Phenjan
Észak-Korea fővárosa From Wikipedia, the free encyclopedia
Phenjan (kiejtése magyar beszédben: [phenjan], nem pedig *[fenjan])[4][5] vagy a koreai neve után Phjongjang[6] (hangul: 평양, handzsa: 平壤, RR: Pyeongyang) a tengerszint felett csupán 27 méterrel fekvő település a Tedong () folyó partján, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, azaz Észak-Korea fővárosa.
| Phenjan () | |
 | |
| Óramutató járásnak megfelelően bal fentről: a város látképe a Tedong () folyóval, a Dzsucse ()-torony, Diadalív, Tongmjong () király sírja, Puhung () állomás a phenjan ()i metró vonalán, Egyesítés Diadalíve és Kumszuszan () Nap Palotája | |
| Becenév: a forradalom fővárosa (혁명의 수도)[1] Korea szíve (조선의 심장)[2] | |
| Helyi elnevezés | |
| Hangul | 평양직할시 |
| Handzsa | 平壤直轄市 |
| Átdolgozott átírás | P'yŏngyang chikhalsi |
| Magyaros átírás | Phjongjang csikhalsi |
| Közigazgatás | |
| Ország | Észak-Korea |
| Megye | 2 |
| Rang | közvetlenül irányított város |
| Kerületei | 18 |
| Népi tanácselnök | Csha Hirim () |
| Felelős párttitkár | Kim Jonghvan () |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2 863 000 fő (2015)[3] |
| Népsűrűség | 2272,22 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tengerszint feletti magasság | 27 m |
| Terület | 1260 km² |
| Időzóna | Koreai idő, UTC+9:00 |
 | |
| é. sz. 39° 01′ 00″, k. h. 125° 44′ 51″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Phenjan () témájú médiaállományokat. | |
Mondák nyomán a Tangun () király által alapított Aszadal () nevű településsel azonosítják. A város egykoron a koreai kereszténység fellegvára volt, ma azonban a többnyire ateista Észak-Korea legnagyobb városa. A koreai háború utáni újjáépítés óta a város látképét egy nagyon különleges stílus, a szocialista realizmus és a hagyományos koreai stílus keveredése határozza meg. Közigazgatási rendszere 19 körzetre osztja: 18 kerületre, és egy megyére. A 2011-es közigazgatási reformok óta a város területe csupán kétharmada az eredetinek.[7]
A városban összesen öt vallási építmény található: négy keresztény templom (egy katolikus, kettő protestáns, egy görögkeleti), illetve egy mecset.[8] Lélekszáma 2,8 millió fő,[9] és habár sokáig éttermei csak a koreai konyhát képviselték, a közelmúltban számos külföldi stílusú létesítmény is nyílt a városban, mint például kínai,[10] olasz[11] és japán éttermek.[12]
Tömegközlekedésének gerince a phenjan ()i metró, amely 1973-as megnyitásával a Koreai-félsziget első földalatti vasútja.[13]
Megnevezései
Neve szó szerint síkságot, sík földterületet jelent, eredeti kiejtése Puruna (부루나) volt. Történelmi nevei közé tartozik Rjugjong (류경; 柳京, ), melynek jelentése „a füzek fővárosa”, fűzfái a költészetben is megjelentek. A 21. században is számos épület viseli ezt a régi nevet, közülük a legismertebb a Rjugjong Hotel (). Egy ideig a neve Szogjong (서경; 西京, ), tehát „nyugati főváros” volt, habár csupán tartományi székhely szerepét töltötte be.[14]
