Gábor Miklós (színművész)
magyar színész (1919–1998) From Wikipedia, the free encyclopedia
Remove ads
Gábor Miklós (Zalaegerszeg, 1919. április 7. – Budapest, 1998. július 2.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
Remove ads
Remove ads
Életpályája
Gábor (eredetileg Goldberger) Béla; 1892–1949) zsidó származású mozitulajdonos és Czukelter Ilona (1898–1970) gyermekeként született.[6][7][8][9] Anyai nagyszülei Czukelter Gábor (1871–?) vasúti állomásfelügyelő, és a római katolikus nemesi származású hottói Nagy Ilona (1877–1909) voltak.[10][11] Anyai dédszülei hottói Nagy Sándor (1843–1919) királyi bírósági végrehajtó, és zalakoppányi Háry Flóra (1854–1931) úrnő voltak.[12] Testvére, Gábor Tamás, csupán két évet élt.[9] A család 1926-ban Székesfehérvárra költözött, a családfő azonban 1944-ig tovább üzemeltette a zalaegerszegi mozit. Édesapja 1948 körül az Amerikai Egyesült Államokba emigrált, ahol hamarosan elhunyt.
A Színművészeti Főiskolán végzett 1940-ben. Ösztöndíjasként a Nemzeti Színház szerződtette. Származása miatt egy hónap után elküldték a teátrumtól.[8] 1941-ben szerződött a Madách Színházhoz, amelynek 1945-ig volt tagja. 1945–1954 között a Nemzeti színésze, majd 1954–1975 között ismét a Madách tagja volt. Naplót írt 1954–1966 között, amit a Szépirodalmi Könyvkiadó adott ki Tollal címmel. 1970-től kezdett rendezni. 1975-től 1979-ig volt a kecskeméti Katona József Színház tagja, majd 1979–1984 között a Népszínházhoz szerződött. 1984–1991 között ismét a Nemzeti Színház, majd 1991-től haláláig a Független Színpad színésze, 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt.
Magánélete
Első felesége Rákosi Mária színművésznő volt. Második felesége Ruttkai Éva Kossuth-díjas színművésznő volt, egy lányuk született: Gábor Júlia. Harmadik felesége: Vass Éva Jászai Mari-díjas színművésznő volt.
Remove ads
Színházi munkái
Rendezőként
- Christie: Eszményi gyilkos (1970)
- Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon avagy: lássuk, Uramisten, mire megyünk (1977)
- Füst Milán: Negyedik Henrik király (1979)
- Molnár Ferenc: Olympia (1982)
- Shaw: Tanner John házassága (Ember és felsőbbrendű ember) (1985)
- Goethe: Tasso (1987)
- Sławomir Mrożek: Az arckép (1989)
- Szophoklész: Oidipusz király (1992)
- Oscar Wilde: Bunbury (1995)
- Feydeau: Osztrigás Mici (1996)
Színészként
- Cocteau: Rettenetes szülők (Michel)
- Nestroy: Lumpácius Vagabundus (Hilárisz)
- Gogol: A revizor (Klesztyákov)
- Háy Gyula: Isten, császár, paraszt (Wallenrod Hans)
- Shakespeare: Sok hűhó semmiért (Claudio)
- Roger: Az új módszer (Gabriel)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (Duzzog; Csongor)
- O’Neill: Vágy a szilfák alatt (Eben)
- Ernest Hemingway: Ötödik hadoszlop (Robert Preston)
- Shakespeare: Antonius és Cleopatra (Octavius)
- Makszim Gorkij: Jegor Bulicsov és a többiek (Jákov Láptyev)
- Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (Sebastian)
- Gribojedov: Az ész bajjal jár (Csackij)
- Shaw: Szerelmi házasság (dr. Harry Trench)
- Shakespeare: III. Richárd (Henrik; III. Richárd)
- Molière: A kényeskedők (La Grange)
- Molière: Dandin György (Klitander)
- G. B. Shaw: Tanner John házassága (Robinson Octavius; John Tanner)
- Shakespeare: Lear király (Bolond)
