Grosics Gyula
Olimpiai aranyérmes és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, kapus (1926-2014) From Wikipedia, the free encyclopedia
Grosics Gyula (Dorog, 1926. február 4. – Budapest, 2014. június 13.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett magyar labdarúgó, az Aranycsapat kapusa, 86-szoros magyar válogatott. A sportsajtóban elterjedt beceneve „Fekete párduc” volt (ő volt az első kapus, aki fekete mezt vett fel a pályán).[4]
| Grosics Gyula | |||||||||||||||||||||||||
 | |||||||||||||||||||||||||
| Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||
| Teljes név | Grosics György Gyula | ||||||||||||||||||||||||
| Születési dátum | 1926. február 4. | ||||||||||||||||||||||||
| Születési hely | Dorog, Magyarország | ||||||||||||||||||||||||
| Halálozási dátum | 2014. június 13. (88 évesen) | ||||||||||||||||||||||||
| Halálozási hely | Budapest[1], Magyarország | ||||||||||||||||||||||||
| Halál oka | betegség | ||||||||||||||||||||||||
| Állampolgárság | magyar | ||||||||||||||||||||||||
| Magasság | 178[2] cm | ||||||||||||||||||||||||
| Testtömeg | 78 kg | ||||||||||||||||||||||||
| Becenév | a sportsajtóban: Fekete párduc | ||||||||||||||||||||||||
| Poszt | kapus | ||||||||||||||||||||||||
| Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| Edzőség | |||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
| 1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Grosics Gyula témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||
| Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||
Pályafutása
Labdarúgóként
Tizenhárom évesen a Dorogi AC csapatában kezdte sportpályafutását, amely meglehetősen érdekes körülmények között indult. A dorogi futballcsapat 1940-ben az éppen soron következő idegenbeli bajnoki mérkőzésre igyekezett indulásra készen, amikor kiderült, hogy nem áll a csapat rendelkezésére kapus, ugyanis a háború miatti állandó harckészültség következtében a sorköteleseket egész hétre a laktanyákba vezényelték és csak hétvégére kaptak kimenőt. Az akkori dorogi sportolók közül többen, köztük a labdarúgócsapat mindkét kapusa érintett volt. Korábban minden mérkőzésre elengedték őket, azonban azon a hétvégén egyikük sem térhetett haza.[5] A csapatnak már indulnia kellett volna. Több játékos már fenn ült a teherautón, amely szállította őket, miközben a fiatal Grosics a szokásos vasárnap délelőtti misére indult, de a templom előtt betért a sporttelepre. A fiút szülei papnak szánták, aki az egyházi elfoglaltságok mellett a dorogi utánpótláscsapat tagja is volt, és ha csak tehette, idejét a sporttelepen töltötte. Gyakran volt labdaszedő is a felnőttek edzésein és mérkőzésein, így nem volt teljesen ismeretlen a felnőtt csapat tagjai és vezetői előtt. Az idő sürgette már a csapatot és jobb híján az arra tévedt Grosics személyén tűnődtek, aki még csak 15 éves volt, amikor Pfluger Dezső, aki a humornak sem volt soha híján, leszólt a teherautó platójáról: „Ha nincs pap, jó a ministráns is!”[6] A velős megállapításában minden benne volt, ugyanis Papnak hívták a dorogiak első számú kapusát, Grosics pedig ministráns volt a helyi templomban. Az ifjú doroginak azonban nem csak a kora okozott fejtörést a vezetőknek, hanem az is, hogy nem rendelkezett kellő kapusmúlttal vagy tapasztalattal. A vezetőedző ezek ellenére magára vállalta a teljes felelősséget Grosics bevetéséért, amiről biztosította a frissen a felnőtt csapatba avanzsált új kapust is. A mesébe illő történet azzal teljesedett ki, hogy a dorogiak biztos győzelmet arattak és innentől fogva elindult Grosics Gyula páratlanul sikeres labdarúgó-kapusi pályafutása is. Ennek tulajdonítható, hogy Grosicsból sportoló és nem lelkész lett, amiben Pfluger „Fifa” nem kis szerepet játszott.
1943 és 1947 között a Dorogi AC játékosa volt. Csapatával 1944-ben imponáló eredménnyel nyerték meg a bajnokságot a Nemzeti bajnokság harmadik vonalában. Ugyanebben az évben a Magyar Kupában elődöntős, 1945-ben pedig a sikeres osztályozóval az NB I-be jutottak. Az 1945-1946-os évadban újonc létükre a 12. helyen végeztek az eredetileg 28-as mezőnyben. A következő évadban azonban szerencsétlenül kiestek az első osztályból, miután a Győrrel pontazonossággal végeztek, de jobb gólaránnyal a zöld-fehérek maradhattak benn az NB I-ben.[7]
1947-től a MATEOSZ illetve Teherfuvar kapuját védte. 1950-ben került a kor sztárcsapatához, a Budapesti Honvédhoz, amely akkoriban az Aranycsapat legendás játékosainak a gyűjtőhelye volt.