Az 1910-től 1945-ig tartó japán megszállás ideje alatt a város kínai írásjegyeinek japán olvasata, Heidzsó (Heijō) volt a város megnevezése. A város beceneve a 20. század elejétől „Korea Jeruzsáleme” lett, mivel a koreai kereszténység központjává vált. Ez egészen 1948-ig, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásáig tartott.[15]
Kim Ir Szen () 1994-es halála után Kim Dzsongil () néhány tanácsadója felvetette az ötletet, miszerint Phenjant () Kim Ir Szen ()-városra (김일성시; 金日成市) illene átnevezni, azonban mások szerint a déli fővárost, Szöul ()t kellett volna ezen a néven hívni (ahogy a dél-vietnámi fővárosból, Saigonból Ho Si Minh-város lett), Phenjan () pedig a Kim Dzsongil ()-város (김정일시; 金正日市) nevet kapta volna. Végül elvetették a javaslatot.[16]
A magyar Phenjan névalak az orosz Пхеньян átírása, kiejtése is helytelenül lett fenjan az első két betű rossz olvasásából.[4]
Földrajza
1. Turuszom ()
2. Janggakto ()
3. Rungnado ()
Phenjan () az ország nyugati-középső részén helyezkedik el, egy síkságon, amely kb. 50 km-re található a Koreai-öböltől, a Sárga-tenger egyik ágától. A Tedong () folyó délnyugati irányba haladva szeli ketté a várost. A Phenjan ()-síkság, ahol a város található, egyike a Koreai-félsziget legnagyobb síkságainak (a másik a Cserjong ()-síkság), amelyek megközelítőleg azonos méretűek, 500 négyzetkilométeresek.[17]
A Tedong () phenjan ()i szakaszán három sziget található: Turuszom (두루섬; „széles sziget”, ), Janggakto (양각도; 羊角島, ) és Rungnado (릉라도; 綾羅島, ).
Éghajlata
A város éghajlata nedves kontinentális, télen Szibéria felől fújó hideg, száraz szelek a jellemzőek, amelyek a teleket különösen hideggé teszik, és novembertől a következő év márciusáig tartó fagyot is eredményezhetnek, bár január kivételével a nappali átlaghőmérséklet minden hónapban valamivel fagypont felett alakul. A tél általában sokkal szárazabb, mint a nyár, a havazás átlagosan 37 napig tart.
A száraz, hideg tél és a nyirkos, meleg nyár közti átmenet április 22-e, az őszi „váltás” október 16-a környékén történik. A város egyik jellegzetessége a tavaszi hőmérséklet-ingadozás: nappal magas a hőmérséklet, éjszaka pedig alacsony. Ebben az évszakban a város átlaghőmérséklete mégis magasabb, mint az azonos szélességi fokon fekvő keleti- és nyugati-parti településeké. Nyáron, június és szeptember között az átlagos napi hőmérséklet gyakran meghaladja a 20 °C-ot.[18]
A városban a valaha mért legalacsonyabb hőmérséklet –30,2 °C volt (1949), a legmagasabb pedig 37,2 °C (1939).[18]
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 11,0 | 15,9 | 22,5 | 29,3 | 35,2 | 37,1 | 37,2 | 36,7 | 34,6 | 28,9 | 23,2 | 14,3 | 37,2 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | −0,8 | 2,4 | 8,9 | 17,1 | 22,6 | 26,7 | 28,6 | 28,9 | 24,7 | 18,2 | 9,4 | 1,7 | 15,8 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | −5,8 | −2,7 | 3,6 | 11,0 | 16,8 | 21,6 | 24,7 | 24,7 | 19,5 | 12,5 | 4,6 | −2,8 | 10,7 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −10,7 | −7,8 | −1,8 | 4,9 | 10,9 | 16,5 | 20,7 | 20,5 | 14,3 | 6,7 | −0,3 | −7,2 | 5,6 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −28,5 | −23,4 | −18,8 | −4,5 | 1,4 | 7,0 | 12,3 | 12,3 | 2,7 | −6,6 | −19,9 | −30,2 | −30,2 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 12 | 11 | 24 | 50 | 72 | 90 | 275 | 212 | 100 | 40 | 35 | 16 | 937 |
