(1927–2006) magyar labdarúgó, edző From Wikipedia, the free encyclopedia
Puskás Ferenc, született Purczeld (Budapest, 1927. április 1. – Budapest, 2006. november 17.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett, olimpiai arany- és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, több klubcsapat és válogatott edzője, posztumusz dandártábornok. Az Aranycsapat csapatkapitánya, közismert becenevén Puskás Öcsi; Spanyolországban Pancho néven becézték. A FIFA-listán a világ valaha volt legjobbjai között szerepel. 2016-ban a goal.com internetes szakportál „Legendák világbajnoksága” elnevezésű szavazásán a valaha volt legjobb labdarúgónak választották.[3]
| Puskás Ferenc | |||||||||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||||||||
| A Panathinaikósz edzőjeként, 1971-ben | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési név | Purczeld Ferenc | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1927. április 1.[1] | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 2006. november 17. (79 évesen) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Halál oka | tüdőgyulladás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Sírhely | Szent István-bazilika | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar, spanyol | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 172 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Testtömeg | 72 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Becenév | Öcsi, Sváb, Pancho | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Poszt | csatár (balösszekötő) | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság2 | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. Utolsó elszámolt mérkőzés dátuma: 2006. december 20. 2 Utolsó elszámolt válogatott mérkőzés dátuma: 2006. december 20. | |||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Puskás Ferenc témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||||||||||||||||||||||||||||
| Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
85-szörös magyar és 4-szeres spanyol válogatott; háromszoros BEK győztes, a BEK gólkirálya 2 alkalommal, Európa legjobb góllövője (1948), Európa-kupa gólkirály 10 góllal (1948–1953-as Európa-kupa); az egyetlen játékos aki 4 gólt szerzett egy BEK vagy BL-döntőn (1960), 84 gólt szerzett a magyar válogatottban, ezzel egészen 2019-ig minden idők legeredményesebb európai válogatott játékosa volt, ekkor Cristiano Ronaldo megelőzte. A XX. század legjobb góllövője. Az egyetlen játékos a világon, aki gólt lőtt világbajnoki (1954), olimpiai (1952), Európa-bajnoki (Európa-kupa, 1953), Bajnokok Ligája- (BEK, 1960) és Interkontinentális kupadöntőben (1960) is. 352 magyar bajnoki mérkőzésen 360 gólt, míg 180 spanyol bajnoki mérkőzésen 156 gólt szerzett; Puskás életében 1271 mérkőzésen lépett pályára, és 1571 gólt szerzett, mérkőzésenkénti gólátlaga 1,24 volt,[4] a hivatalos (bajnoki, kupa-, válogatott és egyéb díj-) 806.[5] 5-szörös magyar bajnok a Kispest Honvéddal (Kispest AC/Budapesti Honvéd SE), 6-szoros spanyol bajnok a Real Madriddal; 4-szeres magyar és szintén 4-szeres spanyol gólkirály, 1-szeres spanyol kupagyőztes (1962). Edzőként az Antarktisz kivételével minden földrészen dolgozott. Szövetségi kapitányként Szaud-Arábia és Magyarország válogatottjai élén tevékenykedett. Bajnokcsapatok Európa-kupája-döntős és görög bajnok a Panathinaikósszal, görög bajnok az AEK Athénnal is, ausztrál bajnok és kupagyőztes a South Melbourne-nel. További bajnoki érmek sorát nyerte egyiptomi, paraguayi, chilei és görög csapataival.
Fontosabb címek és kitüntetések: FIFA Order of Merit; UEFA Order of Merit – smaragd fokozat; NOB Order of Merit; a Nemzet Sportolója; a Magyar Köztársasági Érdemérem középkeresztje; a Magyar Köztársaság tiszteletbeli nagykövete; a Köztársasági Elnök Arany Emlékérme; Budapest Főváros díszpolgára; Budapest I. és XIX. kerületének díszpolgára. A XX. század legjobb magyar sportolója (a Nemzeti Sport olvasói szavazása); a Real Madrid történetének legjobb játékosa (internetes szurkolói szavazás); a XX. század legjobb sportolója kitüntetés (AIPS); Aranyláb díj (Golden Foot); a FIFA SOS Gyermekfalvak magyarországi nagykövete; Magyar Örökség-díj. A Magyar Néphadsereg őrnagya, majd rehabilitálása után a Magyar Honvédség alezredesévé, ezredesévé, halála napján dandártábornokká léptették elő. Magyarország legnagyobb stadionja, az egykori Népstadion, valamint a felcsúti Pancho Aréna az ő nevét viseli. Felcsúton futballakadémiát, Kispesten általános iskolát, valamint Magyarország több településén és Ausztráliában utcát neveztek el róla. A 82656-os kisbolygó szintén az ő nevét viseli a világűrben.
