Remove ads
Chile nemzeti labdarúgócsapata From Wikipedia, the free encyclopedia
A chilei labdarúgó-válogatott Chile nemzeti labdarúgócsapata, amelyet a chilei labdarúgó-szövetség (spanyolul: Federación de Futból de Chile) irányít. Alapító tagja volt a CONMEBOL-nak.
Chile | |||||||||||||||
Chilei labdarúgó-szövetség | |||||||||||||||
Beceneve(i) | La Roja (Vörös) | ||||||||||||||
Szövetség neve | Federación de Fútbol de Chile | ||||||||||||||
Konföderáció | CONMEBOL (Dél-Amerika) | ||||||||||||||
Szövetségi kapitány | Eduardo Berizzo | ||||||||||||||
Csapatkapitány | Claudio Bravo | ||||||||||||||
Legtöbb válogatottság | Gary Medel Alexis Sánchez (152) | ||||||||||||||
Legtöbb válogatott gól | Alexis Sánchez (50) | ||||||||||||||
Stadion | Estadio Nacional | ||||||||||||||
FIFA-kód | CHI | ||||||||||||||
Ranglista helyezések | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Első hivatalos mérkőzés | |||||||||||||||
1910. május 27. Buenos Aires, Argentína Argentína 3 – 1 Chile | |||||||||||||||
Legnagyobb győzelem | |||||||||||||||
1979. augusztus 29. Santiago, Chile Chile 7 – 0 Venezuela | |||||||||||||||
Legnagyobb vereség | |||||||||||||||
1959. szeptember 17. Rio de Janeiro, Brazília Brazília 7 – 0 Chile | |||||||||||||||
Nemzetközi szereplések | |||||||||||||||
Labdarúgó-világbajnokság | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Copa América | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Konföderációs kupa | |||||||||||||||
| |||||||||||||||
Az infobox utoljára frissítve: 2020. november 15. |
Szerzett érmek | ||||||||||||||||||||||||||||
|
A "La Roja" ezidáig kilenc világbajnokságon volt jelen. Legjobb eredménye: egy harmadik hely az 1962-es labdarúgó-világbajnokságról, amit Chilében rendeztek. 2015-ben megszerezték történetük első Copa América győzelmét, amit egy évvel később 2016-ban megvédtek. Győzelmükkel részvételi jogot szereztek a 2017-es konföderációs kupára.
Utánpótlás korosztályokban Chile bronzérmet nyert az 1993-as U17-es labdarúgó-világbajnokságon, amelyet Japánban rendeztek, és a 2007-es kanadai U20-as labdarúgó-világbajnokságon.
A chilei labdarúgó-szövetség a második legidősebb szövetség Dél-Amerikában, melyet Valparaísoban alapítottak 1895. június 19-én. Chile egyike volt a négy CONMEBOL alapító tagállamnak. Argentína, Brazília és Uruguay mellett részt vettek az első 1916-os Dél-amerikai bajnokságon.
Az 1930-as világbajnokság tizenhárom tagú mezőnyének szintén tagjai voltak. A chileiek szövetségi kapitánya ekkor a magyar Orth György volt. A bemutatkozás jól sikerült. Mexikót és Franciaországot kapott gól nélkül győzték le. Az Argentína elleni 3–1-es vereséggel a második helyen végeztek a csoportban, ez azonban nem jelentett továbbjutást. Az 1950-es világbajnokságon Chile az első fordulóban kiesett, bár az Egyesült Államokat 5-2-re legyőzték.
