(1927–1985) magyar színész From Wikipedia, the free encyclopedia
Márkus László (Budapest, 1927. június 10. – Budapest, 1985. december 30.) Kossuth- és háromszoros Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.
Márkus László | |
Márkus László 1971-ben | |
Született | 1927. június 10.[1][2] Budapest |
Elhunyt | 1985. december 30. (58 évesen)[1][2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Fráter Gedeon |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1951) |
Kitüntetései |
|
Halál oka | leukémia |
Sírhelye | Farkasréti temető (22-1-196) |
Színészi pályafutása | |
Aktív évek | 1945–1985 |
Híres szerepei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Márkus László témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
1927-ben Budapesten született. Édesapja Márkus Endre (1900) magánhivatalnok, egy gazdag budapesti bankárcsalád legifjabb tagja, a Sylvania Fakereskedelmi Részvénytársaság cégvezetője. Édesanyja Fleischmann Margit (1902–1993), pozsonyi zsidó kereskedőcsalád gyermeke.[4] A szülők 1926. március 18-án kötöttek házasságot Budapesten.[5] Apai nagyszülei Márkus Ödön és Schwarcenberg Szeréna, anyai nagyszülei Fleischmann Simon és Spiegel Róza voltak.
Márkus Endre feleségével és fiával előbb az Andrássy úton, majd a Katona József utcában lakott egy nagy polgári lakásban. A cselédeken kívül alkalmaztak egy úgy nevezett Fräuleint is, akitől Márkus László megtanult németül. Szülei 12 év házasság után, 1938-ban elváltak.
Már elemi iskolás korától kezdve gyakran ücsörgött az iskola helyett inkább mozikban, nem is volt jó tanuló. 1934–1945 között tanulmányait több különböző intézményben folytatta. A középiskolát 10 évesen a Berzsenyi Dániel Gimnáziumban kezdte, innen egy év után eltanácsolták, akkor került a kaposvári Gróf Tisza István Református Gimnáziumba. Első teátrumi élményét Lakner Bácsi Gyermekszínháza jelentette, ahová szereplőnek is jelentkezett, de a lámpaláztól alig tudott megszólalni. A nyilasuralom alatt édesanyjával származásuk miatt — állítása szerint — összesen tizenkétszer a Dunához vezényelték, szerencsével azonban mindig megmenekültek. A háború végén elköltözött édesapjához Szegedre, hogy ott fejezze be a gimnáziumot. Végül jól fizetett magántanárok vizsgáztatták le a hetedik, nyolcadik osztály anyagából. 1945-ben Szegeden Lehotay Árpád magántanítványa lett. Az év december 22-én Zilahy Lajos A tizenkettedik óra című darabjában lépett először színpadra a Szegedi Nemzeti Színházban. Később alakította Arzént Molnár Ferenc A hattyú című darabjában, valamint a hóhért Az ördög cimborájában.
Édesanyja 1946-ban feleségül ment Fráter Gedeonhoz, az Operaház karnagyához, akit Márkus László apjaként szeretett. Később, kapcsolatai révén, ő maga is sokat segítette fiát a színművészeti főiskolára való bejutásért. 1947–1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Lehotay Árpád volt az osztályfőnöke. Negyedéves vizsgaelőadását 1951 júniusára hirdették meg: a Major Tamás rendezte Úrhatnám polgárban játszotta volna Jourdain urat, azonban néhány nappal a bemutató előtt őt és fakereskedő-malomtulajdonos[6] édesapját a rendőrök a Békés megyei Okány községbe telepítették ki, ahol tíz napig arisztokraták, polgári értelmiségiek társaságában kapálta a cukorrépát. Major Tamás közbenjárására térhettek vissza a fővárosba. 1951-ben megszerezte színész diplomáját. Ezután behívták katonának, de mivel hirtelen rosszullétei és súlyosabb kórok tünetei miatt a szolgálat nehezebb részeit nem kellett teljesítenie. Hotti Éva ajánlotta be Márkust Téri Árpádnak a debreceni Csokonai Színházba, ahol 1951. november 1-vel szerződtették. 1956-ban nyerte el első Jászai Mari-díját a Hamlet Claudius szerepéért. 1956. október 23-ára Goldoni Két úr szolgája c. darabjának főpróbáját tűzték ki, a nézőtér azonban üres maradt a forradalom miatt, amiért Márkus felháborodott. „Őrjöngtem. Egyesek csitítgattak, hogy mit képzelek, amikor forradalom van, én meg hisztizek egy szerep miatt. Meg voltam sértődve! Ne vessen meg ezért senki. Engem az érdekelt, hogy tele legyen a nézőtér és tapsoljanak a sikeres alakításomnak.”