1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapesti Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-tól a Real Madrid legendás játékosa lett. 39 évesen hagyott fel játékosi pályafutásával, utána futballedzőként tevékenykedett. 1991-ben végleg Magyarországra költözött, és 1992-ben az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója, végül 1993-tól egy rövid időre a válogatott szövetségi kapitánya lett. 2000-től Alzheimer-kórral és más betegségekkel küszködött, a kórházat csak ritkán hagyhatta el. Egészségi állapota egyre rosszabbra fordult, végül 2006. november 17-én hunyt el.
Puskást tekintik minden idők legjobb magyar labdarúgójának. Nemcsak Magyarországon és Spanyolországban örvend máig is köztiszteletnek, de a sportág számos nagy alakja, például Cruyff, Beckenbauer vagy Di Stéfano is nagyra becsülte. Pelé úgy fogalmazott, hogy a Holdon is Puskás lett volna a legnagyobb játékos. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns rúgótechnika jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy bár Spanyolországban nagy túlsúllyal jelentkezett játékra, átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül lefogyott a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos ballábas lövéseiről.
Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb játékosának tekinti.[6] 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára. A FIFA az év legszebb gólját lövő játékosnak járó díját a magyar csatárról nevezte el.[7]
Puskás nem osztotta Heisenberg nézetét, ő mindig egyszerre tudván tudta a labda helyét is, sebességét is (igaz, a futball Euklidész világa, ahol a kapufák szögeinek összege mindig 180 fok).
Puskás Ferenc apai ágon szegény sváb származású családba született Purczeld Ferenc néven (a dokumentumok szerint április 1-jén, az Uzsoki utcai kórházban,[8] azonban az esetleges április 1-jei tréfák elkerülése végett a születésnapját április 2-án ünnepelte).
Édesapja, id. Puskás Ferenc (1903–1952) a Kispest FC játékosa volt, majd a Kispesti AC és jogutódja, a Budapesti Honvéd edzőjeként dolgozott. Édesanyja Bíró Margit (1904–1976) varrónő volt. A család 1937-ben magyarosította nevét Purczeldről Puskásra. A családban az anya és a gyerekek már nem beszéltek németül. Korai éveit egy kispesti házban töltötte, 32 felnőtt és 132 gyermek társaságában.
Tehetséges labdarúgó volt, már gyerekkorától kezdve remekül futballozott. Pénz hiányában ekkor még általában rongyokból készített labdával játszott a közeli grundon, ahol társaival napi tíz órát is eltöltött. Legjobb barátja, későbbi csapattársa, a szomszédban lakó Bozsik József („Bozsik Cucu”) volt. A másfél évvel idősebb „Cucut” tizenkét éves korában, az akkori szabályok szerinti korhatárt elérve, leigazolta a Kispesti AC kölyökcsapata. Puskás ezt látva addig könyörgött a klub intézőjének, hogy hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba. Édesapja mindkettejüket nagyon tehetségesnek találta, és igyekezett csiszolni a játékukon.[9]
Puskás már 16 évesen bekerült a kispesti felnőttgárdába.[10] A csapat tagjaként 1943 őszén játszott legelőször, miután egy influenzajárvány miatt több játékosnak is távol kellett maradnia a nagyváradi NAC elleni mérkőzéstől. Ekkortájt kezdték idősebb játékostársai „Puskás Öcsinek” szólítani, és ebből az időszakból származik a „Sváb” becenév is.
