Vancouver

Vancouver (kiejtése^ⓘ, vagy helyi dialektusban kiejtése^ⓘ) fontos kikötőváros a nyugat-kanadai Brit Columbia tartomány délnyugati részében, a Georgia-szoros, a Fraser folyó és a kanadai Parti-hegység között.

A „Vancouver” lehetséges további jelentéseiről lásd: Vancouver (egyértelműsítő lap).

Vancouver
Vancouver címere Vancouver zászlaja
Közigazgatási adatok
Ország	Kanada
Tartomány	Brit Columbia
Polgármester	Ken Sim[1]
Irányítószám	V5K
Körzethívószám	604 778 236
Testvérvárosok	Lista Edinburgh
Népesség
Népesség	662 248 fő (2021)[2]
Népsűrűség	5 775,25 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2,0 m
Terület	114,67 km²
Időzóna	PST (UTC–8)
Elhelyezkedése
Vancouver Pozíció Kanada térképén
é. sz. 49° 15′ 39″, ny. h. 123° 06′ 50″49.260833333333, -123.11388888889
Vancouver fekvése Nagy-Vancouveren belül
Vancouver weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vancouver témájú médiaállományokat.

Lower Mainland régió gazdasági, politikai és kulturális központja. Területe 114,67 km², népessége 611 869,^[3] nagyvárosi övezetével együtt (Nagy-Vancouver) 2 249 725 (2007-es adatok) – ezzel Kanada harmadik, Nyugat-Kanada második legnagyobb nagyvárosi övezete. A város népsűrűsége az észak-amerikai kontinensen New York, San Francisco és Mexikóváros után a negyedik legnagyobb.^[4]

Vancouver a világ egyik „legnemzetközibb” városa. Domináns etnikai csoportja nincs, a város lakóinak mintegy 52 százalékának,^[5] a nagyvárosi övezet népességének mintegy 43 százalékának anyanyelve nem az angol. Az angol anyanyelvűek után a legnépesebb csoportot a kínaiak alkotják.^[6][7]

Az Economist Intelligence Unit 2013-as rangsora szerint a világ harmadik legélhetőbb városa.^[8]

Éghajlata

Vancouver (reptér, Richmond, 1981–2010, extrém: 1898– ) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	15,3	18,4	20,0	26,1	30,4	30,6	34,4	33,3	30,0	25,0	20,1	15,0	34,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	6,9	8,2	10,3	13,2	16,7	19,6	22,2	22,2	18,9	13,5	9,2	6,3	14,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	1,4	1,6	3,4	5,6	8,8	11,7	13,7	13,8	10,8	7,0	3,5	0,8	6,9
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−17,8	−16,1	−9,4	−3,3	0,6	3,9	6,1	3,9	−1,1	−6,1	−14,3	−17,8	−17,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	160	100	112	88	65	54	36	37	51	121	188	150	1162
Havi napsütéses órák száma	60	91	135	185	223	227	290	277	213	121	60	57	1938
Forrás: Environment Canada[9][10][11][12][13][14][15][16][17][18][19] and Weather Atlas[20]

Története

Lions' Gate híd

Nevét George Vancouver (1757–1798) brit felfedezőről kapta. A város először az 1860-as években népesült be, a Fraser-kanyoni aranyláz okozta bevándorlás következtében, főképp az Egyesült Államokból érkezett bevándorlókkal. Az aranyláz elmultával sokuk elhagyta a várost. 1887-ben ideérkezett a transzkontinentális vasút és Vancouver kis faipari városból gyorsan nagyvárossá fejlődött. A vancouveri kikötő akkor nyert nemzetközi jelentőséget, amikor megnyitották a Panama-csatornát és ez lehetővé tette, hogy a kanadai exportgabona a nyugati kikötőből is könnyen átjuthasson az Atlanti-óceánra.^[21] Azóta Kanada egyik legforgalmasabb kikötője lett és többet exportál, mint bármely más kikötő Észak-Amerikában.^[22]

Demográfiája

Az 1950-es és 1960-as évek várostervezői a magasházak építését szorgalmazták a West End városrészben, hogy kiépülhessen egy tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog jól megközelíthető és járható sűrű városmag. A város azóta is a sűrűség emelését tekinti jobb alternatívának a területi terjeszkedésnél, ezt célozta a korábbi polgármester Sam Sullivan EcoDensity programja is, amely magas minőségű, sűrű övezetek kialakítását célozta, aminek révén az ingatlan birtoklása gazdaságosabb. A terv ugyanakkor közösségi központok, parkok és kulturális központok kialakítását is célozta.^[23]

