Jugoszláv labdarúgó-válogatott

A Jugoszláv labdarúgó-válogatott a Jugoszláv Királyság (1918–1941, 1929-ig a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság), és Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság (1945–1991) nemzeti csapata volt, amelyet a Jugoszláv labdarúgó-szövetség (szerbül: Фудбалски Савез Југославије vagy Fudbalski Savez Jugoslavije) irányított.

Nem tévesztendő össze a következővel: Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott.

Jugoszlávia
Jugoszláv labdarúgó-szövetség
Beceneve(i)	Plávik (Kékek)
Szövetség neve	Fudbalski Savez Jugoslavije
Konföderáció	UEFA (Európa)
Legtöbb válogatottság	Dragan Džajić (85)
Legtöbb válogatott gól	Stjepan Bobek (38)
FIFA-kód	YUG
Hazai Idegenbeli
Ranglista helyezések
Élő-rang 6 Legmagasabb Élő-rang 4 (1990. november-1991. május) Legalacsonyabb Élő-rang 40 (1927. április 10.)
Első hivatalos mérkőzés
1920. augusztus 28., Antwerpen, Belgium  Csehszlovákia 7 – 0 SZHSZ királyság Utolsó hivatalos mérkőzés 1992. március 25., Amszterdam, Hollandia  Hollandia 2 - 0 Jugoszlávia
Legnagyobb győzelem
1952. július 15., Helsinki, Finnország  Jugoszlávia 10 - 1 India  1974. június 18., Gelsenkirchen, Németország  Jugoszlávia 9 - 0 Zaire
Legnagyobb vereség
1920. augusztus 28., Antwerpen, Belgium  Csehszlovákia 7 – 0 SZHSZ királyság 1924. május 26., Párizs, Franciaország  Uruguay 7 - 0 SZHSZ királyság 1925. október 28., Prága, Csehszlovákia  Csehszlovákia 7 - 0 SZHSZ királyság
Nemzetközi szereplések
Labdarúgó-világbajnokság
Részvételek 8 (Először: 1930) Legjobb eredmény Elődöntős: 1930 4. hely:1962
Labdarúgó-Európa-bajnokság
Részvételek 4 (Először: 1960) Legjobb eredmény Ezüstérmes:1960, 1968
Az infobox utoljára frissítve: 2008. július 19.

1992-ben a Délszláv háború idején kizárták valamennyi versenysorozatból, az ország pedig felbomlott. 1994-ben a kizárást feloldották és megalakult a Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott (ekkor még a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság válogatottjaként).

A Jugoszláv labdarúgó-válogatott eredményeinek egyedüli jogutódja a Szerb labdarúgó-válogatott.

A válogatott története

Az első nemzeti csapatot a két világháború között hozták létre. A Szerb-Horvát-Szlovén Királyságon belül 1919-ben, Zágrábban megalakult a Jugoszláv labdarúgó-szövetség (Jugoslovenski nogometni savez) néven és rögtön tagja lett a FIFA-nak. Az első hivatalos mérkőzésüket az 1920. évi nyári olimpiai játékokon játszották Antwerpenben, az ellenfél Csehszlovákia volt (0–7).

1930-as világbajnokság

Jugoszlávia válogatottja az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon.

1929-ben az országot Jugoszláviára nevezték át, így a labdarúgó-szövetség is új nevet kapott: Fudbalski Savez Jugoslavije. Az új székhelye Belgrád lett. Részt vettek a történelem legelső labdarúgó-világbajnokságán, ahol a negyedik helyen végeztek. A csoportban 2–1-re legyőzték Brazíliát.

1948. évi nyári olimpiai játékok

Az 1948. évi nyári olimpiai játékokon Luxemburg 6–1-es legyőzésével nyitottak. A negyeddöntőben Törökországot, az elődöntőben pedig Nagy-Britanniát győzték le egyaránt 3–1-re. A döntőben Svédország ellen 3–1-es vereséget szenvedtek, így ezüstérmet szereztek.

1950–1968

A sikeres 1948-as olimpiát követően kijutottak az 1950-es világbajnokságra. A tornát Svájc 3–0-s és Mexikó 4–1-es legyőzésével kezdték, de a Brazíliától elszenvedett 2–0-s vereség miatt csak a második helyen végeztek a csoportban és nem jutottak tovább. Ez volt az egyetlen világbajnokság, amikor a négy csoportgyőztes körmérkőzéses rendszerben döntötte el a világbajnoki cím sorsát.