1945 augusztusában a második világháború után első ízben összeállt magyar válogatottal vett részt az első válogatott mérkőzésén, melyen 5–2-re győzték le Ausztria csapatát. Képzéséhez és sikeréhez nagyban hozzájárult a csapat edzője, Sebes Gusztáv, akit lenyűgözött Puskás játékstílusa, és aki megjósolta, hogy tanítványa egy napon a világ legjobb futballistájává válik.
1949-ben a Kispesti AC a Sportminisztérium védnöksége alá került, új néven, Budapesti Honvédként működött tovább, mivel a klub ezután a Magyar Néphadsereghez tartozott, az állandó játékosai többnyire hivatásos katonák is voltak. Puskás másik közismert sportsajtóban használt beceneve, a „Száguldó Őrnagy” innen ered. A Honvédnél töltött első éve során 50 alkalommal talált a kapuba, és ezzel elnyerte első bajnoki címét. Ebben az időben a Budapesti Honvéd volt a legjobb magyar labdarúgócsapat. Játékosai a nemzeti válogatott arculatát is meghatározták. Puskás a Honvéddal ötször (l. 4.1) nyerte meg a magyar bajnokságot, és négyszer szerzett gólkirályi címet. 1950-ben nősült meg, és feleségével, Hunyadvári Erzsébettel (1932–2015) egész életútja során kiegyensúlyozott házasságban élt.[11] Házasságukból egy lányuk született 1952-ben, Anikó, aki 2011. október 19-én a spanyolországi Valenciában hunyt el.[12]
Hogy mi fogott meg benne először? A vidámsága. Optimista volt, semmiből sem csinált problémát, szórta a tréfákat, hihetetlenül mulatságos és nagyon éles eszű fiú volt.
Az Aranycsapat, élén Puskással, minden idők legsikeresebb magyar csapatává vált. 1950. május 14-től 1954. július 4-éig, a berni Wankdorf-Stadionban elszenvedett vereségig 32 meccsen keresztül nem kaptak ki (e sorozaton belül is csak négy döntetlen volt, a többi mérkőzést megnyerték). A legendás csapat összeállítása országszerte és külföldön is meglehetősen ismertté vált: Grosics, Buzánszky, Lóránt, Lantos, Bozsik, Zakariás, Budai, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor.
Az Aranycsapat első nagy győzelme az 1952-es, Helsinkiben megrendezett nyári olimpiai játékok megnyerése volt. A következő siker 1953-ban érkezett el, mikor győzelmet arattak a legerősebb európai csapatok (a cseh, az olasz, az osztrák és a svájci labdarúgó-válogatott) részvételével (az Eb elődeként) megrendezett Európa-kupán, melynek döntőjében az újonnan épült római Olimpiai Stadionban 80 ezer néző előtt 3–0-ra verték meg az olasz csapatot. Puskás a torna legjobb góllövőjeként összesen tíz gólt szerzett, melyből kettőt a döntőben lőtt. Az Aranycsapat egyik legemlékezetesebb győzelmét 1953. november 25-én, a Wembley Stadionban lejátszott angolok elleni találkozón aratta, mely az „évszázad meccseként” vonult be a futballtörténelembe. A hazájában veretlen angol válogatottat 6-3-ra győzték le.[13] Puskás két gólt lőtt. A csapat látványos támadójátékot mutatott be 4–2–4-es felállásban, amely forradalmi újításnak számított (a csapat játékrendszere többnyire 3–2–5-ös volt, ami 5 támadójátékost jelentett).
_Golden_Team.jpg)
Az angolokat, akik a meccs kezdete előtt még jót mulattak az általuk alacsonynak és túlsúlyosnak tartott Puskás külsején, sokkolta az eredmény. Puskás legismertebb gólja, melynél a kapuralövés előtt a labdát egy elegáns mozdulattal visszahúzza, kicselezve az angol Billy Wrightot, látható a legtöbb futballról szóló dokumentumfilmben. Puskás ezt a meccset tartotta pályafutása legszebb eredményének. A következő év májusában a Népstadionban megrendezett visszavágóról az angolok 7–1-es vereséggel távoztak, amely szintén jórészt Puskásnak volt köszönhető. Emellett klubjánál, a Budapesti Honvédnél is eredményesen szerepelt.
