Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij (oroszul: Александр Николаевич Островский; Moszkva, 1823. április 12. – Scselikovo, Kosztromai kormányzóság, Oroszország, 1886. június 14.) orosz drámaíró, a 19. századi orosz realista drámairodalom alakja. Az orosz irodalomban két Osztrovszkijt tartanak számon – a másik Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij regényíró (1904–1936).

Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij
Vaszilij Perov: Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij (1871)
Született	1823. április 12. Moszkva, Orosz Birodalom
Elhunyt	1886. június 14. (63 évesen) Scselikovo, Kosztromai kormányzóság, Orosz Birodalom
Állampolgársága	orosz
Foglalkozása	fordító librettista színműíró újságíró író színházi rendező
Iskolái	First Moscow gymnasium Moszkvai Állami Egyetem, jogi kar (jogtudomány)
Sírhelye	Kosztromai terület
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Osztrovszkij kispolgári családban született, apja bírósági tisztviselő volt, a jellegzetes hivatalnokcsalád mindennapjait élték. 1840–1843 között az író jogot tanult a Moszkvai Egyetemen, majd 8 évig írnokoskodott a gyámügyi bíróságon. Bírósági tisztviselőként dolgozva különböző Volga menti városokban élt.

1847-ben kezdte írói tevékenységét, de már második művét betiltotta a cenzúra. 1851-től csak az irodalomnak élt. Több haladó szellemű folyóiratban is publikált. Jelentős szervező tevékenységet végzett, a Moszkvai Színésziskola igazgatója volt.

Pályája

Kizárólag drámákat alkotott: írt komédiát, történelmi drámát, drámai költeményt. Művészetével az orosz népi-nemzeti dráma hagyományait folytatta, dramaturgiájában a középkori színház tartalmi, formai szempontjai vannak jelen. Vonzódott a tiszta formákhoz, követte a folklórt, a népi beszédkultúrát. Emellett azonban támaszkodott a kor nyugat-európai eredményeire is. Darabjaival az egyes társadalmi osztályok életformáját jelenítette meg. Hősei hétköznapi emberek.

Az "orosz dráma atyja" rendkívül termékeny alkotóként több mint ötven darabot szerzett. Legismertebb műve A vihar (1859).

Osztrovszkijtól számos angol, német, francia műfordítás is fennmaradt. Jelentős fordításai:

• Machiavelli: Mandragóra,
• Shakespeare: Antonius és Kleopátra.

Pályájának szakaszai:

• 1847–1851: pályakezdés, a naturális iskola hatása.
• 1852–1854: kibontakozás, a szlavofil korszak.
• 1855–1860: az érett drámák korszaka, fő műve: A vihar.
• 1861–1886: utolsó korszak.

Művei

• Kéz kezet mos (komédia)
• A szegénység nem bűn (dráma)
• Mások bűneiért bűnhődni (dráma)
• A kacskakezű Kozma Zaharics Minyin (történelmi dráma)
• A hadvezér (történelmi dráma)
• Vaszilisza Melentyeva (történelmi dráma)
• Hópelyhecske (drámai költemény)
• Vihar (1859, dráma), legfontosabb műve
• Nehéz napok
• Tréfacsinálók
• Örvény
• Bolond pénz
• Farkasok és bárányok (dráma)
• Tehetségek és tisztelők (dráma)
• Gazdag menyasszonyok
• Az utolsó áldozat
• Hozomány nélküli menyasszony (Бесприданница)^[1]
• Karrier (1868; egyéb címeken: Hogyan csináljunk karriert?; A négylábú is botlik; Karrier, avagy a lónak négy lába van, mégis…; eredeti címe: На всякого мудреца довольно простоты)
• Jövedelmező állás (Доходное место)
• Erdő (Лес; 1870)

Magyarul

• Osztrovszkij drámái; ford. Háy Gyula et al., bev. G. Vladikin; Franklin, Bp., 1950
• Bolond pénz. Komédia; ford. Háy Gyula; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1953 (Szovjet színpad)
• Vihar. Dráma; ford. Mészöly Dezső, Mészöly Pál, utószó Heller Ágnes; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (Világirodalmi kiskönyvtár)
• Farkasok és bárányok. Komédia; ford. Makai Imre, utószó Nyíri Éva; Európa, Bp., 1958 (Világirodalmi kiskönyvtár)
• Drámák; ford. Háy Gyula et al., utószó E. Fehér Pál; Európa, Bp., 1962 (Orosz remekírók)
• A művésznő és rajongói... Komédia; ford. Háy Gyula; Színháztudományi Intézet, Bp., 1963 (Világszínház)
• A szép férfi. Vígjáték; ford. Csoma Sándor; Színháztudományi Intézet Bp., 1964 (Világszínház)
• Büntetlen bűnösök. Színmű; ford. Benedek Árpád; Színháztudományi Intézet, Bp., 1964 (Világszínház)
• Drámák; ford. Benedek Árpád et al.; Európa, Bp., 1973

Jegyzetek

1. Kegyetlen románc (Жестокий романс) címmel mutatták be 1984-ben Eldar Alekszandrovics Rjazanov a darabból készített filmjét Nyikita Mihalkovval a férfi főszerepben.

Szakirodalom

• Világirodalmi lexikon, Akadémiai Kiadó, Budapest
• Új magyar lexikon V. (Mf–R). Szerk. Berei Andor és 11 tagú szerk.bizottsága. Budapest: Akadémiai. 1962.
• Makai Imre, szerk.: Az orosz dráma klasszikusai, Európa, Budapest, 1973
• Török Endre: Orosz irodalom a XIX. században
• Zöldhelyi Zsuzsa, szerk.: Az orosz irodalom története a kezdetektől 1940-ig

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap