népköztársaság Állami Díja (1953) Füst Milán-jutalom (1978) Herder-díj (1979)[5] Alföld-díj (1986) Alföld-díj (1987) SZOT-díj (1989) Bethlen Gábor-díj (1990) Kossuth-díj (1992) Erzsébet-díj (1993) Magyar Örökség díj (1996) a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997) Hazám-díj (2002) Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2005) Magyar Kultúra Lovagja (2006)
Halál oka	bőrrák
Írói pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Fontosabb művei	Mezítlábas menyasszony Anyám könnyű álmot ígér Csillag a máglyán Advent a Hargitán
Sütő András aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Sütő András témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Emlékháza Pusztakamaráson

Életpályája

Mezőségi szegényparaszti családból származott, szülei Sütő András és Székely Berta voltak. 1940 őszétől a nagyenyedi református kollégium, majd 1945 januárjától kolozsvári református gimnázium diákja volt. Első írását 18 éves korában közölte a kolozsvári Világosság című lap, Levél egy román barátomhoz címmel.

1949-ig Kolozsváron a Szentgyörgyi István Színművészeti Főiskola rendező szakos hallgatója volt, majd tanulmányait megszakítva a Falvak Népe című hetilap főszerkesztője lett. 1951-ben Bukarestbe költözött, mivel a szerkesztőséget oda helyezték át. Nem tudott azonosulni az 1950-es évek politikai viszonyaival ezért 1954-ben lemondott állásáról és Marosvásárhelyre költözött, ahol az Igaz Szó című irodalmi folyóirat főszerkesztő-helyetteseként dolgozott. 1958-1989 között a Művészet, illetve az Új Élet című marosvásárhelyi képeslapnak volt főszerkesztője. 1989-ig az Erdélyi Figyelő főszerkesztői pozícióját töltötte be.

1965–1977 között parlamenti képviselő, 1974–1982 közt a Romániai Írószövetség alelnöke volt. 1980-tól kezdve a Ceaușescu-rezsim betiltotta műveinek kiadását és színdarabjainak bemutatását, ezért 1980 és 1990 között csak Magyarországon tudott publikálni. Ebben az időszakban ő és családja a hatalom és a Securitate folyamatos zaklatásainak voltak kitéve.

1990. március 19-én a marosvásárhelyi fekete március idején a magyarok és románok között kitört etnikai zavargások során, melyet később fekete márciusnak, a marosvásárhelyi pogromnak neveztek el, az RMDSZ székház ostromakor veszítette el bal szeme világát. Saját kérésére Magyarországra szállították gyógykezelésre, 1990. március 20-án este érkezett meg katonai repülőgéppel Tökölre, ahonnan Budapestre vitték tovább.^[6]

Több tucatnyi magas színvonalú prózai és drámai műve a jelenkori magyar írók élvonalába emelte. 1998-ban a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja volt.

Darabjait 1971 óta Magyarországon is folyamatosan játsszák, Kaposváron mutatták be a Pompás Gedeon című darabját. A színháztörténeti jelentőségű ősbemutató rendezője Komor István volt.

Életének 80. évében, 2006. szeptember 30-án, hosszan tartó betegség után melanómában hunyt el. A marosvásárhelyi vártemplomban volt felravatalozva, majd a református temetőben helyezték örök nyugalomra.

Sírját kopjafa díszíti, melyre felvésve megtalálható pár, fontosabb művének a címe: Anyám könnyű álmot ígér, Engedjétek hozzám jönni a szavakat, Advent a Hargitán.^[7]

