Manila

	Manila (Lungsod ng Maynila)
	Manila látképe
; Manila címere	; Manila zászlaja
	Becenév: Imádott város, Öbölparti város; Mottó: Linisin Ibangon Maynila
	Közigazgatás
Ország	Fülöp-szigetek
Megye	Metro Manila
Alapítás éve	1574. június 10.
Polgármester	Alfredo Lim (2007–2010)
Körzethívószám	2
Testvérvárosok	Lista Acapulco; Asztana; Bangkok (1997. június 24. – ); Peking; Bukarest; Cartagena; Kanton; Haifa; Havanna; Ho Si Minh-város; Incshon; Jakarta; Jersey City; Lima; Lyon; Madrid; Málaga; Maui megye; Mexikóváros; Montréal; Moszkva; Újdelhi; Nizza; Oszaka; Sacramento; San Francisco (1981–); Santiago de Chile; Seberang Perai; Sydney; Tajcshung; Tajpej (1966–); Takacuki; Teherán; Winnipeg; Jokohama; Cali; Guam; Puszan; Honolulu megye (1980. március 19. – ); Sanghaj (1983–); Panamaváros; Santa Barbara; Los Angeles; Laval (1996–); Fucsou (2017. december 1. – );
	Népesség
Teljes népesség	1 846 513 fő (2020. máj. 1.)
– agglomeráció	14 000 000 fő
Népsűrűség	41 014 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	16 m
Terület	38,55 km²
Időzóna	PST (UTC+ 8)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 14° 35′ 45″, k. h. 120° 58′ 38″
	Manila weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Manila témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Manila (filippino nyelven: Lungsod ng Maynila) a Fülöp-szigetek fővárosa, az ország politikai, kormányzati, kereskedelmi, kulturális központja. A teljes manilai agglomeráció lakossága meghaladja a 14 milliót.^[2] A város a Manila-öböl partján fekszik, egy földsávon. Manila 16 további kisebb-nagyobb településsel alkotja a főváros teljes vonzáskörzetét.

Gyors adatok

Bezárás

Manila a délkelet-ázsiai szigetvilághoz tartozó Fülöp-szigetek fővárosa. Luzon sziget délnyugati részén, a Dél-kínai-tengerhez tartozó Manila-öböl mentén, a Pasig-folyó torkolatában fekszik. A város fejlődésének csak a Pasig-folyó völgye kínált teret. Kelet felé való terjeszkedését a Központi-Kordillera akadályozza. A tengerszint felett 14 méter magasan fekvő város az örök nyár birodalma, bár a trópusi forróságot a tenger közelsége valamelyest mérsékli.

Éghajlat

Az évi középhőmérséklet 26,5 °C. A legmelegebb hónap a május 28,5 °C-os, a leghidegebb pedig a január 24,6 °C-os középhőmérsékletével. Az évszakokat általában a szélirány, valamint a csapadék mennyisége határozza meg.

Az évi átlag 2123 milliméteres bőséges csapadékot legfőképp a délnyugati nyári monszun hozza, melynek fülledt, párás időszakában – június és október között – az esős napok száma akár a százat is eléri, és amelynek ellentéteként a november és április között uralkodó északkeleti monszun száraz időt hoz.

A monszunváltás időszakában keletkező tájfunok gyakran okoznak erős károkat.

További információk Hónap, Jan. ...

Manila éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	29,5	30,5	32,1	33,5	33,2	32,2	31,1	30,6	30,9	30,9	30,7	29,7	31,2
Átlaghőmérséklet (°C)	26,5	27,2	28,5	29,9	30,0	29,2	28,5	28,1	28,2	28,2	27,1	26,2	28,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	18,5	20,8	25,9	26,2	26,7	26,2	25,8	25,5	25,5	25,5	24,9	23,9	24,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	19	8	11	21	165	265	419	486	330	270	129	75	2198
Havi napsütéses órák száma	186	197	217	270	217	150	124	124	120	155	150	155	2065
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory

Bezárás

A 16. században Manila helyén egy Maynilad nevű tagalog törzs települése állt, ezt 1571-ben a spanyolok elfoglalták, és a Pasig-folyó déli partján, a torkolatnál felépítették az Intramuros nevű (falak között) erődvárost, amely három évvel később a spanyol koronához tartozó szigetvilág székhelye lett. Az India, Japán, Kína, Spanyolország és az Újvilág közötti kereskedelemben nagy szerepet játszott természetes kikötője mindaddig, amíg Szingapúr és Hongkong nem lett még Manilánál is jelentősebb kikötőváros.