1957-től haláláig a fővárosi Madách Színház tagja volt. A színpadon túli világban Kiss Manyit és Pécsi Sándort mondta barátjának, akik komédiás lényükkel egyben színészi bálványai voltak. Miközben sok kolléga került közel a szívéhez, köztük Körmendi János, Almási Éva, Domján Edit, Gábor Miklós vagy Sztankay István. Kiss és Pécsi halála után Márkus Lászlónak már csak édesanyjával maradt mély kapcsolatban, bár ezt szüntelen viták fűszerezték. Külön lakásban, de egymáshoz közel laktak.
Különcségeit – gyűrűk, parfümök, sztárallűrök – bátran vállalta, pályatársai így szerették.[6] Sokat költött magára és szeretteire. Karácsonykor még a színház kazánfűtőjének is ajándékot vett. 1975 őszén mutatkoztak rajta először a leukémia tünetei.[7] 1982-ben megműtötték, ezután másfél évre elhagyta a színpadot, és a kezelések hatására látszólag felgyógyult és újra játszott. 1983-ban megkapta a Kossuth-díjat, rá egy évre jelent meg Harangozó Márta vele készített interjúkötete. 1985. december 30-án, a szilveszteri tévéműsor próbafelvétele után, öltözőjében szívrohamot kapott[6] és elhunyt.
Bár egyesek szerint homoszexuális, valószínűbb, hogy egy fiúgyermekeknél előforduló, de kivizsgálatlan fejlődési rendellenesség következtében aszexuális volt, ami magánéletére és pályájára is kihatott. Foglalkoztatta a házasság gondolata, gyermekre is vágyott. Akadt volna is feleségjelölt, azonban Márkus külön lakásban képzelte volna el életüket.[forrás?]
Sokoldalú, rendkívül tehetséges művész volt. Jellegzetes humorát bohózatokban, vígjátékokban mutatta meg, de mély jellemláttató képessége a drámai szerepekben is utánozhatatlanul érvényesült. Maga is elismerte, hogy saját külön világában él, önző és magának való, de nem korlátolt. Emlékezetes figurákat teremtett Molnár Ferenc, William Shakespeare és Molière darabjaiban. Számtalan film- és televíziós szerep, rádiófelvétel őrzi munkáját. Filmen először az Ütközet békében[8] című 1951-es alkotásban tűnt fel, majd olyan klasszikusokkal folytatta, mint a Két félidő a pokolban, A tizedes meg a többiek, a Régi idők focija vagy Az ötödik pecsét Király Lászlója. Utóbbi produkcióban Latinovits Zoltán és Őze Lajos partnereként alkotott maradandót. Emlékezetes alakítása a Meztelen diplomata (1963) főszerepe.[6]
Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1939 | Óz, a csodák csodája (első-két magyar szinkron) | Zeke / Gyáva oroszlán | Bert Lahr | 1960 |
1976 | ||||
1942 | A gyanú árnyékában (1. magyar szinkron) | Joseph Newton | Henry Travers | 1984 |
1944 | A hetedik kereszt (1. magyar szinkron) | Dr. Loewenstein | Steven Geray | 1959 |
1946 | Lehull az álarc | Michel Lemaret | Michel Simon | 1967 |
1947 | Eszményi férj (1. magyar szinkron) | N/A | N/A | 1962 |
1953 | A kapitány paradicsoma | N/A | N/A | |
1954 | Párizs levegője (1. magyar szinkron) | N/A | N/A | |
1956 | Svejk, a derék katona | Josef Svejk | Rudolf Hrušínský | 1957[9] |
1957 | A spessarti fogadó | Knoll, a rabló | Wolfgang Neuss | 1970 |