Az 1954-es svájci világbajnokság legesélyesebbjének a magyar csapatot tartották. Az első két csoportmérkőzésük során 9–0-ra győzték le Dél-Koreát és 8–3-ra a nagyrészt cserejátékosokkal játszó nyugatnémeteket. Puskás bokája megsérült a meccs alatt, mikor a középhátvéd, Werner Liebrich a lábába rúgott. Több mérkőzés kihagyása után, annak ellenére, hogy lábsérülése még nem jött helyre, ismét játszott a németek elleni berni döntőben. Az első félidő elején két gyors góllal a magyar csapat 2–0-ra elhúzott, és az egyik gólt Puskás szerezte. A németek azonban tíz percen belül kiegyenlítettek. Ezután 65 percen át nem esett újabb gól. A 84. percben aztán Rahn a hálóba talált. Ezzel az Aranycsapat 2–3-ra elveszítette a döntőt (Puskás utolsó percben belőtt második gólját lesre hivatkozva nem adta meg a bíró, habár a tévékamerák által készített felvétel igazolja, hogy a találat érvényes volt. A mérkőzésről szóló dokumentumfilmekben azonban nincs olyan szögből felvétel, hogy ezt ellenőrizni lehessen – ha volna, bizonyára több honlap is közölné). Ez a vereség egy négy és fél éves veretlenségi sorozatnak vetett véget.
Az esettel kapcsolatosan számos szóbeszéd terjedt el. Tény, hogy az 1938-as világbajnokságon elszenvedett vereség után a magyar csapat ezúttal sem tudta kihasználni meglehetősen nagy győzelmi esélyét, a vb-cím elvesztésének híre pedig csalódottságot és keserűséget váltott ki egész Magyarországon. Budapesten utcai zavargásokra is sor került. Feltűnő volt, hogy a döntő után több német játékos is kórházba került – ami doppingolásra utal –, de bizonyítást csak 2010 októberében nyert: a németeknek a pervitin nevű ajzószert injekciózták be, ami ma már tiltott (csak az 1960-as években kezdték el betiltani ezeket a szereket).[14]
A világbajnokság után Puskás a Budapesti Honvéd és a válogatott játékosaként folytatta pályafutását. Az 1956-os forradalom kitörésekor a Honvéd egy Európa-kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban, ahol 2–3-ra kikapott az Athletic Bilbaótól. Ezután a bizonytalan hazai állapotok miatt a csapat úgy döntött, hogy vár a visszatéréssel, és a decemberi brüsszeli visszavágó után elutazott a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-amerikai turnéra. A januári visszatérés idejére a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntött, hogy Bécsben marad, elkerülendő az országra váró megtorlást. Az Aranycsapat ezzel véglegesen feloszlott. Puskásék külföldön maradtak, mások pedig, mint például az Aranycsapat kapusa, Grosics Gyula, hazatértek.
1957-ben Puskás előszerződést írt alá a Wiener Sportklubnál, azonban a többi emigráns játékoshoz hasonlóan ő sem rendelkezett játékengedéllyel, így a pályafutásában átmeneti szünet következett. Az emigráció miatt az MLSZ közbenjárására a FIFA 18 hónapra mindannyiukat eltiltotta a játéktól. Puskás ezután először Olaszországba, majd Spanyolországba költözött, hogy eltiltása után újra játszhasson. Azonban a legtöbb klubnál elutasították, mivel ekkorra már elmúlt 30 éves és emellett túlsúlyos is volt.
1956 decemberében a Honvéd a Real Madrid elleni barátságos mérkőzésen 5–5-ös eredményt ért el. 1958-tól a Honvéd technikai vezetője, Östreicher Emil sportigazgatóként dolgozott a Real Madrid elnöke, Santiago Bernabéu mellett. Első megbízásaként erősítést kellett találnia a csapat számára. Legelőször Puskást kereste fel Olaszországban, hogy magával vigye őt a Realhoz.