Az 1962-es chilei világbajnokság volt a harmadik, amit Dél-Amerikában rendeztek. 1960-ban a Richter skálán mért 9,5 erősségű földrengés rázta meg az országot. Ez volt a legnagyobb chilei és a valaha mért legnagyobb földrengés a földön. A természeti katasztrófa ellenére Chilében folytatódott a világbajnokság szervezése. Az első mérkőzésükön Svájccal találkoztak és 3–1-re nyertek, majd következett Olaszország és 2–0-s hazai siker született. A mérkőzést az angol Ken Aston vezette, akinek nem ez volt élete meccse. Az olaszok közül 2 embert kiállított, holott a pályán végig ment az adok-kapok és a végén a csapatok csak rendőri kísérettel hagyták el a játékmezőt. Később Chile meglepetése legyőzte az Európa-bajnok Szovjetuniót és ezáltal az elődöntőbe jutott. A világbajnoki címvédő Brazil válogatott volt az ellenfele és 76 000 néző előtt 4–2-es vereséget szenvedtek. Az összecsapásról kiállították a braziloktól Garrinchát, a chileiek részéről pedig Landat. A harmadik helyért rendezett mérkőzésen 1–0-ra legyőzték Jugoszláviát. Eddigi legjobb világbajnoki eredményük
A csapat állítása szerint Svájc legyőzése előtt svájci sajtot, az olasz meccs előtt spagettit ettek, és vodkát ittak a győztes szovjet meccs előtt. Kávét is fogyasztottak a brazilok ellen, de nem sikerült őket legyőzni. Mindenesetre máig ez a chilei válogatott legjobb eredménye, amit világbajnokságon elért.
Az 1966-os angliai világbajnokságon 1 pontot szereztek és a csoportjukban a negyedik helyen végezve kiestek. Olaszországtól 2–0-ra, a Szovjetuniótól 2–1-re kaptak ki, Észak-Koreával pedig 1–1-es döntetlent játszottak.
Az 1974-es világbajnokságon egy csoportba kerültek a házigazda és későbbi világbajnok NSZK válogatottjával, akik ellen 1–0-s vereséggel kezdték meg a tornát. A maradék két mérkőzésükön döntetlent értek el az NDK (1–1) és Ausztrália (0–0) ellen. A csoportból ezúttal sem sikerült továbbjutniuk.
A következő világbajnoki szereplésükre 1982-ben került sor. Ekkor azonban mindhárom mérkőzésüket elveszítették. Ausztria (0–1), az NSZK (1–4) és Algéria (2–3) ellen.
Ezután egy hosszabb időszak következett vb szereplés nélkül. Legközelebb az 1998-as franciaországi tornára sikerült kijutniuk. A B csoportba kaptak besorolást: Olaszország, Ausztria és Kamerun társaságában.
Első mérkőzésükön 2–2-t játszottak az olaszokkal. Marcelo Salas két gólt szerzett, amire Christian Vieri és Roberto Baggio válaszolt tizenegyesből. Chile a következő találkozóján 1–1-re végezett Ausztriával, majd az utolsó csoportmérkőzésén szintén 1–1-es játszott Kamerunnal. A csoportból továbbjutva Brazíliát kapták ellenfélnek a nyolcaddöntőben, ahol sima 4–1-es vereséget szenvedtek és kiestek. A 2000-es nyári olimpiai játékokon bronzérmet szereztek, Iván Zamorano pedig a torna gólkirálya lett. Bár 1992 óta U23-as csapatok vesznek részt az ötkarikás játékokon, ettől függetlenül ez a bronzérem Chile legjobb eredménye az olimpiák történetében. A 2002-es és a 2006-os világbajnokságra nem sikerült kijutniuk.
