Martos Ferenc (író)

Martos Ferenc, született Mittelmann^[6] (Arad, 1875. január 10. – Budapest, Erzsébetváros, 1938. november 24.)^[7][8] magyar író, költő, színműíró, operett-librettista, újságíró, lapszerkesztő.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Martos Ferenc (egyértelműsítő lap).

Martos Ferenc
Született	Mittelmann Ferenc 1875. január 10.[1][2][3] Arad
Elhunyt	1938. november 24. (63 évesen)[1][2][3] Budapest[4]
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Deutsch Gizella (h. 1908–1938)
Foglalkozása	librettista író költő újságíró
Sírhelye	Farkasréti temető (felszámolták)[5]
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Martos Ferenc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Martos (Mittelmann) Ferenc (1847–?) gyártulajdonos és Hertschka Adél^[9] fiaként született kikeresztelkedett zsidó családban. A gimnáziumot Aradon végezte, majd szüleivel a fővárosba költözött. A Budapesti Tudományegyetemen jogi tanulmányokat folytatott. Az Országos Magyar Diákszövetség elnökeként egy évig szerkesztette az Egyetemi Lapokat. 1896–1914 között a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tisztviselőjeként dolgozott. 1894-től belső munkatársa a Pesti Naplónak, majd a Budapesti Hírlapnak, 1900 és 1902 között Fővárosi Lapokat szerkesztette. Írói pályáját versekkel és regényekkel kezdte, és színművekkel folytatta, majd 1904-től csak operettlibrettókat írt.

Házastársa Deutsch Gizella volt, akivel 1908. július 8-án Budapesten kötött házasságot.^[10] Gyermekük: Martos Veronika.

Sírja a Farkasréti temetőben található.

Főbb művei

• Iza (versek, Budapest, 1896)
• Mariette (regény, Budapest, 1900)
• Titánia (versek, Budapest, 1902)
• Balassa Bálint (verses színmű, Budapest, 1902)
• Simonyi óbester (vígjáték, Budapest, 1903)
• Muskátli (vígjáték, Budapest, 1906)
• Szent Péter esernyője (színmű, társszerző: Bakonyi Károly, Budapest, 1907)

Operettlibrettók és egyéb zenés darabok

• Bob herceg (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1902)
• Aranyvirág (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1903)
• A granadai vőlegény (regényes daljáték, zeneszerző: Báhnert József, bemutató: Budapest, 1905)
• Gül Baba (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1905)
• Tüske rózsa (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1907)
• Tündérszerelem (regényes daljáték, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1907)
• Van, de nincs (operett, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
• 100 év múlva (revü, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1908)
• Jánoska (fantasztikus játék, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1909)
• A kis gróf (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1911)
• Leányvásár (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest, 1911)
• Szökik a nagysága (énekes bohózat, társszerző: Bródy Miksa, bemutató: Budapest, 1913)
• A kis király (operett, társszerző: Bakonyi Károly, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest 1914)
• Sybill (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Jacobi Viktor, bemutató: Budapest 1914)
• Zsuzsi kisasszony (operett, társszerző: Bródy Miksa, zeneszerző: Kálmán Imre, bemutató: Budapest, 1915)
• A pacsirta (operett, zeneszerző: Lehár Ferenc, bemutató: Budapest, 1918)
• Pillangó főhadnagy (operett, társszerző: Harmath Imre, zeneszerző: Komjáthy Imre, bemutató: Budapest, 1918)
• Cigánygrófné (operett, verseit írta: Kulinyi Ernő, zeneszerző: Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1920)
• Lili bárónő (operett, zeneszerző. Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1919)
• Anna-bál (operett, zeneszerző: Volkmann Róbert művei után Vincze Zsigmond, bemutató: Budapest, 1925)
• Alexandra (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1925)
• Kitty és Kató (operett, zeneszerző: Rényi Aladár, bemutató: Budapest, 1926)
• Hajtóvadászat (operett, zeneszerző: Huszka Jenő, bemutató: Budapest, 1926)
• Éva grófnő (operett, zeneszerző: Szirmai Albert, bemutató: Budapest, 1928)
• Katica (operett, zeneszerző: Márkus Alfréd, bemutató: Budapest, 1929)

Fordítások

• Katonadolog (verses játék, írta: André Sylvane és Jean Gascogne, bemutató: Budapest, 1897)
• A veréb (verses játék, írta: Louis Artus, bemutató: Budapest, 1906)
• A múlt (verses játék, írta: Victorien Sardou, bemutató: Budapest, 1907)
• A kék egér (verses játék, írta: Julius Horst és Alexander Engel, bemutató: Budapest, 1915)

Jegyzetek

1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC09732/10158.htm, Martos Ferenc, 2017. október 9.
2. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
3. BnF-források (francia nyelven)
4. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 29.)
5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/fuggelek.html
6. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 94529/1890 Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1890. év 8. oldal 18. sor
7. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1161/1938. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
8. Martos Ferenc meghalt (1938. november 25.) Magyar Nemzet, 79. szám, 13. o.
9. A Gulyás-féle 1999-es kiadás kihangsúlyozza, hogy Hertschka és nem Hertzka.
10. Házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 298/1908. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. január 10.)

Források

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái, XVIII. kötet, 1999, Martos Ferenc szócikk, 605-608. hasáb
• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. III. kötet (Komló-kert – Püspöki Imre). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1930].
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 580. o.  Online elérés
• Révai nagy lexikona XIII. kötet (Lovas–Mons). Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1915. 462. o.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VIII. (Löbl–Minnich). Budapest: Hornyánszky. 1902. 767. o.

• Irodalomportál
• Zsidóságportál