Puskás eltiltása ekkorra véget ért, és a Real időközben megszerezte sorozatban a harmadik győzelmét is az akkoriban létrejött UEFA Bajnokcsapatok Európa-kupájában. A Barcelonában légióskodó Kocsis Sándorhoz és Czibor Zoltánhoz hasonlóan Puskás is Spanyolországba költözött. Rövidesen barátságot kötött az akkor a világ legjobb játékosának számító Alfredo Di Stéfanóval. Közösen hatszor nyerték meg a nemzeti bajnokságot, és további három alkalommal hódították el a Bajnokcsapatok Európa-kupáját.
Az első évében, mikor a Real Madrid sorozatban negyedszerre is győzött a BEK-ben, Puskásnak az Atlético Madrid csapatával szembeni elődöntőben sikerült egy kétlábas (???) gólt lőnie. Edzője azonban személyes nézeteltérések miatt Mateót állította be helyette a döntőben. Miután Santiago Bernabéu tudomást szerzett a dologról, azonnali hatállyal menesztette az argentin edzőt annak ellenére is, hogy megnyerték a kupát. Aztán az 1960-as BEK döntőben az Eintracht Frankfurt ellen 7–3-ra nyert a Real, Puskás ebből négy gólt szerzett (amely máig megdöntetlen rekord), és így hét meccsen szerzett tizenkét góljával elnyerte a BEK gólkirályi címét is. Két évvel később, 35 évesen a Benfica Lissabon elleni BEK-döntőn három gólt szerzett, a Real azonban 5:3-ra veszített. Ő az egyetlen, aki két különböző BEK- vagy BL-döntőn mesterhármast szerzett. Ekkor már előre látható volt, hogy a nagyszerű csapat diadalmenete hamarosan véget ér, ugyanis a legjobb játékosok addigra már betöltötték harmincadik életévüket. Emiatt Santiago Bernabéu előszerződést készített a brazil FC Santosban játszó 19 éves Pelé számára, de ő végül nem tartotta magát a megegyezéshez.
1960 novemberében, miután a Real sorozatban ötödször is győzött a BEK-ben, alulmaradt a rivális FC Barcelona csapatával szemben (az eredmény 2–2, majd a visszavágón 1–2 lett), így a veretlenségi sorozat megszakadt.
Puskás négyszeres spanyol gólkirály lett, és 1961-ben megkapta a spanyol állampolgárságot, így az 1962-es labdarúgó-világbajnokságra a spanyol válogatott tagjaként utazott Chilébe. Szereplése azonban csalódást okozott, a három meccs egyikén sem sikerült a kapuba találnia.
1963. október 23-án futball-világválogatottként játszotta legutolsó nemzetközi válogatott meccsét Anglia ellen. (A mérkőzésen Anglia győzött 2–1-re. A világválogatott gólját Denis Law rúgta. A második félidőben a Di Stefano – Puskás – Gento balszárny játszott). Nyolcévnyi közönségsiker után, 1966-ban, 39 évesen befejezte játékosi pályafutását.
…Én imádtam a futballt! Imádtam a családomat és mindig a futballpályán jártam, engem több más nem érdekelt. Az én kabalám mindig a labda volt. Akkor éreztem magam biztosnak, amikor a labda nálam volt, vagy ha a labdába belerúghattam…
1967-től edzőként kezdett tevékenykedni. Elsőként a spanyol Hércules Alicante csapatánál, majd az Egyesült Államokban (San Francisco Gales) és Kanadában próbált szerencsét. Ezután visszatért Spanyolországba, a Deportivo Alavéshez, ahonnan egy év után Görögországba távozott.
1970 és 1974 között a Panathinaikósz Athénnál dolgozott, ami edzői pályafutása legnagyobb sikere volt. A csapat 1970 és 1972 között kétszer megnyerte a görög bajnokságot, 1971-ben pedig a klub történetében először döntőt játszott a BEK-ben. A végjátékban végül a Johan Cruijff vezette Ajax Amsterdam csapata győzött 2–0-ra.
A következő években Spanyolországban (Real Murcia), Chilében (Colo Colo), majd Szaúd-Arábiában a válogatottnál edzősködött, ezután pedig visszatért Görögországba az AÉK Athénhoz. 1979 és 1984 között az egyiptomi al-Masri Klub edzője volt.
1989 és 1991 között újabb edzői sikereket könyvelhetett el. Irányításával az ausztrál South Melbourne Hellas bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett.