A helsinki olimpián (1952) a győztes magyar válogatott tagja volt. Három világbajnokságon (1954, 1958, 1962) szerepelt a kifutásairól is híres kapuvédő.
Háromszoros magyar bajnok volt, 390 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, 1947 és 1962 között 86 alkalommal volt a válogatott kapusa.
Részese volt az évszázad mérkőzésének nevezett 6:3-as londoni diadalnak. Később az 1954-es berni világbajnoki döntő ezüstérmese lett. Az 1954-es berni csatavesztés után a harag őt is utolérte.
Máig tisztázatlan okokból hazaárulással vádolták, s kis híján a börtönben végezte. Pestről száműzve a Tatabánya kapujában folytathatta, ahol 1963-ig játszott. 1964-ben abbahagyta a labdarúgást, mert nem engedték, hogy a Ferencvároshoz igazoljon.
Sportolóként nemcsak abban volt úttörő, hogy fekete mezt húzott, hanem abban is, ahogyan kapusként irányította a védelmet és szinte az egész csapatot. Szinte negyedik hátvédként szerepelt és indította a csapattársakat.
A válogatottban
Grosics 1948 és 1954 között a veretlen magyar válogatott állandó kezdő kapusa volt. A Budapesti Honvéd színeiben játszott és 1952-ben a Helsinki olimpián olimpiai bajnok lett a magyar válogatottal. Az 1954-es svájci világbajnokságon mindenki magyar győzelemmel számolt. Az 1956-os forradalom leverése után szétesett az Aranycsapat, de Grosics több csapattársával együtt az itthon maradás mellett döntött. A válogatott kapusa maradt, de egy évre eltiltották a pályától. Később szerepelt az 1958-as és az 1962-es világbajnokságon is.
Eredményei
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség statisztikái szerint 1954 és 1962 közt Grosics 21 FIFA-tornán játszott meccsen védte a magyar válogatott kapuját (ebben 15 nyert meccs volt és két döntetlen). A világbajnokságokon játszott 11 meccsen 17 gólt kapott, a hat világbajnoki selejtezőn hatot, az öt olimpián játszott meccsen pedig csak kétszer tudták bevenni a kapuját.
A legtöbb gólt egy meccsen belül az 1954-es világbajnokság csoportmérkőzésein a németek ellen játszott találkozón kapta. Ezt a meccset Magyarország 8:3-ra nyerte, hogy aztán a döntőben óriási meglepetést okozva 3:2-re kikapjon a németektől. Grosics 3 gólt kapott az 1962-ben Budapesten Hollandia ellen vívott, döntetlenre zárult meccsen is.[8]
Grosics 86 válogatott szereplését tekintve (amiből 59 barátságos mérkőzés) ritka volt a kudarc: 59 győztes, 14 döntetlen és csak 13 vesztes mérkőzésen védett, összesen 96 gólt kapott, miközben csapata 258 gólt rúgott. Ez meccsenként 1,12 gólt jelent, ami azokban a mainál sokkal gólgazdagabb időkben alacsonynak számít. Először 21 évesen állt a válogatott kapujába, 1947-ben Albánia ellen, utoljára 36 éves korában, 1962-ben (Jugoszlávia ellen), a két találkozó közt 15 év és 55 nap volt.[9]
Edzőként
Edzőként dolgozott Tatabányán, Salgótarjánban, a KSI-nél és Kuvaitban is. 17 esztendeig, nyugdíjba vonulásáig volt a Volán Sport Club elnöke, ahol a futballélet egyik vezérszónoka lett, aki már a hetvenes évek végén megannyiszor figyelmeztetett a sportág morális csődjére.[10]
Családja
Édesapja dorogi bányász volt. Első felesége, Bagoly Tünde egy református lelkipásztor lánya volt. Sógora Bagoly Bertalan labdarúgó volt.[11] Első házasságából két, a másodikból egy lánya született, öt unokája és hat dédunokája van.[12] A hatodik dédunokája a halála előtt 130 perccel született. Az első házasságából származó két lányának, Juditnak és Tündének összesen három gyermeke – két lány, egy fiú – és hat unokája – két lány, négy fiú – van. A második házasságából származó lányának, Edinának egy fia és egy lánya van. Edinától megtudhattuk, hogy „az első gyermeküket azért keresztelték Kiss-Grosics Tamás Gyulának, mert Gyuszinak csak lányai voltak, de így lesz valaki, aki továbbviszi a legendás nevet”.[13] A Grosics család igen népes, több férfi rokon viseli a nevet, főként a család eredeti származási helyén, Dél-Magyarországon. Egész életében hazaszerető, nemzeti érzelmű ember volt.
