Martos Ferenc (író)

(1875–1938) író, költő, színpadi szerző From Wikipedia, the free encyclopedia

Martos Ferenc (író)

Martos Ferenc, született Mittelmann[6] (Arad, 1875. január 10. – Budapest, Erzsébetváros, 1938. november 24.)[7][8] magyar író, költő, színműíró, operett-librettista, újságíró, lapszerkesztő.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Martos Ferenc (egyértelműsítő lap).
Gyors adatok
Martos Ferenc
SzületettMittelmann Ferenc
1875. január 10.[1][2][3]
Arad
Elhunyt1938. november 24. (63 évesen)[1][2][3]
Budapest[4]
Állampolgárságamagyar
HázastársaDeutsch Gizella
(h. 1908–1938)
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (felszámolták)[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Martos Ferenc témájú médiaállományokat.
Bezárás

Élete

Martos (Mittelmann) Ferenc (1847–?) gyártulajdonos és Hertschka Adél[9] fiaként született kikeresztelkedett zsidó családban. A gimnáziumot Aradon végezte, majd szüleivel a fővárosba költözött. A Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az Országos Magyar Diákszövetség elnökeként egy évig szerkesztette az Egyetemi Lapokat. 1896–1914 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, majd a Budapesti Hírlapnak, 1900 és 1902 között Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, és színművekkel folytatta, majd 1904-től csak operettlibrettókat írt.

Házastársa Deutsch Gizella volt, akivel 1908. július 8-án Budapesten kötött házasságot.[10] Gyermekük: Martos Veronika.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Főbb művei

  • Iza (versek, Budapest, 1896)
  • Mariette (regény, Budapest, 1900)
  • Titánia (versek, Budapest, 1902)
  • Balassa Bálint (verses színmű, Budapest, 1902)
  • Simonyi óbester (vígjáték, Budapest, 1903)
  • Muskátli (vígjáték, Budapest, 1906)
  • Szent Péter esernyője (színmű, társszerző: Bakonyi Károly, Budapest, 1907)

Operettlibrettók és egyéb zenés darabok

  • Bob herceg (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1902)
  • Aranyvirág (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1903)
  • A granadai vőlegény (regényes daljáték, zeneszerző: Báhnert József, bemutató: Budapest, 1905)
  • Gül Baba (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1905)
  • Tüske rózsa (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1907)
  • Tündérszerelem (regényes daljáték, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1907)
  • Van, de nincs (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
  • 100 év múlva (revü, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
  • Jánoska (fantasztikus játék, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1909)
  • A kis gróf (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1911)
  • Leányvásár (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1911)
  • Szökik a nagysága (énekes bohózat, társszerző: Bródy Miksa, bemutató: Budapest, 1913)
  • A kis király (operett, társszerző: Bakonyi Károly, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest 1914)
  • Sybill (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest 1914)
  • Zsuzsi kisasszony (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest, 1915)
  • A pacsirta (operett, zeneszerző: Lehár Ferenc, bemutató: Budapest, 1918)
  • Pillangó főhadnagy (operett, társszerző: Harmath Imre, zeneszerző: Komjáthy Imre, bemutató: Budapest, 1918)
  • Cigánygrófné (operett, verseit írta: Kulinyi Ernő, zeneszerző: Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1920)
  • Lili bárónő (operett, zeneszerző. Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1919)
  • Anna-bál (operett, zeneszerző: Volkmann Róbert művei után Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1925)
  • Alexandra (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1925)
  • Kitty és Kató (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1926)
  • Hajtóvadászat (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1926)
  • Éva grófnő (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1928)
  • Katica (operett, zeneszerző: Márkus Alfréd, bemutató: Budapest, 1929)

Fordítások

  • Katonadolog (verses játék, írta: André Sylvane és Jean Gascogne, bemutató: Budapest, 1897)
  • A veréb (verses játék, írta: Louis Artus, bemutató: Budapest, 1906)
  • A múlt (verses játék, írta: Victorien Sardou, bemutató: Budapest, 1907)
  • A kék egér (verses játék, írta: Julius Horst és Alexander Engel, bemutató: Budapest, 1915)

Jegyzetek

Források

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.