1981-ben adódott az első lehetőség arra, hogy a kommunista diktatúra által korábban dezertőrként és disszidensként számontartott és részben rehabilitált Puskás (akiről a médiában hosszú időn át szinte tilos volt említést tenni[16]) hazautazhasson. Mindenekelőtt szülei sírját kereste fel Kispesten, majd a Magyarország–Anglia vb-selejtező előtt megrendezett Budapest–Vidék öregfiúk gálán ünnepelhette őt a közönség. A nyolcvanas években egy ideig Paraguayban edzősködött (a Sol de América és a Cerro Porteño csapatánál), de több alkalommal is visszatért, majd 1991-ben végleg Magyarországra költözött. Még ebben az évben Kispest díszpolgárává avatták. 1992-ben a Magyar Labdarúgó-szövetség utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója lett. 1993 áprilisa és júliusa között a magyar nemzeti válogatott szövetségi kapitányi posztját töltötte be, de a csapatot nem sikerült bejuttatnia az 1994-es labdarúgó-világbajnokságra.
1997-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az Olimpiai Érdemrend ezüst fokozatával tüntette ki. Ugyanebben az évben a müncheni Az Évszázad Labdarúgó Gáláján az első osztályú bajnoki mérkőzéseken szerzett góljai (489) alapján a legnagyobb játékklasszisnak járó elismerésben részesült. 1998-ban a FIFA Hírességek Csarnokának (Hall of Fame) tagja lett. 1999-ben a magyar sport tiszteletbeli nagykövetévé nevezték ki, 2001-ben pedig az évszázad legjobb férfi sportolójának választották.
2000-től az Alzheimer-kór hatására az egészségi állapota rohamosan romlani kezdett. 2002-től a magas kezelési költségek fedezésére a Real Madrid, illetőleg Alfredo Di Stéfano igyekezett pénzt biztosítani.
2002-ben az Aranycsapat egykori játékosai közül Bozsik József és Hidegkuti Nándor után ő részesült harmadikként abban a megtiszteltetésben, hogy stadiont nevezzenek el róla. A Népstadion, melyben az 1950-es évek válogatottja legendává vált, az egykori csapatkapitány 75. születésnapján kapta a „Puskás Ferenc Stadion” nevet. Ez évtől már a Kútvölgyi kórházban töltötte a napjait, ahol felesége minden nap meglátogatta. A további születésnapjait is a kórházban ünnepelte.
2006 szeptemberében a Nemzeti Sport arról számolt be, hogy Puskás súlyos tüdőgyulladással és magas lázzal az intenzív osztályra került. Állapota az elkövetkezendő hetekben nem javult, végül november 17-én reggel 7 órakor légzési és keringési elégtelenség következtében elhunyt. A legendás Aranycsapatból mindössze ketten élték túl, Grosics Gyula és Buzánszky Jenő. December 9-én nagy állami szertartással, a nemzet halottjaként temették el a budapesti Szent István-bazilikában. Erre a napra a kormány nemzeti gyásznapot rendelt el, és a temetést több tévé- és rádióadó is közvetítette.
Életét a labdarúgásnak szentelte, igazi barát és sportember volt a pályán és a pályán kívül. A pályán zseni, az életben ember tudott maradni. Beírta nevét abba az „Aranykönyvbe”, amely a magyarok nagy cselekedeteit és világörökségét rögzíti. Ez megőrzi nevét örökre a 21. század és a jövő évezredek magyarjai számára.
Magyarországon csak a Budapesti Honvédban (1949–1956), illetve ennek elődeiben a Kispesti FC-ben (1939–1944) és a Kispesti AC-ben (1944–1949) játszott. Az 1947–1948-as évadban 32 mérkőzés során 50 gólt szerzett. Öt alkalommal nyert bajnoki címet (l. 4.1).
1946 és 1956 között 18 alkalommal került be a Budapest-válogatottba, és 15 gólt lőtt.
1958 és 1966 között a Real Madrid játékosa volt. A Real ez idő tájt hazájában nem talált legyőzőre. Összesen 372 meccset játszott végig, és 324 góllal gazdagította csapatát.