A diktatúrákhoz való viszonya
1949 tavaszán néhány csapattársával külföldre szeretett volna disszidálni , de az ÁVH lebuktatta és az Andrássy út 60-ba szállította. A szökési kísérletet követően két évig nem lehetett válogatott.[14] Grosicsot 1954-ben, az elvesztett vb-döntő után őrizetbe vette a kommunista diktatúra titkosrendőrsége, ezúttal a vád hazaárulás és kémkedés volt. Az 1956-os forradalom alatt ismét elhagyta az országot, de később hazatért. Hazatérését követően többé nem játszhatott a Honvéd színeiben.[15]
Politikai szereplése
Később a politikai életben is feltűnt, 1990-ben az MDF színeiben indult az országgyűlési választásokon, de nem jutott be. Később még egyszer megmérettette magát, de nem nyert, így hamar kiderült, ez nem a neki való terep. Tevőlegesen nem, de jelenlétével haláláig részt vett a politikai életben. 2009-ben politikai okokból visszautasította Budapest díszpolgári címét.[16]
Betegsége
2008-ban többször intenzív osztályra került, kilyukadt a tüdeje, illetve tüdőgyulladást kapott, de sikeresen megoperálták.[17][18]
Tiszteletmérkőzése a Ferencvárosnál
Grosics Gyulát 2008-ban szimbolikusan leigazolta a Ferencvárosi TC és 2008. március 25-én a klub kezdőcsapatában lépett pályára az angol másodosztályú Sheffield United ellen.[19][20]
Sikerei, díjai
Klubcsapatokkal
Kispest, majd Honvéd:
- Magyar bajnok (3): 1950-ősz, 1952, 1954
- Magyar bajnoki ezüstérmes (2): 1951, 1953
Válogatottal
- Magyarország:
- Balkán-bajnokság (1):1947
- Olimpiai-bajnok (1): 1952
- Európa Kupa-győztes (1): 1953
- Világbajnoki-ezüstérmes (1): 1954
- Világbajnokság-negyeddöntő (1): 1962
- Világbajnoki-csoportkör (1): 1958
Könyvek
- Így láttam a kapuból; feljegyzések alapján írta Maros László; Sport, Bp., 1963 (Színes sportkönyvtár)
- Grosics Gyula–Alberti József: Kapusiskola; Sport, Bp., 1965
- Batta György: Tizenöt sportriport. Grosics, Bozsik stb.; Madách, Bratislava, 1973
- Bocsák Miklós: A Grosics-villa titka; Sport, Bp., 1986
- Fekete párduc a nemzet szolgálatában. Grosics Gyulával beszélget Benkei Ildikó; Kairosz, Bp., 2007 (Magyarnak lenni)
- Kő András: A Grosics. 1-től 1-ig; Apriori International, Székesfehérvár, 2007
Díjai, elismerései
- Magyar Népköztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1951)[21]
- A Magyar Népköztársaság kiváló sportolója (1951)[22]
- az Év sportolója – 1952[23]
- Munka Érdemrend (1953)[24]
- A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)[25]
- hatszor választották be az aktuális év világválogatottjába[23]
- négyszer jelölték Aranylabdára, s mind a négy alkalommal a legjobb tíz között szerepelt[23]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1993)[26]
- 1995 MOB olimpiai érdemrend[27]
- 1999-ben beválasztották a világ valaha élt tíz legjobb kapusa közé[23]
- Újbuda díszpolgára (2000)[28]
- A Dorogi FC Örökös Tagja (2001)
- Dorog város díszpolgára (2001)[29]
- Szent István-díj (2007)
- Magyar Szabadságért díj (2008)[30]
- Prima Primissima díj (2009)
- Budapest díszpolgára (2009)
- Dorog, Tatabánya és Budapest XI. kerületének díszpolgára[31]
- Felcsúti Labdarúgó Akadémia tiszteletbeli elnöke[32]
- 2009 az FTC leigazolt labdarúgója[31]
- A Nemzet Sportolója (2011)[33]
- Csík Ferenc-díj (2013)
Statisztika
Mérkőzései a válogatottban
.svg){kind=link}
.svg){kind=link}
Emlékezete
- 2008 novemberében a kelenföldi Budai Sport Általános Iskola vette fel a nevét[34]
- 2009. májusban megalakult a róla elnevezett Grosics Gyula Katolikus Labdarúgó Akadémia.[35]
- 2011. november 25-én a londoni 6:3-as győzelem évfordulóján MÁV 470 010-4 számú Siemens Taurus mozdonyára az Aranycsapat tagjaként Grosics Gyula is felkerült. A vállalat így állított a legendás csapatnak emléket.[36]
- Grosics Gyula Gyermektorna a Sportiskola SE szervezésében[32]
- Nevét viseli a tatabányai stadion és a Grosics Gyula Kapusiskola.
- 2018. június 15-én felavatták egész alakos szobrát Újbudán[37]
- Szegeden a Szent Gellért Fórum előtt őrködő impozáns fekete párduc szobor Grosics Gyulát szimbolizálja.[38]
- A szegedi Szent Gellért Fórum lelátóin sorakozó ülőhelyek között elszórtan megjelenő fekete székek Grosics Gyula emlékét idézik.[39]
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand - on
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.