Helsinkiben az 1952. évi nyári olimpiai játékokon sorban aratták a győzelmeket. (India 10–1, Szovjetunió 5–5 (hosszabbítás után), 3–1 (megismételt mérkőzésen), Dánia 5–3, NSZK 3–1). A döntőben a korszak egyik legerősebb válogatottjával Magyarországgal, az Aranycsapattal találkoztak és 2–0-s vereséget szenvedtek.

Az 1954-es világbajnokság csoportkörében 1–0-ra verték Franciaországot, Brazília ellen pedig hosszabbítás után játszottak 1–1-et. A negyeddöntőben az NSZK-tól kaptak ki 2–0 arányban.

Melbourne-ben az 1956. évi nyári olimpiai játékokon zsinórban a harmadik ezüstérmüket szerezték, miután a Szovjetuniótól 1–0-ra kikaptak a döntőben.

Az 1958-as világbajnokságon Skóciával (1–1), Franciaországgal (3–2) és Paraguayjal (3–3) kerültek egy csoportba. A negyeddöntőben –akárcsak négy éve– az NSZK-tól kaptak ki 1–0-ra.

Az 1960-as év a jugoszláv válogatott történetének legsikeresebb éve volt. Az első ízben megrendezett Európa-bajnokságon (akkori nevén: Európai nemzetek kupája) fordulatos mérkőzésen 5–4-re legyőzték a házigazda Franciaországot és bejutottak a döntőbe. A Szovjetunió ellen Milan Galić góljával ugyan megszerezték a vezetés, de végül hosszabbítás után 2–1 arányban alulmaradtak. Az 1960-as római olimpián megszerezték az aranyérmet, miután a döntőben 3–1-re legyőzték Dániát.

Az 1962-es chilei világbajnokságon a Szovjetunió ellen egy 2–0-s vereséggel nyitottak. Uruguayt 3–1-re, Kolumbiát 5–0-ra verték. A negyeddöntőben immáron harmadik alkalommal is az NSZK ellen kellett pályára lépniük. Korábban kétszer is vesztesként jöttek ki a párharcból, de ezúttal a jugoszlávok győztek 1–0 arányban. Az elődöntőben Csehszlovákia 3–1-gyel bizonyult jobbnak, így Jugoszlávia számára maradt a bronzmérkőzés, melyet a házigazda Chile ellen 1–0-ra elveszítettek.

Az 1968-as Európa-bajnokság elődöntőjében Dragan Džajić góljával 1–0-ra verték Angliát. A döntőben Olaszország ellen hosszabbítást követően 1–1-es döntetlen született. A szabályok értelmében újrajátszották a találkozót, melyet az olaszok nyertek 2–0-ra, így ők lettek az Európa-bajnokok.

Az 1964-es Európa-bajnokságra, illetve az 1966-os és 1970-es világbajnokságra nem jutottak ki.

1970–1990

Josip Katalinski gólöröme Zaire ellen 1974-ben.

Az 1972-es Európa-bajnokságról lemaradtak, de kijutottak az 1974-es világbajnokságra. A tornán Brazília ellen kezdtek egy 0–0-s döntetlennel. Zairét 9–0-ra verték, amely a világbajnokságok történetének egyik legnagyobb arányú győzelme. Skóciával a harmadik mérkőzésükön 1–1-es döntetlent játszottak. A második csoportkörben az NSZK-tól 2–0-ra, Lengyelországtól és Svédországtól egyaránt 2–1-re kaptak ki.

Jugoszlávia volt az 1976-os Európa-bajnokság házigazdája. A négycsapatos torna elődöntőjében az NSZK (2–4), a bronzmérkőzésen pedig Hollandia (2–3) ellen szenvedtek vereséget hosszabbítás után, így a negyedik helyen zártak. Az 1978-as világbajnokságra és az 1980-as Európa-bajnokságra nem sikerült kijutniuk.

Az 1982-es világbajnokságon Észak-Írország elleni 0–0, a Spanyolországtól elszenvedett 2–1-es vereség és Honduras 1–0-s legyőzése csak a csoport harmadik helyére volt elegendő, így már a csoportkör után kiestek.