A 19. század végén a spanyol uralom ellen fellázadt Fülöp-szigeteki felkelő csapatok megostromolták Manilát. 1898. május 1-jén volt a manilai csata napja: az amerikai flotta a manilai öbölben összecsapott a spanyol királyi flottával, és elsüllyesztették a hajók jelentős részét. A csata egyedülállónak tekinthető a hadtörténelemben, mivel az amerikaiaknak csak egy halottjuk volt a spanyolok több mint 500 halottjával szemben.^[forrás?]

1902-ben az Egyesült Államok gyarmati központja lett. A második világháború idején japánok szállták meg az országot.

Manila 1946-ban függetlenné vált, és a Fülöp-szigetek fővárosa lett.

Imelda Marcos, aki 21 éven át volt a Fülöp-szigetek first ladyje, s férje az elnök Ferdinand Marcos révén jelentős befolyásra tett szert, s egyéni ambíciójától hajtva drága építkezésekbe fogott városszerte. Imelda giccses épületei még ma is meghatározzák a városképet.

A város újabb ipari üzemeit a Nagy-Manilához tartozó – és a II. világháború után fejlődésnek indult – elővárosokba telepítették.

A környék mezőgazdasági jellegű települései közül leggyorsabban az 1930-as években alapított Quezon fejlődött, melynek ipari munkásságának háromnegyede a textiliparban dolgozik. A többieket a műanyag- és papíripari üzemek, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak foglalkoztatják.

A főváros nagy északi peremvárosa, Calookan jelentős könnyűipari központ, ahol kaucsuk-, gumi-, textil- és konfekcióipari üzemek működnek.

Az északi kikötő közelében fekvő Navotas és Malabon nehézipari központok, ahol acélgyár, elektrotechnikai, gumi- és festékipari üzemek működnek.

A déli kikötő környékén fekvő Pasay és Paranaque munkásainak több mint fele pedig a környék híres dohánygyáraiban dolgozik. Paranaque kézművesei pedig híresek csodálatos hímzéseikről.

Légi

Bővebben: Ninoy Aquino nemzetközi repülőtér

Az ENSZ 2016-os becslése alapján az agglomeráció lakossága 2016-ban 13-14 millió fő volt.^[3]

Népességének változása (elővárosok nélkül):

A népesség alakulása 1903 és 2020 között

Lakosok száma	219 928	623 492	983 906	1 330 788	1 479 116	1 601 234	1 654 761	1 660 714	1 652 171	1 846 513
	1903	1939	1948	1970	1975	1990	1995	2007	2010	2020

Adatok: Wikidata

Manila katedrális
Szent Ágoston-templom
Santiago erőd
Intramuros - spanyol település

Manila testvérvárosai az alábbiak:

Acapulco, Mexikó Asztana, Kazahsztán Bangkok, Thaiföld Peking, Kína Bukarest, Románia Cartagena, Kolumbia Kanton, Kína Haifa, Izrael Havanna, Kuba	Ho Si Minh-város, Vietnám Honolulu, USA Incshon, Dél-Korea Jakarta, Indonézia Jersey City, USA Lima, Peru Lyon, Franciaország Madrid, Spanyolország Málaga, Spanyolország	Maui, Hawaii, USA Mexikóváros, Mexikó Montréal, Kanada Moszkva, Oroszország Delhi, India Nizza, Franciaország Oszaka, Japán Sacramento, USA San Francisco, USA	Santiago de Chile, Chile Seberang Perai, Malajzia Sydney, Ausztrália Tajcsung, Tajvan Tajpej, Tajvan Takacuki, Japán Teherán, Irán Winnipeg, Kanada Jokohama, Japán