| Átl. páratartalom (%) | 70 | 66 | 63 | 61 | 66 | 72 | 82 | 81 | 77 | 73 | 72 | 71 | 71 |
| Havi napsütéses órák száma | 184 | 197 | 231 | 237 | 263 | 229 | 181 | 204 | 222 | 214 | 165 | 165 | 2492 |
| Forrás: World Meteorological Organization,[19] Deutscher Wetterdienst[20][21] | |||||||||||||
Történelme
_(Taylor_box45num40).jpg)
Phenjan () területe már a Cshulmun ()- és Mumun-korszakokban (i. e. 8000 – i. sz. 300) is lakott volt, amelyet az 1950-es években feltárt ősi települések maradványai is bizonyítanak.[22] Elődjét a legenda szerint i. e. 2333-ban alapította Vanggomszong (왕검성; 王儉城, ) néven Tangun (), a koreai államalapító. Az észak-koreai hagyományok Aszadal ()lal (아사달; 阿斯達), Kodzsoszon () hajdani fővárosával azonosítják.[23]
Valószínű, hogy a város területe később Üman Csoszon ()hoz, egy rövid életű államhoz tartozott. A Han-dinasztia uralkodója, Han Vu-ti () Phenjan () egyik mai kerülete, a Rangnang-kujok () területén parancsnokságok felépítését rendelte el, melyek központja a Lölang () (樂浪; koreai olvasatban: Rangnang) nevet kapta. Számos régészeti lelet a későbbi, Keleti Han (i. sz. 25–220) korból arra enged következtetni, hogy a Han-csapatok fosztogattak a környéken később.
A három királyság korszakában megalakult Rangnang (락랑국; 樂浪國) 313-ig tartott ki, ekkor Kogurjo () bekebelezte.
427-ben Kogurjo () fővárosa, 668-ban a kínai Tang-dinasztia keleti protektorátusának székhelye lett, amely nyolc évvel később, 676-ban Silla uralma alá került.
Csoszon () idején Phjongan () tartomány székhelye volt.
Az Imdzsin () háború idején Phenjan () a japán csapatok kezére került, egészen annak 1593-as visszafoglalásáig.[24] A kései 17. században átmenetileg mandzsuk megszállása alatt állt, amíg a koreaiak békeszerződést nem kötöttek velük. A 16. században a kereszténység hatása elérte Koreát. Phenjan () a kereszténység koreai terjeszkedésének fellegvára lett, és 1880-ra több mint 100 templom épült itt. Ekkortájt már több protestáns hittérítővel rendelkezett, mint akármelyik ázsiai város.[24]
1890-ben a város lélekszáma 40 ezer volt.[25] 1894-ben, az első kínai–japán háború idején itt ütköztek meg a küzdő felek, amely a város részleges elpusztulásához és elnéptelenedéséhez vezetett. 1896-ban kettéválasztották Phjongan () tartományt, ekkortól a város Dél-Phjongan () székhelye lett.
1910-től, a gyarmati időszakban a város neve Heidzsó lett. 1931 júliusában, a Vanpaosan ()-incidens következtében kínai-ellenes tüntetések zajlottak a városban, többnyire a korabeli sajtó túlzásai miatt.[26]
1938-ra népessége meghaladta a 235 ezer főt.[25]
1948 szeptemberében kikiáltották a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (Észak-Korea), melynek fővárosa lett. Az 1950 és 1953 között zajló koreai háború során a város jelentős része megsemmisült. Észak-koreai kutatók szerint 428 ezer bombát dobtak a városra. A bombák száma több volt, mint a város akkori lakosságáé.[27] 1953 után szovjet támogatással újjáépítették, épületeinek jelentős része ma is a szocializmus stílusjegyeit viseli.