Az 1984-es Európa-bajnokságot három vereséggel zárták: Belgium (0–2), Dánia (0–5), Franciaország (2–3). Ez volt az utolsó Európa-bajnokság, melyen a jugoszláv válogatott részt vett.

Az 1986-os világbajnokság és az 1988-as Európa-bajnokság sikertelen selejtezői után az 1990-es világbajnokságra kijutottak. A sikeres szereplésre bizakodást adott az 1987-ben ifjúsági világbajnoki címet szerző válogatott, melynek tagjai közül többen is részt vettek az olaszországi tornán. A vb-t az NSZK elleni 4–1-es vereséggel kezdték. Kolumbiát 1–0-ra, az Egyesült Arab Emírségeket pedig 4–1-re győzték le. A nyolcaddöntőben Spanyolországot hosszabbításban 2–1-re verték. A negyeddöntőben Argentína ellen a rendes játékidőt és a hosszabbítást követően 0–0-ra végeztek, a büntetőpárbajban 3–2 arányban alulmaradtak és kiestek. Mint utólag kiderült ez volt a jugoszláv labdarúgó-válogatott utolsó mérkőzése rangos nemzetközi tornán.

Kizárás (1992) és bojkott

1990-ben Jugoszláviában kirobbantak a térségben évszázadok óta feszülő ellentétek, és Jugoszlávia erőszakos körülmények között több független államra esett szét. Kezdetét vette a délszláv háború. Az 1992-es Európa-bajnokságra ugyan még kijutottak, de egy ENSZ határozat értelmében kizárták őket a versenysorozatból. Érdekesség, hogy a helyükön induló Dánia, később megnyerte az Európa-bajnokságot. Jugoszlávia az utolsó válogatott mérkőzését 1992 tavaszán Hollandia ellen játszotta. Még korábban elkészítették az 1994-es világbajnokság selejtezőcsoportjait, amelyben az 5. csoportba kerültek a sorsolást követően, de az Egyesült Nemzetek szankciói miatt az utódállam: a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság válogatottja nem vehetett részt a kvalifikációban.

Felbomlás

Miután Jugoszlávia felbomlott, csak Montenegró és Szerbia maradt az egykori államból. Megalakult a Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott, amely egészen 2003-ig Jugoszlávia néven szerepelt a különböző versenysorozatokban, ekkor nevezték át Szerbia és Montenegróra. Az utódállamok a következők:

• Bosznia-hercegovinai labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak, 1998 és a FIFA-nak, 1996 óta)
• Horvát labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak, 1993 és a FIFA-nak, 1992 óta)
• Macedón labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak és a FIFA-nak 1994 óta)
• Szlovén labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak és a FIFA-nak 1992 óta)
• Szerbia és Montenegró-i labdarúgó-válogatott, (A jugoszláv válogatott jogutódja) később
  • Montenegrói labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak és a FIFA-nak 2006 óta)
  • Szerb labdarúgó-válogatott (A Szerbia és Montenegró-i válogatott jogutódja)
  • Koszovói labdarúgó-válogatott (tagja az UEFA-nak és a FIFA-nak 2016 óta)

Nemzetközi eredmények

Világbajnokság

• Bronzérmes (1): 1930

Európa-bajnokság

• Ezüstérmes (2): 1960, 1968

Olimpiai játékok

• Aranyérmes (1): 1960
• Ezüstérmes (3): 1948, 1952, 1956
• Bronzérmes (1): 1984

Balkán-bajnokság

• Aranyérmes (2): 1934–35, 1935
• Ezüstérmes (6): 1929–31, 1932, 1933, 1946, 1947, 1977–80
• Bronzérmes (1): 1931

Világbajnoki és Európa-bajnoki szereplés

Világbajnoki szereplés Év Eredmény Hely M Gy D* V Rg Kg 1930 Elődöntő 3. 3 2 0 1 7 7 1934 Nem jutott be 1938 1950 Csoportkör 5. 3 2 0 1 7 3 1954 Negyeddöntő 7. 3 1 1 1 2 3 1958 Negyeddöntő 5. 4 1 2 1 7 7 1962 4. hely 4. 6 3 0 3 10 7 1966 Nem jutott be 1970 1974 2. csoportkör 7. 6 1 2 3 12 7 1978 Nem jutott be 1982 Csoportkör 16. 3 1 1 1 2 2 1986 Nem jutott be 1990 Negyeddöntő 5. 5 3 1 1 8 6 1994 Kizárva a selejtezőkből Összesen Elődöntő 8/15 33 14 7 12 55 42