Művei

1989-ig

• Hajnali küzdelem; Állami, Bukarest, 1949
• Egy képviselőnő levelei; Irodalmi és Művészeti, Bukarest 195?
• Mezítlábas menyasszony (dráma) Bukarest, 1950
• Anikónén' felébred. Novella; Írószövetség, Bukarest, 1950
• Emberek indulnak. Elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1953
• Az új bocskor. Elbeszélések; Ifjúsági, Bukarest, 1954
• Októberi cseresznye. Elbeszélések; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1955 (Kincses könyvtár)
• Egy pakli dohány. Novellák és karcolatok; Szépirodalmi, Budapest, 1955
• Félrejáró Salamon (kisregény) Marosvásárhely, 1956
• Fecskeszárnyú szemöldök. Vidám játék; Nyomtatványok és Kiadványok Állami Kiadója, Bukarest, 1960
• Tártkarú világ. Válogatott elbeszélések; Állami Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1959
• A nyugalom bajnoka. Elbeszélés; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1959
• Szerelem, ne siess! (színpadi játék), 1961
• Az ismeretlen kérvényező; Ifjúsági, Bukarest, 1961
• Fügedes a Paradicsomban; Nyomdaipari Vállalat, Marosvásárhely, 1965 (Népi Alkotások Tartományi Háza)
• Félrejáró Salamon; 3. jav. kiad.; Irodalmi, Bukarest, 1967
• Pompás Gedeon (dráma) Bukarest, 1968
• Anyám könnyű álmot ígér. Naplójegyzetek; Kriterion, Bukarest, 1970
• Rigó és apostol. Úti tűnődések; Kriterion, Bukarest, 1970
• Misi, a csillagos homlokú; Dacia, Kolozsvár, 1972 (Tanulók könyvtára)
• Pompás Gedeon. Vidám játék; Népi Alkotások és Műkedvelő Tömegmozgalom Irányító Központja, Csíkszereda, 1972 (Színpadi füzetek)
• Istenek és falovacskák. Esszék, újabb úti tűnődések; Kriterion, Bukarest, 1973
• Egy lócsiszár virágvasárnapja (dráma) Bukarest, 1975
• Nyugtalan vizek. Válogatott írások; bevezette: Veress Dániel; Creangă, Bukarest, 1975 (Beszélő tükör)
• Itt állok, másként nem tehetek... Két dráma / Egy lócsiszár virágvasárnapja. Dráma három felvonásban Heinrich von Kleist krónikája nyomán / Csillag a máglyán. Dráma három felvonásban; Kriterion, Bukarest, 1975
• Egy lócsiszár virágvasárnapja / Csillag a máglyán; Magvető, Budapest, 1976
• Káin és Ábel (dráma) Bukarest, 1977
• Engedjétek hozzám jönni a szavakat. Jegyzetek hómezőn és porban; Kriterion, Bukarest, 1977
• Három dráma; Kriterion, Bukarest, 1978
• Káin és Ábel / Sütő András Anyám könnyű álmot ígér c. regénye nyomán színpadra alkalmazta Szabó József; Magvető, Budapest, 1978
• Nagyenyedi fügevirág. Esszék, tűnődések; Szépirodalmi, Budapest, 1978
• Évek – hazajáró lelkek. Cikkek, naplójegyzetek, 1953–1978; Kriterion, Bukarest, 1980
• A szuzai menyegző; Szépirodalmi, Budapest, 1981
• Gyermekkorom tükörcserepei; válogatta, szerkesztette: Ablonczy László; Móra, Budapest, 1982
• Perzsák; Kriterion, Bukarest, 1982
• Az Idő markában. Esszék, naplójegyzetek; válogatta, sajtó alá rendezte: Ablonczy László; Szépirodalmi, Budapest, 1984
• Kalandozások Ihajcsuhajdiában. Mesejáték; ILK, Budapest, 1986
• Sikaszói fenyőforgácsok. Cikkek, naplójegyzetek; válogatta, sajtó alá rendezte: Ablonczy László; ILK–Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, Budapest, 1987
• Advent a Hargitán. Három játék / Vidám sirató egy bolyongó porszemért / Pompás Gedeon élete, halála és feltámadása / Advent a Hargitán; vers Weöres Sándor, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: Ablonczy László; Szépirodalmi, Budapest, 1987
• Az álomkommandó (dráma) Budapest, 1987
• A lőtt lábú madár nyomában; Szépirodalmi, Budapest, 1988