Közigazgatása
Phenjan () 18 kerületből (kujok ()) és 2 megyéből (kun ()) áll.
|
|
2010-ben nagyszabású közigazgatási reformok következményeképp a város egyharmadát Észak-Hvanghe () tartományhoz csatolták. A leválasztott, korábban Phenjan () fennhatósága alá tartozó területek:[7]
- Kangnam (강남군; 江南郡)
- Csunghva () (중화군; 中和郡)
- Szangvon () (상원군; 祥原郡)
- Szungho-kujok () (승호구역; 勝湖區域)
2011-ben azonban Kangnam ismét a város része lett, mivel mezőgazdasági hatékonysága stabilizálni tudta Phenjan () élelmiszer-ellátását.[28]
Vallási élete
.jpg)
A város Korea vallási központjának számított a kommunista hatalomátvételig, a koreai háború pusztításainak azonban majdnem minden észak-koreai templom áldozatul esett.[29]
Kivételt képez a Cshilgol () Templom (칠골교회; 칠골敎會), amely 1899-ben épült, és amelyet 1989-ben újítottak fel. 1988-ban felépült a Pongszu () Templom (봉수교회; 鳳岫敎會) és a Csangcshung Katedrális () (장충성당; 長忠聖堂), amely a katolikusok észak-koreai székhelyeként szolgál.
Ezeken kívül még két vallási épület található az észak-koreai fővárosban: a 2006-ban épült Életadó Szentháromság ortodox templom, vagy koreai nevén Csongbek () Templom (정백사원; 貞栢寺院)[30][31] és a 2013-ban Irán támogatásával az iráni nagykövetség udvarában megépült Ar-Rahmán Mecset.[32]
A Phenjani főegyházmegyét 1927. március 17-én szervezték meg, akkor még „Hpyeng-yang Apostoli Prefektúrája” néven.[33] 1944. március 24-én a város apostoli vikáriusa Hong Rjongho () lett. 1962. március 10-én a Szentszék püspöki rangra terjesztette fel, azonban valószínű, hogy azóta bebörtönözték és meghalt. A Vatikán hivatalosan csak 2013 júniusában távolította el posztjáról, azóta a Phenjani egyházmegye élén nincs senki, a körzettel adódó esetleges teendőket a Szöuli főegyházmegye érseke látja el.[34]
Az észak-koreai alkotmány ugyan kiáll a vallásszabadság mellett, ugyanakkor számos nemzetközi szervezet, mint pl. az Open Doors szerint Észak-Koreában elnyomják a hívőket. 2016 decemberében azonban már megjelentek a karácsonyi díszek, így például a feldíszített karácsonyfa is.[35]
Gazdasága
.jpg)
Phenjan () Észak-Korea ipari központja.[24] A szén-, vas- és mészkőkészleteknek köszönhetően elsőként épült újjá a koreai háború pusztításai után. A könnyű- és nehézipar egyaránt jelen van a városban, és párhuzamosan fejlődtek.
A nehézipari tevékenységek, mint például a cement-, kerámia-, lőfegyver- és lőszergyártás az ipar magja. A phenjan ()i könnyűipar képviselői közé tartoznak többek közt a textil-, lábbeli-, és élelmiszergyártó üzemek.