Vancouvert nevezik „a szomszédságok (angolul neighbourhoods) városának” is: minden szomszédság sajátos arculattal (és etnikai összetétellel) rendelkezik.^[24] Történelmileg az angol, skót és ír eredetű népesség alkotja a legnagyobb csoportot a városban,^[25] a brit társadalom és kultúra lenyomata ma is világosan kivehető bizonyos negyedekben, például Granville-ben és Kerrisdale-ben.^[26] Vannak olyan „szomszédságok”, ahol egy etnikai csoport alkot magas koncentrációt, például a Pandzsábi Piac (Punjabi Market), a Kis-Olaszország (Little Italy), a Görögváros (Greektown) és a Japánváros (Japantown). Sok szomszédságban lathatók kétnyelvű utcatáblák, például a Kínaivárosban (Chinatown) és a Pandzsábi Piacon.

A kínaiak beáramlása az 1980-as évektől gyorsult fel: sokan érkeztek Hongkongból, mielőtt az Egyesült Királyság átadta Kínának és magából Kínából, előzőleg pedig Tajvanból. A Kanadába bevándorló ázsiaiak legnépszerűbb célpontja Toronto után hagyományosan Vancouver.^[27] A városban jelentős számban élnek dél-ázsiaiak (főleg pandzsábiak, akiket általában indo-kanadai néven emlegetnek), filippínók, indonézek, koreaiak, kambodzsaiak és japánok. Növekszik a latin-amerikaiak száma is, ők főleg Peruból, Ecuadorból és újabban Mexikóból érkeznek.

A hongkongiak beáramlása előtt a legnagyobb nem-brit etnikai csoportokat az írek és a németek alkottak, utánuk a skandinávok, olaszok, az ukránok, illetve a korábban érkezett kínaiak alkották. Az 1950-es évek közepe és az 1980-as évek közt sok portugál érkezett Vancouverbe és Toronto és Montréal után most is Vancouverben él a legnagyobb portugál népesség Kanadában. Kisebb számban élnek itt a legutóbbi hullámokban érkezett kelet-európaiak (a már említett ukránokon kívül).

Jelentős bennszülött közösség is él Vancouverben és környéken (Brit Columbiában a legnagyobb).^[28]

Vancouvernek jelentős meleg népessége van. Ontario után Brit Columbia volt a második kanadai állam, amely alkotmányos jogként legalizálta az azonos neműek házasságát.^[29] A belváros (Downtown) területén a Davie Street körül sok a "melegek klubja". Minden évben Vancouver tartja Kanada egyik legnagyobb melegfelvonulását.^[30]

A népesség növekedése

One Wall Centre felhőkarcoló

Marine Building

Év	Vancouver	Nagyvárosi övezete
1891	13 709	21 887
1901	26 133	42 926
1911	100 401	164 020
1921	117 217	232 597
1931	246 593	347 709
1941	275 353	393 898
1951	344 833	562 462
1956	365 844	665 564
1961	384 522	790 741
1966	410 375	892 853
1971	426 256	1 028 334
1976	410 188	1 085 242
1981	414 281	1 169 831
1986	431 147	1 266 152
1991	471 644	1 602 590
1996	514 008	1 831 665
2001	545 671	1 986 965
2006	578 041	2 116 581
2007	611 869	2 249 725

Megjegyzés: A város adatai 1929 előtt nem tartalmazza Point Greyt és South Vancouvert, a nagyvárosi övezet adatai a kanadai statisztikai hivatal népszámlálási adatait tükrözik.^[31]

Városrészek

Vancouver „szomszédságai”

Vancouver 23 kerületre oszlik, melyeket ott „szomszédságnak” (neighbourhood) neveznek:

Arbutus Ridge Downtown Downtown Eastside Dunbar-Southlands Fairview Granview-Woodland Hastings-Sunrise Kensington-Cedar Cottage Kerrisdale Killarney Kitsilano Marpole

Mount Pleasant Oakridge Renfrew-Collingwood Riley Park Shaughnessy South Cambie Strathcona Sunset Victoria-Fraserview West End West Point Grey

Kormányzata

Más brit columbiai önkormányzatoktól eltérően Vancouver státuszáról egyedi jogszabály, az 1953-ban elfogadott Vancouver Charter rendelkezik,^[32] amely egy 1921-es – szintén külön – törvényt írt felül és amely szélesebb körű és más jogokat ad a városnak, mint azok a jogok, amelyeket az állam többi települése az önkormányzati törvény alapján élvez.

