Remove ads
a berlini Alexanderplatzon felállított időmérő szerkezet From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Uránia világóra (németül: Weltzeituhr vagy Urania-Weltzeituhr) a berlini Alexanderplatzon felállított időmérő szerkezet. A földgömböt szimbolizáló építmény fémből készült hengerformájú oldalán 148 város, illetve földrajzi régió neve és az ott mért pontos idő szerepel.[1] Az 1969-ben felállított világóra kedvelt találkozóhelye a helyieknek és városba látogató turistáknak. 2015 júliusától az óra műemléki oltalom alatt áll.[2]
A 16 tonnás világórát 1969. szeptember 30-án, a NDK fennállásának 20. évfordulója alkalmából avatták fel. Ugyanebben az időszakban nyílt meg a nyilvánosság számára a közeli tévétorony is. Az új létesítmények összhangban voltak az Alexanderplatznak és a környéknek a szocialista modernizmus jegyében történő átalakításával, melynek következtében a tér a második világháború előtti kiterjedésének négyszeresére nőtt. A világóra hamar népszerűvé vált a lakosság körében, találkozási pont lett és emlékérméken, illetve bélyegeken is láthatóvá vált.
A világórát az Alexanderplatz átrendezéséért felelős, Walter Womacka által vezetett tervezőcsoport egyik tagja, Erich John tervezte. Erich John a berlini Képzőművészeti és Iparművészeti Főiskola (Hochschule für bildende und angewandte Kunst) docenseként formatervezést (majd később terméktervezést) oktatott. A világóra kilenc hónapos munkálatait John személyesen vezette, a megépítés pedig több vállalat mintegy 120 szakemberének bevonásával jött létre. Többek között a Coswigi Hajtóműgyár és Hans-Joachim Kunsch fémszobrász fontos szerepet játszott a kivitelezésben.[3]
A második világháborúban a tér jelentős károkat szenvedett, ezért szükségessé vált annak újratervezése és újjáépítése. A munkálatok során, 1966-ban előkerült egy korábban a téren álló Uránia-oszlop, amelyen az idő mellett az időjárásra vonatkozó adatokat lehetett leolvasni. Ebből adódott az ötlet 1968-ban, hogy egy világórát létesítsenek az újjáépülő téren. A berlini sajtóban a felavatás évében Világórás Uránia-oszlop névvel illeték az építményt (Urania-Säule mit der Weltzeituhr).
1997. október-december között az órát Hans-Joachim Kunsch felügyelete alatt felújították. A munkálatok 350 000 márkába kerültek, és ekkor aktualizálták egyes városok neveit is: Leningrad helyett Sankt Petersburg és Alma Ata helyett Almaty került kiírásra. Emellett 20 újabb várost adtak a meglévők mellé, illetve egyeseket (pl. Kijev) más időzónába soroltak át. Az 1997-ben felkerült új városok között található Fokváros, Jeruzsálem és Tel-Aviv is, amelyek az NDK idején politikai okokból nem jelenhettek meg.[4][5]
Az óra alatt egy kőmozaik kirakott szélrózsa alakzat található, melynek közepéből magaslik a 2,7 m magas és 1,5 m átmérőjű oszlop. Az oszlopon egy 24 részre osztott henger látható. Ezek a Föld 24 fő időzónáját jelképezik. Az alumíniumból készült felületen vannak feltüntetve az adott időzóna fontosabb nagyvárosai. Ezen a hengeren forog a színes számokkal ellátott óragyűrű, amely az adott városokban éppen aktuális időt mutatja. A világóra fölött percenként egyet fordulva mozog a Naprendszer kicsinyített mása. A bolygók fémgolyókból, pályájuk pedig acélkörökből készültek. A teljes világóra 10 m magas.
Az órát működtető szerkezet két méterrel a tér felszíne alatt, egy nagyjából 5×5 m nagyságú és 1,90 m belmagasságú helyiségben található. A bolygókat mozgató villanymotor és a hajtómű még az NDK idejéből származik.[6] Az egész szerkezet legfontosabb részét, az időt mutató óragyűrűt egy átalakított Trabant-hajtómű és a Rothe Erde vállalat golyócsapágya működtetik.
Mivel a motor a valós időnél 5%-kal gyorsabban mozgatja az óragyűrűt, ezért egy szerkezet óránként 3 percre megállítja azt, hogy a mainflingeni DCF77 atomidő-szinkronjeladó kiigazíthassa az időt, így az pontosnak tekinthető.[7]
A számlapok festésekor Goethe színelméletét alkalmazták.[7]
A világórán 148 város, illetve régió neve látható, melyek oszloponként a következő formában szerepelnek:
A világóra megépülése óta kedvelt találkozópontnak számít az Alexanderplatzon.
1983. május 12-én a Zöldek parlamenti képviselői (Petra Kelly, Gert Bastian és három másik politikus) egy transzparenst feszítettek ki a Világóra előtt, amelyen a „Die Grünen – Schwerter zu Pflugscharen” (Zöldek – Ekevasat a kardokból) felirat állt. Az aktivistákat rövid időre őrizetbe vették. Szabadon engedésük után az NDK polgárjogi harcosaival találkoztak, amit a hatalom azért is tűrt meg, mert a Zöldek elítélték a NATO kettős határozatát (Double-Track Decision).[8][9]
A Németország újraegyesítése előtti békés forradalom idején, az NDK fennállásának 40. évfordulóján, 1989. október 7-én ellenzékiek békés demonstrációra gyűltek össze az óránál, ahonnan „Mi vagyunk a nép!” jelszóval a Köztársasági palotához és a Gecsemáné-templomhoz vonultak. A felvonulást a karhatalom igyekezett megállítani, és mintegy 1200 személyt letartóztattak. 33 nappal később leomlott a berlini fal.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.