Megemlítendők továbbá a város határában termesztett gabonafélék, mint például a rizs, a kukorica és a szójabab. A főváros célja a teljes önellátás biztosítása húsból; a város külső kerületein lévő farmokon sertéseket, csirkéket és egyéb haszonállatokat tartanak.[24]
A város évtizedek óta áramkimaradásokkal küzd.[36] A probléma orvosolására építettek Hicshon ()ban erőműveket, Kim Dzsongil () parancsára. Az építkezés második fázisa 2013 januárjában kezdődött a Cshongcshon () folyón. Az első két erőmű legfeljebb 300 MW-ot tud előállítani.[36]
.jpg)
Phenjan () Észak-Korea számos nagy bevásárlóközpontjának ad otthont, közülük néhány:
- Pothonggang () Áruház (보통강백화점; 普通江百貨店)
- Phenjan ()i 1. sz. Áruház (평양시제1백화점; 平壤市第一百貨店)
- Phenjan ()i 2. sz. Áruház (평양시제2백화점; 平壤市第二百貨店)
- Kvangbok () Áruház (광복백화점; 光復百貨店)
- Ragvon () Áruház (락원백화점; 樂園百貨店)
- Phenjan () vasútállomás áruháza (평양역백화점; 平壤驛百貨店)
- Phenjan ()i Gyermekek Áruháza (평양아동백화점; 平壤兒童百貨店).[37]
A város Hvanggumbol (황금벌; 黃金벌, ) boltokkal is rendelkezik, ami egy állami tulajdonú áruházlánc, és az a célja, hogy visszaszorítsa a feketepiacot úgy, hogy azok árainál olcsóbban árusít termékeket. Ez az áruházlánc kifejezetten abból a célból jött létre, hogy az állampolgárok pénzét az állam gazdaságában keringethesse, és az államhatalom fenn tudja tartani az ellenőrzést az ország egyre növekvő piaca felett.[38]
Városkép
.jpg)
A régi Phenjan ()ból a koreai háború pusztításai során nem sok maradt meg. A háború után szovjet támogatással, Kim Ir Szen () elképzelései szerint építették újjá. Célja az volt, hogy egy erős főváros látképe fokozza az észak-koreaiak elkötelezettségét és önbecsülését a háború utáni időkben. A végeredmény: széles sugárutak, monumentális középületek, mozaikok és díszes mennyezetek.[17]
Phenjan () kerületekre (구역; kujok ()), azon belül lakótelepekre, szomszédságokra (동; tong ()) osztható. Ezek a szomszédságok 5–6 ezer embernek adnak otthont. Számos lakosa toronyházakban lakik. Kim Ir Szen () egyik célja volt, hogy korlátozza a város lakosságát, ezáltal az csendes és tágas lett, egyáltalán nem olyan, mint Kelet-Ázsia nagyvárosai.[17]
A város épületei három részre oszthatóak: emlékművek, hagyományos koreai épületek, illetve toronyházak.[39] Észak-Korea legismertebb látványosságai nagyrészt emlékművek, mint például a Dzsucse () torony, a phenjan ()i diadalív, vagy a manszude ()i bronzszobrok. Az első közülük egy 170 méter magas gránitoszlop, amely a dzsucse () ideológia szimbóluma. 1982-re készült el, és 25 550 gránittömbből áll – ennyi napot élt meg Kim Ir Szen () 1912 és 1982 között.[39] A város kétségtelenül legismertebb épülete a Rjugjong Hotel (),[39] amely szintek számát tekintve a hetedik legmagasabb épület a világon, magasságát tekintve pedig harmadik, bár még nem nyitott meg.[40][41]
A város látképét toronyházak uralják. A kormány 2011-ben tömeges építkezési programot indított, mely során 100 ezer új lakást építettek meg. A Cshangdzson () utcai lakáskomplexum is ebből a célból épült, miután Kim Dzsongil (), az ország egykori vezetője „szánalmasnak” nevezte az utca akkori látképét.[42] Folyamatos felújítás és építkezés alatt állnak a város lakóépületei, ugyanakkor a szigetelésük gyakran hiányos, ritka, hogy felvonó, illetve a központi fűtésrendszer legyen bennük.[43]
Kim Dzsongun () folytatja apja munkáját, kormányzása alatt megépült a színes épületekből álló Mire () Tudósok utcája (미래, 未來; Mire () = „Jövő”), amelyet 2015 novemberében adtak át.[44]
2016. április 3-án a Kumszuszan () Nap Palotája és a Rjonghung () kereszteződés között megkezdődött a korszerű, hetvenemeletes épületekből álló Rjomjong () utca (려명, 黎明; Rjomjong () = „Pirkadat”) építése.[45] A hatalmas, éjszakánként neonfényben úszó épületekből álló új városrészt,[46] amelynek építésében a Koreai Néphadsereg katonái is részt vettek[47] 2017. április 14-én adták át.[48][49][50] 2017. április 19-én megkezdődött a beköltözés az újonnan átadott városrészbe, túlnyomórészben a Kim Ir Szen () Egyetem tanárai, oktatói lettek az első lakók.[51]
Látnivalók
A város legnagyobb látványosságai közé tartoznak:
- Kumszuszan () Nap Palotája (금수산태양궁전; 錦繡山太陽宮殿)
- Phenjan ()i diadalív (개선문; 凱旋門) – Párizs diadalíve alapján készült, de magasabb nála.