A 2010-es világbajnokságra azonban ismét összejött a részvétel. A Kolumbia elleni idegenbeli világbajnoki selejtezőn 4–2-re győztek és ezzel eldőlt, hogy Chile kijut a 2010-es labdarúgó-világbajnokságra. A H csoportba kerültek. Első mérkőzésükön Jean Beausejour találatával 1–0-ra legyőzték Hondurast.[3] Ez volt az első győzelmük azóta, hogy 1962-ben megverték Jugoszláviát. Második mérkőzésükön szintén 1–0-s győzelmet arattak, ezúttal Svájc ellen.[4] Spanyolországtól végezetül 2–1-es vereséget szenvedtek, de a második helyen továbbjutottak a csoportból.[5] A nyolcaddöntőben akárcsak a legutolsó világbajnoki szereplésük alkalmával (1998) ismét Brazília várta őket és ismét vereséget szenvedtek 3–0 arányban.[6]
A 2014-es tornán Brazíliában, már 2 mérkőzés után bejutottak a nyolcaddöntőbe. A csoportkörben Ausztráliát 3-1, a címvédő Spanyolországot pedig 2-0 arányban győzték le.[7][8] A nyolcaddöntőben a házigazda Brazíliával találkoztak. David Luiz góljával megszerezték a vezetést, amit Alexis Sánchez nem sokkal később kiegyenlített. Végül büntetőkkel dőlt el a továbbjutás sorsa, melyben a brazilok bizonyultak jobbnak 3–2 arányban.[9]
A 2015-ös Copa Américát Chilében rendezték. A tornát az Ecuador elleni 2–0-s győzelemmel kezdték. Ezt követően 3–3-s döntetlent játszottak Mexikóval, Bolíviát pedig 5–0-ra verték. A negyeddöntőben Uruguayt 1–0-ra, az elődöntőben Perut 2–1-re győzték le. A döntőben Argentínával találkoztak. A rendes játékidő és a hosszabbítás sem hozott találatot, ezért a büntetők határoztak, melyben a chileiek jobbak voltak 4–1 arányban, így megszerezték történetük első Copa América győzelmét.[10] Egy évvel később a 2016-os Copa Américán második tornájukat nyerték. A döntőben újból Argentínával játszottak és ismét a tizenegyesek döntöttek.[11]
A 2015-ös Copa América győzelemnek köszönhetően részt vettek a 2017-es konföderációs kupán. Első mérkőzésükön Arturo Vidal és Eduardo Vargas góljával 2–0-ra legyőzték Kamerunt. A folytatásban Németországgal és Ausztráliával 1–1-es döntetlent játszottak. Az elődöntőben Portugáliával találkoztak és büntetőkkel jutottak tovább. A döntőt 1–0-ra elveszítették Németországgal szemben.
A 2018-as világbajnokság dél-amerikai selejtezőiben a hatodik helyen végeztek és lemaradtak a pótselejtezőről is. Peruval azonos pontszámmal zártak, de a rosszabb gólkülönbsége miatt Chile lett a hatodik helyezett. A világbajnokság előtt a világranglista 9. helyén álltak, amivel a legmagasabban rangsorolt hiányzónak számítottak.[12] a 2019-es Copa Américán két győzelemmel és egy vereséggel a második helyen jutottak tovább a csoportjukból. A negyeddöntőben Kolumbiával találkoztak. A rendes játékidőben és a hosszabbításban sem született gól, így a büntetőrúgások döntöttek, amiben 5–4 arányban Chile bizonyult jobbnak. Az elődöntőt elveszítették 3–0-ra Peruval szemben és a bronzmérkőzésen is kikaptak Argentínától 2–1-re.
A 2021-es Copa Américán a csoportkör déli zónájában (A csoport) Argentínával és Bolíviával 1–1-es döntetlent játszottak, Bolíviát 1–0-ra legyőzték, míg Paraguay ellen 2–0-ra kikaptak. A negyeddöntőt 1–0-ra elveszítették Brazíliával szemben és búcsúztak a tornától. A 2022-es világbajnokság dél-amerikai selejtezőiben a heetdik helyen végeztek és nem jutottak ki a Katarban rendezett tornára.
A chilei labdarúgó-válogatott hazai válogatott mérkőzéseit az Estadio Nacionalban játssza, amely a fővárosban, Santiagoban, a Ñuñoa nevezetű városrészben található. A stadion építése 1937 januárjában kezdődött és 1938. december 3-án nyitották meg. Befogadóképessége eredetileg 65 000 néző, de előfordult, hogy akár 75 000-en tekintették meg az aktuális mérkőzést, mivel az különös jelentőséggel bírt. Erre példa az 1962-es labdarúgó-világbajnokság egyik elődöntője, ami Chile és Brazília között zajlott 76 000 néző nyilvánossága előtt.
A stadionban rendeztek 4 Copa América döntőt, és az 1962-es labdarúgó-világbajnokság, illetve az 1987-es ifjúsági labdarúgó-világbajnokság döntőjét is itt játszották.