Csendes Don (1. magyar szinkron) | Mitka Korsunov | Borisz Novikov | 1958 | |
Svejk, a derék katona 2. | Josef Svejk | Rudolf Hrušínský | ||
1958 | Az én drága párom (1. magyar szinkron) | Jevgenyij Rogyionovics Sztyepanov | Jurij Medvegyev | 1959 |
Csillagok | Kurt | Erik S. Klein | ||
Csodagyerekek | Konferanszié | Wolfgang Neuss | ||
Én és a tábornok (1. magyar szinkron) | Norman Pitkin / Otto Schreiber tábornok | Norman Wisdom | 1965 | |
Menekülés az árnyéktól | Vostry | Bohus Smutný | 1959 | |
Rendkívüli történet | N/A | N/A | ||
1959 | A béke első napja | Német tiszt | Heinz Braun | 1960 |
Ballada a katonáról | Gavrilkin, őrkatona a vonaton | Alekszandr Kuznyecov | ||
Foma Gorgyejev (1. magyar szinkron) | N/A | N/A | ||
Rózsák az államügyésznek | Paul, teherautó-sofőr | Wolfgang Neuss | ||
1960 | A bérgyilkos (1. magyar szinkron) | N/A | N/A | 1963 |
A kalandor | St. Auban | Ivan Malré | 1961 | |
A kutyás hölgy | Chinovnik | Jurij Medvegyev | 1960 | |
Ferrara hosszú éjszakája | N/A | N/A | 1962 | |
Kettétört amulett | Anaximandros | Herbert Grünbaum | 1961 | |
1961 | A lelkiismeret lázadása | Kreisler, Gestapo tiszt | Karl-Heinz Schröder | 1962 |
A szép amerikai | Marcel Perrignon | Robert Dhéry | ||
A világ minden aranya (1. magyar szinkron) | N/A | N/A | ||
Az utolsó ítélet (1. magyar szinkron) | N/A | Giacomo Furia | 1963 | |
Két élet | N/A | N/A | 1961 | |
Láng az utcákon | Felszólaló a szakszervezeti gyűlésen | N/A | 1963 | |
Malachiás csodája | N/A | N/A | 1962 | |
Meglepetés a cirkuszban | N/A | N/A | ||
1962 | A prágai tréfacsináló | Josef Strašlipka | Rudolf Hrušínský | 1963 |
Gyilkosság Gateway-ben | N/A | N/A | 1962 | |
Mi olaszok és a nők | Nello | Mario De Simone | 1964 | |
1963 | 3+2 | N/A | N/A | |
A gyilkos és a lány | Tadeusz Wróblewski, mérnök | Gustaw Lutkiewicz | 1963 | |
Hogyan lettem vezérigazgató? (1. magyar szinkron) | Baudu felügyelő | Michel Serrault | 1970 | |
Kezek a város felett (1. magyar szinkron) | ? | ? | 1964 | |
Maigret felügyelő – IV/4. rész: A Majestic pincéi | Donge | Ivor Salter | 1969 | |
Méhkirálynő | Riccardo | Riccardo Fellini | 1963 | |
1964 | Az aranyfej | Lionel Pack, a szakállas | Buddy Hackett | 1964 |
Folytassa, Kleo! (1. magyar szinkron) | ? | ? | 1965 | |
1965 | A hős, aki fél | Honza Vavřinec | Rudolf Hrušínský | 1966 |
Rigócsőr királyfi | N/A | N/A | 1968 | |
Szerelmi körhinta | Hellberg professzor | Heinz Rühmann | ||
1966 | Riporterek gyöngye | R.E. Bartlett őrnagy | Dered Bond | 1979 |
1968 | Ivan Makarovics | N/A | N/A | 1982[10] |
Szeszélyes nyár | Antonín Dura | Rudolf Hrušínský | 1969 | |
1969 | A nagy bankrablás (1. magyar szinkron) | Pious Blue tisztelendő | Zero Mostel | 1979 |
Kései virágok | Jegoruska | Jurij Puzirjov | 1972 | |
1970 | Szerelmesek és más idegenek[11] | Johnny | Harry Guardino | 1982 |
1972 | Mr. Süket trükkjei (1. magyar szinkron) | Meyer Meyer nyomozó | Jack Weston | |
Tizenkét hónap (1. magyar szinkron) | ? | ? | 1975 | |
1973 | Botrány a nyaralóban | N/A | N/A | 1974 |