A BEK-ben 39 mérkőzés során 35 gólt lőtt, és 12 találatával gólkirály lett az 1959–1960-as évadban. Az 1960-as, Eintrach Frankfurt elleni döntő 7–3-as győzelméből (amely találatait tekintve máig rekordnak számít) 4 góllal vette ki a részét (a többi gólt Alfredo di Stéfano rúgta). Az 1961–1962-es évadban héttel több gólt lőtt be, mint a Real korábbi legeredményesebb játékosai, Di Stéfano és Tejada, így újra gólkirály lett. A döntőben, amelyben a Guttmann Béla által irányított Benfica Lissabon ellen 5–3-as vereséget szenvedtek, csak Puskásnak sikerült a kapuba találnia. Két évvel később a döntőben a Real az Internazionale ellen 3–1-re veszített. 1966-ban a megfiatalított Real Madridnak már sikerült győznie az FK Partizan Belgrad elleni döntőben. Puskás, aki ekkor már 39 éves volt, nem játszott a végjátékban, azonban csapatán belül mégis gólkirály lett, három meccsen szerzett öt góljával.
Pályafutása a magyar válogatottban 17 éves korában, 1945. augusztus 20-án az osztrákok elleni 5–2-es budapesti győzelemmel kezdődött, és 1956. október 14-én Bécsben fejeződött be, amikor az osztrákok 2–0-s vereséget szenvedtek. Mindkét meccsen egyszer talált a hálóba.
1950-ben az Albániával szembeni 12–0-s győzelemből négy góllal vette ki a részét. További négy mérkőzésen újabb három gólt szerzett (1946: 7–2 Luxemburg ellen, 1948: 5–1 Románia ellen, 1949. május 8-án 6–1 és 1950. október 29-én 4–3 Ausztria ellen). Csapatával 63 meccset nyert meg, és csak 11-szer veszített, emellett további 11 alkalommal zárt döntetlennel. 85 nemzetközi találkozón 84 góljával magyar rekordot állított fel.
A spanyol válogatottban négy mérkőzésen játszott 1961 és 1962 között, de nem szerzett gólt. Első alkalommal 1961. november 12-én szerepelt Marokkó ellen Casablancában, ahol a spanyolok 1–0-ra nyertek. A másik három mérkőzést az 1962-es chilei világbajnokság részeként játszották le, melyen a spanyol csapat utolsó csoportmérkőzésén 1962. június 6-án, Viña del Marban 2–1-es vereséget szenvedett Brazíliától. Összeredménye 2 győzelem és 2 vereség.
| Magyarország | Spanyolország | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| Budapesti Honvéd SE | Real Madrid CF | ||||
| Évadok | Évadok | ||||
| 1943–1944 | 17 mérkőzés | 8 gól | 1958–1959 | 24 mérkőzés | 21 gól |
| 1944 | 5 mérkőzés | 4 gól | 1959–1960 | 24 mérkőzés | 25 gól |
| 1945 | 22 mérkőzés | 13 gól | 1960–1961 | 28 mérkőzés | 28 gól |
| 1945–1946 | 36 mérkőzés | 35 gól | 1961–1962 | 23 mérkőzés | 20 gól |
| 1946–1947 | 30 mérkőzés | 32 gól | 1962–1963 | 30 mérkőzés | 26 gól |
| 1947–1948 | 32 mérkőzés | 50 gól | 1963–1964 | 25 mérkőzés | 21 gól |
| 1948–1949 | 30 mérkőzés | 46 gól | 1964–1965 | 18 mérkőzés | 11 gól |
| 1949–1950 | 30 mérkőzés | 31 gól | 1965–1966 | 8 mérkőzés | 4 gól |
| 1950 | 15 mérkőzés | 25 gól | |||
| 1951 | 21 mérkőzés | 21 gól | |||
| 1952 | 26 mérkőzés | 22 gól | |||
| 1953 | 26 mérkőzés | 27 gól | |||
| 1954 | 20 mérkőzés | 21 gól | |||
| 1955 | 26 mérkőzés | 18 gól | |||
| 1956 | 13 mérkőzés | 5 gól | |||
| 1943–1956 | 349 mérkőzés | 358 gól | 1958–1967 | 180 mérkőzés | 156 gól |
1939-től 1956-ig egy klubnál játszott, melynek neve többször megváltozott
Tíz országban edzősködött: Spanyolország, USA, Kanada, Görögország, Chile, Szaúd-Arábia, Egyiptom, Paraguay, Ausztrália és Magyarország.