Európa-bajnoki szereplés Év Eredmény Hely M Gy D* V Rg Kg 1960 Döntő 2. 2 1 0 1 6 6 1964 Nem jutott be 1968 Döntő 2. 3 1 1 1 2 3 1972 Nem jutott be 1976 4. hely 4. 2 0 0 2 4 7 1980 Nem jutott be 1984 Csoportkör 8. 3 0 0 3 2 10 1988 Nem jutott be 1992 Bejutott, de kizárták a Délszláv háború miatt Összesen Döntő 4/9 10 2 1 7 14 26

Olimpiai szereplés

Év	Helyszín	Eredmény	Hely	M	Gy	D	V	Rg	Kg
1908	London	Nem vett részt
1912	Stockholm
1916	Elmaradt az I. világháború miatt
1920	Antwerpen	1. forduló	9.	2	0	0	2	2	11
1924	Párizs	1. forduló	21.	1	0	0	1	0	7
1928	Amszterdam	1. forduló	10.	1	0	0	1	1	2
1932	Nem volt labdarúgó-torna
1936	Berlin	Nem jutott be
1940	Elmaradt a II. világháború miatt
1944
1948	London	Ezüstérmes	2.	4	3	0	1	13	6
1952	Helsinki	Ezüstérmes	2.	6	5	0	1	26	13
1956	Melbourne	Ezüstérmes	2.	3	2	0	1	13	3
1960	Róma	Aranyérmes	1.	5	3	2	0	17	6
1964	Tokió	Negyeddöntő	6.	5	2	0	3	14	12
1968	Mexikóváros	Nem jutott be
1972	München
1976	Montréal
1980	Moszkva	Elődöntő	4.	6	3	1	2	9	7
1984	Los Angeles	Bronzérmes[1]	3.	6	5	0	1	16	10
1988	Szöul	Csoportkör	10.	3	1	0	2	4	4

Mezek a válogatott története során

1918 és 1941 között a Jugoszláv Királyság címere, 1945 és 1992 között pedig a Jugoszláv Szocialista SZK címere került a mezekre.

A jugoszláv labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése: kék mez, fehér nadrág és piros sportszár volt. A válogatott beceneve: a plávik (kékek) is innen ered. A váltómez leggyakrabban fehér mezből, fehér nadrágból és fehér sportszárból állt.

Jugoszláv Királyság

1930[2][3]

Jugoszláv Szocialista SZK

1950–1962

1974

1982

1984

1990

Legtöbbször pályára lépett játékosok

#	Játékos	Időszak	Vál.	Gól
1	Dragan Džajić	1964–1979	85	23
2	Zlatko Vujović	1979–1990	70	25
3	Branko Zebec	1951–1961	65	17
4	Stjepan Bobek	1946–1956	63	38
5	Branko Stanković	1946–1956	61	3
6	Faruk Hadžibegić	1982–1992	61	6
7	Ivica Horvat	1946–1956	60	0
8	Vladimir Beara	1950–1959	59	0
9	Rajko Mitić	1946–1957	59	32
10	Bernard Vukas	1948–1957	59	22
11	Vujadin Boškov	1951–1958	57	0
12	Blagoje Marjanović	1926–1938	57	36
13	Jovan Aćimović	1968–1976	55	3
14	Zlatko Čajkovski	1946–1955	55	7
15	Fahrudin Jusufi	1959–1967	55	0
16	Mehmed Baždarević	1982–1992	54	4
17	Ivica Šurjak	1973–1982	54	10
18	Safet Sušić	1977–1990	54	21
19	Milorad Arsenijević	1927–1936	52	0
20	Dragan Holcer	1965–1974	52	0
21	Tomislav Crnković	1952–1960	51	0
22	Milan Galić	1959–1965	51	37
23	Aleksandar Tirnanić	1929–1940	50	12
24	Vladimir Durković	1959–1966	50	0
25	Milutin Šoškić	1959–1966	50	0
26	Branko Oblak	1970–1977	50	8