Gothár Péter

Gothár Péter (Pécs, 1947. augusztus 28. –) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, jelmez- és díszlettervező, professzor emeritus, érdemes művész. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. 1981–1986 között Básti Juli színésznő férje volt.

Gothár Péter
Portréja a Rivalda 79-80-ban Csigó László felvétele
Született	1947. augusztus 28. (77 éves) Pécs
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Básti Juli (1981–1986)
Gyermekei	egy gyermek
Foglalkozása	rendező
Tisztsége	professor emeritus
Iskolái	Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1974)
Kitüntetései	Balázs Béla-díj (1987) Magyarország Érdemes Művésze díj (1990) Kossuth-díj (1997) a Nemzet Művésze (2014)
Tudományos pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Munkahelyek
Színház- és Filmművészeti Egyetem	2002–2019
IMDb PORT.hu
Sablon Wikidata Segítség

Élete

Kamaszkorában a fotózás világa ragadta el, napi 36 filmkockát exponált, amiket maga hívott elő, és nagyított.^[1]

A Magyar Televíziónál volt rendezőasszisztens 1968–1971 között. 1974-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán film- és tévérendezői szakon. 1975–1979 között a Magyar Televízió rendezője, 1979–1992 között a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendezője, majd 1993-2019 között a budapesti Katona József Színház rendezője volt.^[2]

Az 1994-es országgyűlési választáson az SZDSZ listájának a 140–174 közötti helyén szerepelt, ahol olyan tudósok, művészek, sportolók voltak, akik így fejezték ki támogatásukat.^[3]

2002 és 2019 között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen oktatott tudományos fokozat nélkül, 2007-ben az intézmény tiszteletbeli doktori (DLA) címet adományozott neki. 2007. december 15-től egyetemi tanár, az SZFE későbbi professor emeritusa.^[4][5]

2013-ban egy interjúban a színházról mint művészi szenvedélyéről így nyilatkozott: „Aki csak egyszer megy el színházba, és pechére valami rosszat lát, az nem fog odaszokni, épp ezért (egy) jó színház kell ahhoz, hogy a színházba járás szenvedéllyé tudjon válni. Ahogy mondani szoktuk: ki kell nevelnünk a közönségünket, vagyis (egy) belső igényt kell létrehozni az emberben”^[6]

1997-ben a Metropolis folyóirat mint a kortárs magyar mozgóképgyártás meghatározó alakjáról, négy tanulmányt és egy interjút közölt, a rendező filmes és színházi tevékenységét több szempontból is elemezve, átfogó képet adva addigi életművéről. Liszka Tamás például ebben hét mozi- és egy tévéfilmjét vizsgálva úgy fogalmazott, hogy filmrendezőként „stílusát nem a kifejezőeszközök merev használata, hanem a különböző témákat más-más módon megközelítő, kísérletező kedvű alkotói habitus jellemzi”. Rendezett játék- és tévéfilmeket is. Első kisjátékfilmje Ajándék ez a nap címmel Zimre Péter kisregényéből 1979-ben készült.^[1][7]

1981–1986 között Básti Juli színésznővel élt házasságban. Közös fiuk, Márton 1982-ben született.^[8][9]

2019. november 19-én a Katona József Színház a Facebook oldalán nyilatkozatot tett közzé, hogy vezetőségének tudomására jutott egy erkölcsi határokat átlépő viselkedés a színházon belül, amivel kapcsolatban külső szakértők bevonásával belső vizsgálatot rendeltek el, és azonnali hatállyal elbocsátották és kitiltották az érintett személyt. Másnap ugyanazon a csatornán Gothár Péter közleményében bevallotta, hogy ő az, aki egy évvel korábban szexuálisan zaklatta egyik kolléganőjét, akitől bocsánatot kért és kapott.^[10] Még aznap etikai vizsgálatot kért önmaga ellen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen,^[11] ahol két ülés megtartása után – az eljárás végéig az egyetemen történt esetleges etikai vétségről nem érkezett bejelentés – az Etikai Bizottság által megfogalmazott ajánlását elfogadva Upor László volt rektorhelyettes megszüntette szerződését.^{[12][13][m 1]}

Színházi munkái

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma a 2017. április 26-i lekérdezéskor: szerzőként: 7; rendezőként: 78; díszlettervezőként (d): 55; jelmeztervezőként (j): 7.