| Budapest Honvéd | Magyarország | Real Madrid | Spanyolország |
|
|
|
|
| Kitüntetések | Gólkirályi címek |
|---|---|
|
|
| Panathinaikósz | South Melbourne Hellas | AÉK | Al Masri | Club Sol de América |
|
|
|
|
|
 Spanyolország | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1961. november 12. | Casablanca | Marokkó  |
0 – 1 |  Spanyolország |
barátságos | - | |
| 2. | 1962. május 31. | Viña del Mar, Estadio Sausalito (CHI) | Csehszlovákia  |
1 – 0 | Spanyolország |
vb-csoportkör | - | |
| 3. | 1962. június 3. | Viña del Mar, Estadio Sausalito (CHI) | Spanyolország |
1 – 0 |  Mexikó |
vb-csoportkör | - | |
| 4. | 1962. június 6. | Viña del Mar, Estadio Sausalito (CHI) | Brazília  |
2 – 1 | Spanyolország |
vb-csoportkör | - | |
| Összesen | 4 | mérkőzés | 0 | gól | ||||
 Magyarország | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Dátum | Helyszín | Hazai | Eredmény | Vendég | Kiírás | Gólok | Esemény |
| 1. | 1993. április 15. | Budapest, Népstadion | Magyarország |
0 – 2 |  Svédország |
barátságos | - | |
| 2. | 1993. április 28. | Moszkva, Luzsnyiki Stadion | Oroszország  |
3 – 0 | Magyarország |
vb-selejtező | - | |
| 3. | 1993. május 29. | Dublin, Lansdowne Road | Írország  |
2 – 4 | Magyarország |
barátságos | - | |
| 4. | 1993. június 16. | Reykjavík, Laugardalsvöllur | Izland  |
2 – 0 | Magyarország |
vb-selejtező | - | |
| Összesen | - | mérkőzés | - | gól | ||||
Puskás rendkívül jó eredménnyel szerepelt a magyar válogatott tagjaként, 85 mérkőzésen 84 gólt szerezve (találati aránya: 0,988). Összehasonlításképpen Pelé a brazil válogatottban 92 mérkőzésen 77 gólt szerzett (találati aránya: 0,837). Gerd Müller a német válogatottban ugyan 62 meccsen 68 gólt ért el (találati aránya: 1,097), ebből azonban 22 találkozón nem talált be. A legjobb találati arányt Puskás csapattársa, Kocsis Sándor érte el, aki 68 meccsen 75 alkalommal talált a hálóba (ami 1,103-as találati arányt jelent).
| Puskás Ferenc (Budapest, 1927. ápr. 1. – Budapest, 2006. nov. 17.) labdarúgó, edző |
Apja: Puskás (Purczeld) Ferenc (Budapest, 1903. máj. 11. – Budapest, 1952. június 12.) labdarúgó, edző |
Apai nagyapja: Purczeld Ferenc (Budapest, 1876. febr. 21. – Budapest, 1948. okt. 13.)[48] gőzmalommunkás, r. kat. |
Apai nagyapai dédapja: Purczeld Mátyás |
| Apai nagyapai dédanyja: Lisztl Anna | |||
| Apai nagyanyja: Schubert Karolina (Budapest, 1881. szept. 13. – ?) r. kat. |
Apai nagyanyai dédapja: Schubert Ferenc | ||
| Apai nagyanyai dédanyja: Gróf Katalin | |||
| Anyja: Bíró Margit (Kecskemét, 1904. dec. 21. – Budapest, 1976. ápr. 21.) |
Anyai nagyapja: n. a. |
Anyai nagyapai dédapja: n. a. | |
| Anyai nagyapai dédanyja: n. a. | |||
| Anyai nagyanyja: Bíró Mária |
Anyai nagyanyai dédapja: Bíró István | ||
| Anyai nagyanyai dédanyja: Nagy Mária |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