- Shakespeare: Szentivánéji álom (Lysander)
- Molière: A fösvény (Kléant)
- Armand Salacrou: A gyűlölet éjszakája (Jean Cordeau)
- Shakespeare: Ahogy tetszik (Jacques)
- Osztrovszkij: Jövedelmező állás (Zsádov)
- Virta: Kárhozottak összeesküvése (Államvédelmi százados)
- Friedrich Schiller Ármány és szerelem (Ferdinand von Walter őrnagy)
- Háy Gyula: Az élet hídja (Révi Tibor)
- Mihajlov–Szamojlov: Titkos háború (Kázin)
- Sárközy-Halász: Szelistyei asszonyok (Mátyás király)
- Shakespeare: Hamlet (Fortinbras; Hamlet)
- Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919 (Sztálin)
- Kornyejcsuk: Ukrajna mezőin (Sztyepán)
- Molière: A nők iskolája (Horace)
- Osztrovszkij: Vihar (Borisz)
- Shakespeare: Othello (Jago)
- Scribe: Egy pohár víz (Masham)
- Halász Péter: Vihar után (András)
- Huszka Jenő: Mária főhadnagy (Jancsó)
- Molière: A misanthrope (Alceste)
- Barta Lajos: Szerelem (Ifj. Biky)
- De Filippo: Vannak még kísértetek (Questi Fantasmi!) (Gastone Califano)
- Victor Hugo: Királyasszony lovagja (Ruy Blas)
- Molière: Don Juan (Don Juan)
- Anouilh: Találka Párizs mellett (Georges)
- Hartog: Családi ágy (Michael)
- Makszim Gorkij: Nyaralók (Vlasz)
- Beaumarchais: Figaro házassága avagy: Egy bolond nap (Figaro)
- Shaw: Az ördög cimborája (Richard)
- Victor Hugo: Victor Hugo est (Örök barátaink sorozat)
- Bródy Sándor: A medikus (János)
- Moreto y Cabana: Donna Diána (Don Carlos)
- Vapcarov: A legnagyobb hullám (Andrej)
- Williams: A hosszú búcsú (Joe)
- Örsi Ferenc: Fekete ventillátor (Az orvos)
- Casona: A fák állva hallnak meg (Igazgató)
- Musset: Lorenzaccio (Lorenzo Medici)
- Karinthy–Kárpáti–Orbók–Varga: Különös tárgyalás vagy a „Mikszáth-ügy” (Védő)
- Bertolt Brecht: A kaukázusi krétakör (Az énekes)
- Devecseri Gábor: Odüsszeusz szerelmei (Odüsszeusz)
- Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom (Zoltán)
- Gibson: Libikóka (Jerry Ryan)
- Perényi Kálmán: Játék a színészotthonban
- Kárpáthy-Orbók: Játék a bíróságon vagy a „Molnár-ügy” (Az ördög)
- Remarque: Az utolsó állomás (Ross)
- Szécsi Lajos: Sztanyiszlavszkij-emlékest
- Bródy Sándor: Bródy Sándor-emlékest
- Büchner: Danton halála (Robespierre)
- Füst Milán: Negyedik Henrik király (Negyedik Henrik)
- Szerb Antal: Ex (Első Sancho)
- Madách Imre: Az ember tragédiája (Lucifer; Platón)
- Brecht: Koldusopera (Macheath; Peacock)
- Szophoklész: Magyar Elektra (Égisztus)
- Ránki György: Egy szerelem három éjszakája (Bálint)
- Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon (Kis János)
- Vészi Endre: Statisztika (Dr. Avendix)
- Molnár Ferenc: Előjáték Lear királyhoz (Bánati)
- Molnár Ferenc: Marsall (Litvay)
- Molnár Ferenc: Az ibolya (Zeneszerző)
- Albee: Nem félünk a farkastól (George)
- Füst Milán: Catullus (Metellus)
- Illyés Gyula: Kegyenc (Valentinianus császár)
- Schmidt: Ez fantasztikus (El Gallo)
- Makszim Gorkij: Éjjeli menedékhely (Szatyin)
- Szomory Dezső: Hermelin (Pálfi Tibor)
- Scribe: Sakk-matt (Bolingbroke)
- Devecseri Gábor: Bikasirató (Költő)
- Szophoklész: Oidipusz király (Oidipus)
- Csehov: Sirály (Trigorin)
- Lerner-Loewe: My Fair Lady (Higgins professzor)
- Karinthy Ferenc: Szellemidézés (Donáti)
- Shaw: Brassbound kapitány megtérése (Brassbound kapitány)
- Karinthy Ferenc: Hosszú weekend (Oscar Taylor)