Szerzőként

• Diótörő (1984, 1991, 2001–2002)
• Kutyaszív (1989, 1995)

Rendezőként

• Hervé: Nebáncsvirág^{[m 2]}
• Bereményi: Halmi, vagy a tékozló fiú (1979)
• Pinter:
  • Hazatérés (1980) (j)
  • A születésnap (2000) (d)
• Von Kleist:
  • Az eltört korsó (1980)
  • Amphitryon (2008) (d, j)
• Szomory: Hermelin (1982, 1990)
• Gogol:
  • A revizor (1984) (d)
  • Háztűznéző (2007) (d)
• Katajev: A Werthert már megírták (1983) (d, j)
• Hoffmann: Diótörő (1984, 1991)
• Caragiale: Farsang (1984) (d)
• Ifj. Johann Strauss: A cigánybáró (1984) (d)
• Majakovszkij: Gőzfürdő (1985) (d)
• Königsmark: Agyő, kedvesem! (1985, (j) 1997) (d)
• Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása (1986)
• Mrożek: A rendőrség (1987) (d, j)
• Brecht:
  • Kurázsi mama és gyermekei (1989)
  • Koldusopera (1990)
• Bulgakov: Kutyaszív (1989)
• Johnson: Négyhangú opera (1991, (d, j) 2000)
• O’Casey: A kezdet vége (1991)
• Tersánszky: Kakuk Marci (1992) (d)
• Von Horváth: Hit, remény, szeretet (1993) (d)
• Shakespeare:
  • Szentivánéji álom (1994) (d)
  • Makrancos Kata (2012) (d)
  • Lear király (2010) (d)
• Osztrovszkij: Erdő (1999) (d)
• Harrower: Kés a tyúkban (1999) (d, j)
• Bernhard: A színházcsináló (2000) (d)
• Edward Albee:
  • Nem félünk a farkastól (1995)
  • Szilvia, a K. (2003) (d)
• Jerofejev: Walpurgis-éj, avagy a kővendég léptei (1996) (d)
• Molière:
  • Dandin György avagy a megcsúfolt férj (1996) (d)
  • Mizantróp (2008) (d)
• Ibsen: Hedda Gabler (2002) (d)
• Szigarjev: Fekete tej (2004) (d)
• Örkény: Tóték (2004) (d)
• Zelenka: Hétköznapi őrületek (2005) (d)
• Darvasi: Trapiti (2005) (d)
• Selmeczi: A szirén (2005)
• Papp-Térey: Kazamaták (2006) (d)
• Krleža: Szentistvánnapi búcsú (2006) (d)
• Szophoklész: Trakhiszi nők (2007) (d)
• Vvegyenszkij: Ivanovék karácsonya (2007) (d)
• Vinnai: Vakond (2009) (d)
• Andrejev: Kutyakeringő (2009) (d)
• Schimmelpfennig: Az aranysárkány (2010) (d)
• Esterházy: Én vagyok a Te (2011) (d)
• Fekete: Excelsior! (2011) (d)
• Bessenyei: A filozófus (2011) (d)
• Csokonai: Karnyóné-gyakorlatok (2012)
• Rubin-Németh: Ahol a farkas is jó (2014) (d)
• Sarkadi: Oszlopos Simeon (2015) (d)
• Viripajev: Részegek (2015) (d)
• McDonagh:
  • Kripli (2001, (d) 2010)
  • Vaknyugat (2004, 2010, 2012) (d)
  • Hóhérok (2017) (d)

Díszlettervező

55 esetben az általa rendezett előadás díszlettervezője is volt.