1990–2006

• Omló egek alatt. Arcképvázlatok és tűnődések. Gyászőrségben; sajtó alá rendezte: Ablonczy László; Szépirodalmi–Kriterion, Budapest–Bukarest, 1990 (Sütő András munkái)
• Naplójegyzetek. 1989. április 30–december 22.; szerkesztette: Marosi Barna, Cseke Gábor; Romániai Magyar Szó, Bukarest, 1990 (RMSZ zsebkönyvek)
• Sárkány alszik veled. Beszélgetések könyve; válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Ablonczy László; Szépirodalmi, Budapest, 1991 (Sütő András munkái)
• Mese és reménység. Válogatott elbeszélések; válogatta, utószót írta: Pomogáts Béla; Madách–MVSZ–Kriterion, Bratislava–Budapest–Bucureşsti, 1991 (Magyarok világkönyvtára)
• Szemet szóért. Dokumentumok – naplójegyzetek; Csokonai, Debrecen, 1993
• Az élet és halál kapuiban; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1993
• Csipkerózsika ébresztése. Arcképvázlatok, esszék, úti-tűnődések II.; válogatta, sajtó alá rendezte Ablonczy László; Szépirodalmi, Budapest, 1993 (Sütő András munkái)
• Heródes napjai. Naplójegyzetek az erdélyi magyarok exodusáról, 1984–1987; Csokonai, Debrecen, 1994
• Vadpávamenyegző. Igaz mesék, csodás történetek; Tellér, Budapest, 1994
• Az utolsó köntös. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix, Budapest–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
• Kék álhalál. Elbeszélések; válogatta, sajtó alá rendezte, jegyzetekkel ellátta: Ablonczy László; Akadémiai, Budapest, 1997 (Sütő András munkái)
• Napló; Helikon, Budapest, 1998 (Sütő András munkái)
• Balkáni gerle; Helikon, Budapest, 1999 (Sütő András munkái)
• Hargitai vadászkalandok. Igaz mesék, csodás történetek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998
• Fülesek és fejszések között; Impress, Marosvásárhely, 1999
• Fülesek és fejszések között. Naplójegyzetek 1987–1992; 2. javított kiadás; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001
• Erdélyi változatlanságok. Esszék, cikkek, beszélgetések; jegyz. Cs. Nagy Ibolya; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2001
• Kalandok könyve; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2001 (Sütő András munkái)
• Erdélyország mit vétettem? Esszék, cikkek, beszélgetések, 1-2.; 2. bővített kiadás; Neptun, Csíkszereda, 2002 (Sütő András munkái)
• Sütő András; válogatta szerkesztette, bevezetőt írta, jegyzetekkel ellátta: Bertha Zoltán; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
• Létvégi hajrában. Esszék, jegyzetek, beszélgetések, levelek; szerkesztette, jegyzetekkel ellátta: Ablonczy László, Cs. Nagy Ibolya; Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2006
• Volt egyszer egy édesszájú medve; Cerkabella, Szentendre, 2006

2007–

• Sikaszói fenyőforgácsok. Cikkek, naplójegyzetek; Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2007
• A készülődés éjszakái. Emlékek, beszélgetések, tanulmányok. Pusztakamarástól Marosvásárhelyig; szerkesztette: Ablonczy László; Helikon, Budapest, 2008 (Sütő András összes művei)
• A máglya füstje; szerkesztette: Ablonczy László; Helikon, Budapest, 2008 (Sütő András összes művei)

Digitalizált művei

• https://web.archive.org/web/20080915134336/http://www.pim.hu/object.417D5CB5-6FE8-490F-BD16-52CE48693BBF.ivy Digitális Irodalmi Akadémia

Díjak, elismerések

• Román Népköztársaság Állami Díja (1951; 1953, harmadik fokozat)
• Füst Milán-díj (1978)
• Herder-díj (1979)
• Alföld-díj (1986, 1987)
• SZOT-díj (1989)
• Bethlen Gábor-díj (1990)^[8]
• Kossuth-díj (1992)
• Tiszatáj-díj (1992)^[9]
• Erzsébet-díj (1993)
• Kisebbségekért díj (1995)
• A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1996)
• Magyar Örökség díj (1996)
• A Magyarság Hírnevéért-díj (1997)
• Marosvásárhely díszpolgára (1997)^[10]
• A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1997)
• Hazám-díj (2002)
• A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat) (2005) – az egyetemes magyar kultúrához való hozzájárulásáért, valamint az erdélyi magyarság szülőföldön való boldogulása, kisebbségi jogainak védelme érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként.
• A Magyar Kultúra Lovagja (2006)

Emlékezete

• Pusztakamaráson emlékház őrzi az emlékét.
• Tiszanána általános iskolája az ő nevét viseli.