- Kim Ir Szen () mangjongde ()i szülőháza, avagy koreai hivatalos nevén Mangjongde ()i Forradalomtörténeti Ösvény (만경대혁명사적지; 萬景臺革命史迹地) a város peremkerületében
- Dzsucse () torony (주체사상탑; 主體思想塔)
- Rungnado () Május Elseje Stadion (릉라도5월1일경기장; 綾羅島五月一日競技場)
- Kim Ir Szen () Stadion (김일성경기장; 金日成競技場)
- Manszude () Nagyemlékmű (만수대대기념비; 萬壽臺大紀念碑)
- A Koreai Forradalom Múzeuma (조선혁명박물관; 朝鮮革命博物館)
- Kim Ir Szen () tér (김일성광장; 金日成廣場)
- Janggakto () Nemzetközi Hotel (양각도국제려관; 羊角島國際旅館)
- Egyesítés Diadalíve (조국통일3대헌장기념탑; 祖國統一三大憲章記念塔)
Kultúra
.jpg)
A városban számos színház található, ezek közül a leghíresebbek:[55]
- Népszínház (인민극장; 人民劇場)
- Manszude () Művészeti Színház (만수대예술극장; 萬壽臺藝術劇場)
- Phenjan ()i Nagyszínház (평양대극장; 平壤大劇場)
- Kelet-phenjan ()i Nagyszínház (동평양대극장; 東平壤大劇場)
- Nemzeti Drámaszínház (국립연극극장; 國立演劇劇場)
- Moranbong Színház (모란봉극장; 牡丹峯劇場)
Emellett a város számos szabadidős helyszínnek ad otthont:[55]
- Phenjan ()i Cirkusz (평양교예극장; 平壤巧藝劇場)
- Phenjan ()i Görkorcsolyapálya (로라스케트장; -場)
- Április 25. Kultúrotthon (4. 25문화회관; 四二十五文化會館)
- Fiatalság Központi Otthona (청년중앙회관; 靑年中央會館)
- Nagy Népi Tudás Háza (인민대학습당; 人民大學習堂)
- Phenjan ()i Nemzetközi Mozgóképotthon (평양국제영화회관; 平壤國際映畵會館)[56]
- Keszon () Vidámpark (개선청년공원; 凱旋青年公園)[57]
- Népi Kultúrpalota (인민문화궁전; 人民文化宮殿)[58]
Gasztronómia
Mivel a város Phjongan () tartomány székhelye volt 1946-ig,[59] kulináris téren hagyományai azonosak a tartomány jellegzetességeivel. A leghíresebb étele a rengmjon (), amely hideg húslevesben tálalt főtt hajdinatészta, tongcshimi ()vel és japán körtével a tetején. Fogyasztják a másnaposság ellenszereként is.[60]
A város híres még pisztrángleveséről, amely a Tedong () folyóban honos pisztrángból készül, sóval és feketeborssal.[61] Szintén helyi specialitás a phenjan ()i módon készített onban, amely frissen főzött rizs, tetején szeletelt gombával, csirkehússal és pindettok ()kal (mungóbabból és zöldségekből készült palacsintával).[60]
A város leghíresebb éttermei közé tartozik az Ongnjugvan () és a Cshongnjugvan ().[62]
2017 elején megnyílt a Takahasi szusibár, amelyet Fudzsimotó Kendzsi, Kim Dzsongil () hajdani szakácsa üzemeltet.[12]
Oktatás
Az 1945-ös felszabadulás előtt a városnak nem volt egyeteme, csupán két nagyobb felsőoktatási intézmény működött: a Phenjan ()i Tanárképző Iskola és a Phenjan ()i Orvostudományi Főiskola. Emellett három általános és középiskola, illetve egy-két szakiskola üzemelt a városban.[63]