- Schiller: Don Carlos (II. Fülöp)
- O’Neill: Boldogtalan hold (Ifj. James Tyrone)
- Racine: Berenike (Antiochus)
- Shakespeare: Téli rege (Leontes)
- Németh László: VII. Gergely (VII. Gergely pápa)
- Marlowe: Doktor Faustus (Doktor Faustus)
- Shakespeare: A vihar (Prospero)
- Enquist: A tribádok éjszakája (August Strindberg)
- Schiller: Tell Vilmos (Werner von Attinghausen)
- Cormon-D’Ennery: A két árva (De Linières gróf)
- Molnár Ferenc: Olympia (Plata-Ettingen herceg)
- Rose: Tizenkét dühös ember (Nyolcadik esküdt)
- Shaw: Megtört szívek háza (Shotover kapitány)
- Shakespeare: A velencei kalmár (Shylock)
- Goethe: Tasso (II. Alfonz)
- Eörsi István: Az interjú (Lukács György)
- Shaw: Sosem lehet tudni (Crampton)
- Schnitzler: A Bernhardi-ügy (Dr. Bernhardi)
- An-Ski: Dybuk (Reb Aszriel)
- Shakespeare: Troilus és Cressida (Pandarus)
- Brisville: A feketeleves (Talleyrand)
- Willard: A macska és a kanári (Roger Crosby)
Remove ads
Filmszerepei
Játékfilmek
|
Tévéfilmek
|
Remove ads
Szinkronszerepei
Remove ads
Hangjátékok
- Victor Eftimiu: Prometheus (1947)
- Az acélt megedzik (1951)
- Asemov, Dragomir: Határszélen (1951)
- Szentgyörgyi Elvira: Háráp Álb (1951)
- Július tizennegyedike (1952)
- Nádor Tamás: Schiller és Verdi ( A két Carlos) (1952)
- Rostand, Edmond: Cyrano de Bergerac (1952)
- Vészi Endre: A vashuta emberei (1952)
- Maurice Druon: Amerikából jöttem (1955)
- Vajda István: A füredi szívhalász (1955)
- Drzsics, Marin: Dundo Maroje (1958)
- G. B. Shaw: Olyan szép, hogy nem is lehet igaz (1958)
- Molnár Ferenc: Egy, kettő, három (1958)
- Pietro di Donato: Ezer dollár (1958)
- Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1958)
- Emile Zola: Tisztes úriház (1959)
- Varga Imre: Az a május (1959)
- Jókai Mór: A mosolygó nagy mesemondó (1961)
- Gyárfás Miklós: Kényszerleszállás (1962)
- Balássy László: Dal a folyó felett (1963)
- Erich Kästner: Három ember a hóban (1963)
- Günter Eich: Allahnak 100 neve van (1963)
- Karinthy Frigyes: Capillaria (1963)
- Wolfgang Hildesheimer: Bartschedel feltalálása (1964)
- Bokor Péter: Elloptak egy Nobel-díjat (1965)
- Gosztonyi János: Dániel és a krokodilok (1965)
- Max Gundermann: Határidőnapló (1965)
- Művészpályám - Bikádi György visszaemlékezése (1965)
- Imre Gábor-Bojcsuk, Vladimir: Hotel Atom (1966)
- Radványi Dezső: A sánta kutya (1966)
- Radványi Dezső: Rendkívüli eset (1966)
- Radványi Dezső: Szürkebarát (1966)
- Hegedűs Géza: Merlin a varázsló (1967)
- "... Béke s tiszta szorgalom" (1968)
- Bozó László: Gyilkosság a sztriptízbárban (1968)
- Kazimiers Brandys: Elszállt az élet (1968)
- Róka Rudi a Balatonon (1968)
- Róka Rudi a cirkuszban (1968)
- Somerset Maugham: Mr. Mindentudó (1968)
- Bródy Sándor: Árnyékok (1969)
- Gabrielle-Sidonie Colette: A betörő (1969)
- Hans Sachs-Kopányi György: A mennyetjárt ifiúr (1969)
- Németh László: II. József (1970)
- Agatha Christie: Doktor Christow halála (1971)
- Berkesi András: Baleset az M 7-es műúton (1971)
- G. B. Shaw: Szonettek fekete hölgye (1972)
- Montanelli, Indro: Della Rovere tábornok (1972)
- Sós György: Hétfői humanizmus (1972)
- Hárs László: Buci királyfi, az üveggolyó (1973)
- Pausztovszkij: Útközben (1973)
- Kohlhaase, Wolfgang: Kürtös érkezik (1976)
- Walther, Joachim: A zöldövezet (1976)