• Christopher Isherwood, John Van Druten, Joe Masteroff, Fred Ebb, John Kander: Isten veled, Berlin! (1980, veszprémi Petőfi Színház , rendező: Gazdag Gyula)^[21]
• Örkény István: Pisti a vérzivatarban (1988, Kaposvári Csiky Gergely Színház, rendező: Babarczy László)^[22]

Filmes munkái

Rendezései

Játékfilmek

• Az örömhöz (1974)
• Ajándék ez a nap (1979)
• Megáll az idő (1982)
• Idő van (1986)
• Tiszta Amerika (1987)
• Melodráma (1990)
• A részleg (1995)
• Haggyállógva, Vászka (1996)
• Akasztottak (2000)
• Paszport - Útlevél a semmibe (2001)
• Magyar szépség (2003)
• Hét kis véletlen (2020)^[23]

Tévéfilmek

• Kérdőív (1974)
• Lord Byron levelei (1975)
• A násznép (1976)
• Égi csikón léptet a nyár (1976)
• Rendőrség (1976)
• Baleset (1977)
• Felső-Ausztria (1977)
• Pesti gyerekek (1977)
• Vujicsics Tihamér (1977)
• Már mindent tudsz? (1977-ismeretterjesztő film)
• Libatömő verseny (1978)
• Imre (1978)
• Woyzeck (1981)
• Csere (1981)
• A tökfilkó (1982)
• A revizor (1984)
• Hermelin (1985)
• Búcsú (1989)
• Négyhangú opera (1992)
• Kakuk Marci (1992)
• Alfa (1993)
• Egyperces novellák - Közjáték (1995)
• A kezdet vége (1995)
• A leghidegebb éjszaka (2000)
• Tanúvallomás (2008)
• Hangyatérkép (2011)

Egyéb

Szereplő

• Eldorádó (1989)
• Ébrenjárók (2002)

Producer

• A három nővér (1991)
• Papsajt (2002)
• Vakáció (2006)
• Uszodai tolvaj (2007)

Díjai

• A veszprémi tv-találkozó fődíja (1977)
• Legjobb rendezés díja (1979)
• A filmkritikusok díja (1980, 1983, 1987, 1997, 2002)
• Velencei Arany Oroszlán díj (1980)
• A Filmszemle díja (1982, 1986, 1988)
• Cannes-i különdíj (1982)
• A New York-i kritikusok díja (1982)
• A taorminai fesztivál második díja (1982)
• Chicagói Ezüst Hugó-díj (1982)
• Brüsszeli Aranykor-díj (1983)
• A tokiói fesztivál díja (1985)
• Balázs Béla-díj (1987)
• Ifjúsági Díj (1989)
• Érdemes művész (1990)
• Gene Moskowitz-díj (1995)
• Don Quijote-díj (1995)
• A Filmszemle fődíja (1995, 1996, 2003)
• Karlovy Vary-i legjobb rendezés díja (1995, 1996)
• B. Nagy László-díj (1996)
• Kossuth-díj (1997)
• A Színházi Találkozó díja (2000, 2002)
• POSZT: Legjobb rendezés (2002)
• Vastaps-díj (2006)
• A színikritikusok díja (2007)
• A Nemzet Művésze (2014)

Megjegyzések

1. A zaklatási ügy által kiváltott diskurzus bekerült a belpolitikai térbe is. A magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes decemberben benyújtott egy a kulturális finanszírozás átalakításáról szóló törvényjavaslatot,^[14] amiben annak indokául a szexuális zaklatási visszaélésekkel, illetve azok eltussolásával a kipattant botrányra utaltak beterjesztőik.^[15] Ennek előzetes, kiszivárgott tervezete ellen a Független Előadó-művészeti Szövetség „Petíció a kulturális élet szétverése ellen”^[16] címmel tiltakozó beadványt indított, amit több mint ötvenezren aláírtak,^[17][18] majd utcai tüntetést is szervezett.^[19] A 168 óra című lap a komoly politikai üggyé dagadó események hatására feltette, hogy Borkai Zsolt szex- és korrupciós botrányra lehet-e reakció az ügy kipattanása és hogy miért nem volt nagyobb kormányzati visszhangja a Marton László-ügynek, mire Gothár Péter úgy nyilatkozott: „Ami a színházban történt, az egy morális, erkölcsi ügy, ahol abúzusról van szó. És itt ki is kell jelentenem, hogy ez teljesen elfogadhatatlan, elítélendő. A másik esetben Borkai pénzért vett magának prostituáltat, ami egy adok-kapok csere, ahol mindenki benne van a játékban. Ehhez kapcsolódott a korrupciós szál, valamint az álszentség [–] De mindenesetre arra jó a Gothár-ügy, hogy mutogatni lehessen a „balliberális oldalra””.^[20]
2. Első rendezése: Kaposvár, 1978. október 13.