1946-ban megalapították a Kim Ir Szen () Egyetemet, és emellett számos kisebb oktatási intézményt. 1956-ban számos új általános iskola, 1958-ban pedig több új középiskola létesült.[63]
A fejlesztéseknek köszönhetően Phenjan () a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legnagyobb oktatási központjává vált. Napjainkban itt találhatók a legrangosabb észak-koreai egyetemek, amelyekre a legnehezebb bejutni az országban. Javarészt magas rangú párttagok gyermekei tanulnak a fővárosban.[63]
Nemzeti szinten a leghíresebb és legnagyobb a Kim Ir Szen () Egyetem, de itt található többek közt:[63]
- Kim Hjongdzsik () Egyetem (김형직사범대학; 金亨稷師範大學)
- Kim Cshek () Ipari Egyetem (김책공업종합대학; 金策工業綜合大學)
- Phenjan ()i Orvostudományi Egyetem (평양의학대학; 平壤醫學大學)
- Phenjan ()i Építőipari Egyetem (평양건설건재대학; 平壤建設建材大學)
- Phenjan ()i Zenei és Táncművészeti Egyetem (평양음악무용대학; 平壤音樂舞踊大學)
- Phenjan ()i Színművészeti Egyetem (평양연극영화대학; 平壤演劇映畵大學)
- Han Dokszu () Könnyűipari Egyetem (한덕수평양경공업대학; 韓德銖平壤輕工業大學)
- Koreai Testnevelési Egyetem (조선체육대학; 朝鮮體育大學).
Infrastruktúra
Közlekedés
Phenjan () az ország közlekedési gócpontja. Közutakkal, vasútvonalakkal és légifolyosókkal rendelkezik belföldi és külföldi úti célokra egyaránt. Innen indul autópálya Nampho (), Vonszan (), és Keszong () felé.[24] Az ország legnagyobb vasútvonalai ide futnak be, a Phenjan () vasútállomásra, ezek közül a legnagyobbak az északi Phjongi (), az északkeleti Phjongna () és a déli Phjongbu (). Nemzetközi vasúti járatok is indulnak innen Peking () (25 óra), Tantung () (6 óra), illetve Moszkva (6 nap) felé. A város a Phjongna () vonal révén összeköttetésben áll a Transzszibériai vasútvonallal. Egy Vonszan ()ba tartó gyorsvasút tervezés alatt áll.[64]
.jpg)
Az állami tulajdonú Air Koryo nemzetközi járatokat indít a Szunan ()i nemzetközi repülőtérről az alábbi célállomásokra:[65]
- Peking () (Peking ()i nemzetközi repülőtér) – heti 5 járat
- Senjang () (Senjangi Taohszien () nemzetközi repülőtér) – heti 2 járat
- Vlagyivosztok (Vlagyivosztoki nemzetközi repülőtér) – heti 2 járat
- Kuala Lumpur (Kuala Lumpur nemzetközi repülőtér) – heti 1 járat
2008 áprilisától az Air China rendszeresen indít járatokat a városba, ezeket a Covid19-pandémia miatt 2020 januárjában felfüggesztették.[66]
Belföldi légi úticélok:
A metró, a villamos- és a trolihálózat végzi a közösségi utasszállítás javát.[24] 2015 júliusában a forgalmasabb utak mellett kerékpárutak épültek.[67] A városban kevés a személygépjármű, ezért a gépkocsibirtoklás Észak-Koreában státuszszimbólumnak számít, a lakosság nagy része kerékpározik.[68] Néhány közút állapota sem megfelelő.[69]