- Rudyard Kipling: A dzsungel könyve (1977)
- Tárjátok ajtótok! - Vujicsics Marietta összeállítása (1978)
- Georges Corteline: Első vizit (1979)
- Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (1979)
- Tarbay Ede: A mozgólépcső vándorai (1979)
- Lengyel Péter: Cseréptörés (1980)
- Beckett, Samuel: Zsarátnok (1981)
- Földes Imre: A hivatalnok urak (1981)
- Saint-Exupery: A kis herceg (1981)
- E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép (1982)
- Kolozsvári Grandpierre Emil: A törökfejes kopja (1982)
- Pállya István: Ravaszy és Szerencsés (1982)
- Bor Ambrus: A háttér (1983)
- Ottlik Géza: Minden megvan (1983)
- Veroslav Rancic: Sikoly (1984)
- Füst Milán: Catullus (1985)
- Giles Cooper: A szivacsfaliget (1987)
- Krúdy Gyula: A vörös postakocsi (1988)
- Bozó László: Gyilkosság a Hungaroringen (1989)
- Hernádi Gyula: Homokzsák-keringő (1989)
- Josephson, Erland: Egy éj a svéd nyárban (1989)
- A láda titka, avagy a soknevű ószeres esete (1990)
- Pap Károly: Betsabe (1990)
- Spiró György: A ház (1990)
- Szép Ernő - Voltam (1990)
- Szakonyi: Lépted a fövenyen (1991)
- Gyárfás Miklós: Köszönöm, Morty (1993)
- Mosonyi Alíz: Illemtan (1993)
- Szakonyi Károly: Művirágok kertje (1993)
- Esterházy Péter: Amál (1994)
- Nagy Ignác: A vendégszerep (1994)
- Szepességi történet (1994)[14]
- Gábor Miklós: A sánta szadság (1996)
- Németh András: Senki katonája (1996)
- Hubay Miklós: Búcsú a csodáktól (1998)


Remove ads
Díjai, elismerései[15]
(1950-ben bevonva Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozata kiadva)
- Szocialista Munkáért Érdemérem (1955)
- Kossuth-díj (1953)
- Érdemes művész (1962)
- Kiváló művész (1967)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1984)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1989)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)
- Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában (1996)
- Pro Urbe Budapest díj (1996)
- Füst Milán-díj (1997)
Remove ads
Könyvei
- Tollal. Naplójegyzetek; Szépirodalmi, Budapest, 1963
- Tollal. Naplójegyzetek; 2. átdolg., bőv. kiad.; Szépirodalmi, Budapest, 1968
- A színész árnyéka; Szépirodalmi, Budapest, 1972 (Műhely)
- Molière műhelyében; Szépirodalmi, Budapest, 1975 (Műhely)
- Mihályi Gábor: Hamletekre emlékezve. Színháztörténeti tanulmány; Gábor Miklós levelével; Magyar Színházi Intézet, Budapest, 1976 (Színházelméleti füzetek)
- Kicsi-világ-háború. Napló, huszonöt évesen; Szépirodalmi, Budapest, 1976
- Kos a Mérlegen; Szépirodalmi, Budapest, 1990
- Egy csinos zseni; Magvető, Budapest, 1995
- Sánta szabadság; Magvető, Budapest, 1997
- Nyomozok magam után. Naplók; Vass Éva közreműködésével sajtó alá rend., utószó Kelecsényi László; Palatinus, Budapest, 2003
Remove ads
Megjegyzések
- A film 1956-ban készült, de csak harmincnégy évvel később, 1990-ben mutatták be a mozikban.
- A film 1956-ban készült, de csak harminc évvel később, 1986-ban mutatták be a mozikban.
- A tévéfilm 1983-ban készült, de csak két évvel később, 1985-ben adták le a televízióban.
- A magyar szinkron 1978-ban készült, és a televízióban 1984. május 26-án adták le.
- A magyar szinkron 1972-ben készült, és a televízióban 1975. január 25-én adták le.
Remove ads
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Remove ads