A második világháború óta többnyire a jobbközép Nem-Párt Egyesület (angolul Non-Partisan Association, NPA) kormányozza a várost, bár 2008-ig azért voltak jelentős középbal irányítású időszakok is. Az NPA 2002-ben drogpolitikai nézeteltérések miatt szétszakadt, és ezután a Haladó Választók Koalíciója (Coalition of Progressive Electors, COPE) aratott földcsuszamlásszerű győzelmet. Ezt követően megalapították a heroinfüggők számára Észak-Amerika első „biztonságos injekcióközpontját”, az Insite-ot.

A város irányító önkormányzati testületei a tíztagú Vancouveri Városi Tanács, a kilenctagú Iskolabizottság és a héttagú Parkbizottság. Mindezek tagjait három évre bízzák meg és közvetlenül választják. Az eddigi tapasztalatok szerint a város módosabb nyugati része többségében konzervatív vagy liberális, a keleti oldal pedig inkább baloldali jelöltekre szavaz. Ezt megerősítették a 2005-ös tartományi és a 2006-os szövetségi választások eredményei is.^[33]

A vancouveri városháza a 2010-es téli olimpia zászlajával

Bár a helyi politika polarizált, sok kérdésről konszenzus alakult ki, például a helyi parkok védelméről, a gyorsvasút (és nem a közúti közlekedés) fejlesztésének szükségességéről, kábítószerügyben a kármérséklő megközelítésről és a kommunális fejlesztések ügyeiről.

Larry Campbell 2002-ben részben annak köszönhette polgármesterré választását, hogy drogügyben hajlandó volt elfogadni alternatív megoldásokat, mint amilyen a felügyelt injekciós központ. A város négypillérű drogstratégiát fogadott el, ennek fő elemei a kármérséklés, a kezelés, a jogalkalmazás és a megelőzés.^[34] Ez jórészt arra a problémára válasz, hogy a város Downtown Eastside negyedében az injekciót használó drogosok közt jelentős mértékben elterjedt a HIV és a hepatitis C. Ez a terület tulajdonképpen nyomornegyed, amelyre jellemző a prostitúció és az elterjedt utcai kábítószer-kereskedelem. Egyes szervezetek és csoportok, mint a From Grief to Action („Fájdalomtól a Cselekvésig”) és a Keeping the Door Open („Nyitva Tartva az Ajtót”) további alternatív megoldások után kutatnak.^[35][36]

Campbell nem indult újra a polgármesteri székért, és később a kanadai Szenátus tagja lett. A 2005-ös önkormányzati választáson a vancouveri inga visszalendült jobbra, és az NPA polgármesterjelöltje, Sam Sullivan győzött. A Tanácsba öt NPA-, egy COPE-jelölt került, a maradék négy hely a centrista Vision Vancouver szervezetnek jutott.

Tartományi, szövetségi képviselet

Brit Columbia Törvényhozó Gyűlésében a 2005-ös választások alapján tízen képviselik Vancouvert (öt liberális és öt baloldali), köztük a jelenlegi tartományi miniszterelnök, Gordon Campbell. A kanadai Képviselőházban Vancouvernek öt képviselője van a 2004-es választások alapján. Eredetileg négy liberális és egy baloldali képviselője volt, de 2006-ban az egyik liberális képviselő a Kanadai Konzervatív Párthoz csatlakozott. A 2008-as választásokon az NDP két helyet, a vancouveri liberálisok három helyet szereztek.

Gazdasága

A vancouveri kikötő

Gazdasága sokáig Brit Columbia hagyományos erdészetére, bányászatára, halászatára és földművelésére támaszkodott, később azonban több lábra állt, és mára virágzó szolgáltatóipara, gyorsan fejlődő turizmusa van, emellett itt van Észak-Amerika harmadik legnagyobb filmgyártó központja Los Angeles és New York City után.^{[37][38][39][40][41]} A high-tech iparágak közül különösen a videójátékfejlesztés jelentős Vancouverben.

Közlekedés

Légi

Bővebben: Vancouver nemzetközi repülőtér

Sport

Híres jégkorongcsapata a Vancouver Canucks. A város volt a 2010-es téli olimpia házigazdája.

Testvérvárosok

• Odessza, Ukrajna (1944)
• Jokohama, Japán (1965)
• Edinburgh, Egyesült Királyság (1978)
• Kanton, Kína (1985)
• Los Angeles, USA (1986)

A város szülöttei

• Hayden Christensen
• Noel Fisher
• Jason Priestley
• Ryan Reynolds
• Cobie Smulders
• Finn Wolfhard
• Natasha Calis

Panoráma

Vancouver nagy felbontású panorámaképe, a Downtown (belváros) a Broadway és az Oak Street környékén nagyjából észak felé tekintve. A híd a bal oldalon a Granville utcai híd

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Vancouver című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.