Egészségügy
.jpg)
Az 1945-ös felszabadulás előtt a városban alig négy kórház üzemelt, napjainkban azonban Phenjan ()ban számos kórház és rendelőintézet található. Ezek közül a legnagyobbak:
- Koreai Vöröskereszt Kórház (조선적십자종합병원; 朝鮮赤十字綜合病院)
- Phenjan ()i Orvostudományi Egyetem Kórháza (평양의학대학병원; 平壤醫學大學病院)
- Phenjan ()i Szülészet (평양산원; 平壤産院)
- Kim Man-ju () Kórház (김만유병원; 金萬有病院)
- Phenjan () Városi 1. sz. Népkórház (평양시제1인민병원; 平壤市第一人民病院)
- Phenjan () Városi 2. sz. Népkórház (평양시제2인민병원; 平壤市第二人民病院)
- Phenjan () Városi 3. sz. Népkórház (평양시제3인민병원; 平壤市第三人民病院)
- Korjo () Orvostudományi Kórház (고려의학종합병원; 高麗醫學綜合病院)
- Kugang Kórház (구강종합병원; 口腔綜合病院)
Ezenfelül minden körzetnek, megyének van saját rendelőintézete is.[63]
Turizmus
A turisták kizárólag államilag kirendelt kísérők jelenlétében nézhetnek várost Phenjan ()ban. Ezek a kísérők az idegen nyelvek java részén beszélnek, így magyarul is.[70] A városba látogatás megvalósulhat állami, vagy magántulajdonú (Koryo Tours, Uri Tours, Young Pioneer Tours) utazási irodán keresztül is.[71][72]
Sport
.jpg)
Az észak-koreai propaganda nagy hangsúlyt fektet a rendszeres testmozgásra,[73] ennek köszönhetően a város számos állami, sportért felelős szervezet székhelye. Ezek közül a legnagyobbak:
- Testnevelési Iránymutató Bizottság (체육지도위원회; 體育指導委員會)
- Csoportgimnasztika Társulat (집단체조창작단; 集團體操創作團)
- Testneveléstudományi Kutatóintézet (체육과학연구소; 體育科學硏究所)
Továbbá itt találhatók Észak-Korea legnagyobb sportlétesítményei, ezek közül a legfontosabbak:
- Kim Ir Szen () Stadion (김일성경기장; 金日成競技場)
- Május Elseje Stadion (5월1일경기장; 五月一日競技場)
- Janggakto () Labdarúgóstadion (양각도축구경기장; 羊角島蹴球競技場)
- Phenjan ()i Sportház (평양체육관; 平壤體育館)
- Phenjan ()i Műjégpálya (평양빙상장; 平壤氷上場)
- Szoszan () Labdarúgóstadion (서산축구경기장; 西山蹴球競技場).[63]
- Meari Lőtér (메아리사격관; 메아리射擊館)
- Mirim Lovaglóklub (미림승마구락부; 美林乘馬俱樂部)
Híres szülöttei
- William D. Reynolds amerikai hittérítő (1867–1951)
- Hong Rjongho () észak-koreai püspök (1906–?)
- An Ikthe () zeneszerző és karmester (1906–1965)
- George McCune nyelvész, író (1908–1948)
- Kim Ir Szen () politikus (1912–1994)
- Hvang Dzsangjop () politikus (1923–2010)
- Pak Tuik () labdarúgó (1942–)
- Farkas Attila magyar labdarúgó (1978–)
Testvérvárosok
Panoráma
Jegyzetek
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.