Év | Eredmény | Hely | M | GY | D | V | RG | KG |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1930 | Csoportkör | 5. | 3 | 2 | 0 | 1 | 5 | 3 |
1934 | Visszalépett | |||||||
1938 | ||||||||
1950 | Csoportkör | 9. | 3 | 1 | 0 | 2 | 5 | 6 |
1954 | Nem jutott be | |||||||
1958 | ||||||||
1962 | Elődöntő | 3. | 6 | 4 | 0 | 2 | 10 | 8 |
1966 | Csoportkör | 13. | 3 | 0 | 1 | 2 | 2 | 5 |
1970 | Nem jutott be | |||||||
1974 | Csoportkör | 11. | 3 | 0 | 2 | 1 | 1 | 2 |
1978 | Nem jutott be | |||||||
1982 | Csoportkör | 22. | 3 | 0 | 0 | 3 | 3 | 8 |
1986 | Nem jutott be | |||||||
1990 | ||||||||
1994 | Kizárták | |||||||
1998 | Nyolcaddöntő | 16. | 4 | 0 | 3 | 1 | 5 | 8 |
2002 | Nem jutott be | |||||||
2006 | ||||||||
2010 | Nyolcaddöntő | 10. | 4 | 2 | 0 | 2 | 3 | 5 |
2014 | Nyolcaddöntő | 9. | 4 | 2 | 1 | 1 | 6 | 4 |
2018 | Nem jutott be | |||||||
2022 | ||||||||
Összesen | Elődöntő | 9/22 | 33 | 11 | 7 | 15 | 40 | 49 |
Dél-Amerika-bajnoki szereplés
|
Copa América-szereplés
|
Olimpiai szereplés
|
Konföderációs kupa-szereplés
Pánamerikai játékok-szereplés |
A chilei labdarúgó-válogatott hagyományos szerelése vörös mez, kék nadrág és fehér sportszár. A váltómez pedig fehér mezből, fehér nadrágból és kék sportszárból áll. Ebben a mezösszeállításban először az 1947-es Copa Américán szerepeltek és azóta is ez a hivatalos válogatott szerelés.
A 2019-es Copa Américára nevezett 23 fős keret. A pályára lépések és gólok száma a Haiti elleni 2019. május 26-án mérkőzés után lett frissítve.
Az adatok 2022. november 20. állapotoknak felelnek meg.[13]
Rank | Játékos | Mérkőzés | Gólok | Időszak |
---|---|---|---|---|
1 | Alexis Sánchez | 152 | 50 | 2006– |
Gary Medel | 152 | 7 | 2007– | |
3 | Claudio Bravo | 144 | 0 | 2004– |
4 | Arturo Vidal | 137 | 33 | 2007– |
5 | Mauricio Isla | 136 | 5 | 2007– |
6 | Gonzalo Jara | 115 | 3 | 2006–2019 |
7 | Jean Beausejour | 109 | 6 | 2004–2021 |
8 | Eduardo Vargas | 106 | 40 | 2009– |
9 | Charles Aránguiz | 97 | 7 | 2009– |
10 | Leonel Sánchez | 85 | 24 | 1955–1968 |
# | Játékos | Gólok | Mérkőzés | Arány | Időszak |
---|---|---|---|---|---|
1 | Alexis Sánchez | 50 | 152 | 0.33 | 2006– |
2 | Eduardo Vargas | 40 | 106 | 0.38 | 2009– |
3 | Marcelo Salas | 37 | 70 | 0.53 | 1994–2007 |
4 | Iván Zamorano | 34 | 69 | 0.49 | 1987–2001 |
5 | Arturo Vidal | 33 | 137 | 0.24 | 2007– |
6 | Carlos Caszely | 29 | 49 | 0.59 | 1969–1985 |
7 | Leonel Sánchez | 24 | 85 | 0.28 | 1955–1968 |
8 | Jorge Aravena | 22 | 37 | 0.59 | 1983–1990 |
9 | Humberto Suazo | 21 | 60 | 0.35 | 2005–2013 |
10 | Juan Carlos Letelier | 18 | 57 | 0.32 | 1979–1989 |
|
|
|
|
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.