Tehetségek és hódolók | Iraklij Sztratonics Dulebov | Nyikolaj Gricenko | 1977 | |
1974 | A békesség kora | ? | ? | 1976 |
Piedone 2.: Piedone Hongkongban (1. magyar szinkron) | Morabito | Renato Scarpa | 1977 | |
1976 | A kétbalkezes és az örömlány (1. magyar szinkron) | Joe Knox | Oliver Reed | 1979 |
1977 | Annie Hall | Komikus | Johnny Haymer | 1980 |
Kétcsillagos szálloda | Sam Turner | Kenneth More | 1979 | |
Lidércnyomás | Az emberi kapcsolatok rendezője | Jean Yanne | ||
1978 | Kaliforniai lakosztály | Sidney Cochran | Michael Caine | 1980 |
Őrült nők ketrece (1. magyar szinkron) | Albin Mougeotte / Zaza Napoli | Michel Serrault | ||
1980 | Őrült nők ketrece 2. (1. magyar szinkron) | 1983 | ||
1981 | A dolgok értelme | Ralph Bonner | Alec McCowen | 1985 |
Év | Cím | Szereplő | Szinkron év |
---|---|---|---|
1959 | Diplomácia, óh! | Amphibulos miniszterelnök | 1960 |
Az ordító egér (1. magyar szinkron) | Gloriana hercegnő / Miniszter / Tully Bascombe | 1970 | |
1961 | Csak ketten játszhatják (két-három magyar szinkron) | John Lewis | 1962 |
1970 | |||
1983 | |||
1962 | A törvény balkeze (1. magyar szinkron) | Pearly Gates | 1964 |
Torreádor-keringő (1. magyar szinkron) | Leo Fitzjohn tábornok | 1966 | |
1963 | Rózsaszín Párduc 1.: A rózsaszín párduc (1. magyar szinkron) | Jacques Clouseau felügyelő | 1977 |
1965 | Mi újság, cicamica? (1. magyar szinkron) | Dr. Fritz Fassbender | 1985 |
1966 | Elcserélt küldemények | Dr. Pratt | 1983 |
1970 | Hoffman úr | Benjamin Hoffman | 1978 |
1974 | Puha ágyak, kemény csaták (1. magyar szinkron) | Latour tábornok / Robinson őrnagy / Herr Schroeder / Adolf Hitler / Elnök / Kyoto herceg | 1983 |
Rózsaszín Párduc 4.: A rózsaszín párduc visszatér (1. magyar szinkron) | Jacques Clouseau felügyelő | ||
1979 | Isten hozta, Mister! | Chance Kertész | 1984 |
Év | Cím | Szereplő | Színész | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1929 | Hadfiak | Stan Laurel | Stan Laurel | 1980 |
1931 | Jótett helyébe… | 1981 | ||
Kegyelmet kérünk! | 1980 | |||
Kísért a múlt | 1981 | |||
1932 | Gépzongora | 1979 | ||
Mars! | ||||
Stan és Pan, a regiment gyöngyei | 1981 | |||
1933 | Piszkos munka | 1980 | ||
Stan és Pan Chicagóban | ||||
Stan és Pan nősül, avagy az eljátszott esküvő | 1981 | |||
1934 | Az eleven kísértet | 1980 | ||
1935 | Aki másnak licitál, maga esik bele | 1981 | ||
Fogat fogért | 1979 | |||
1936 | Rokonok | 1981 | ||
1940 | Stan és Pan, az oxfordi diákok | Stan Laurel / Lord Paddington | ||
1941 | Kétszemélyes nagyzenekar (1. magyar szinkron) | Stan Laurel | 1980 | |
1945 | Stan és Pan, a torreádorok (1. magyar szinkron) | Stan Laurel / Don Sebastian | 1979 | |
1951 | Stan és Pan: Utópia (1. magyar szinkron) | Stan Laurel | 1968 | |
Év | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1937 | Hófehérke és a hét törpe (1. magyar szinkron) | Vidor | Otis Harlan | 1962 |
1949 | Hamupipőke | Guszti egér | Jimmy MacDonald | 1958[12] |
1950 | Bátor Jankó | N/A | N/A | 1969 |
1958 | Csipkerózsika (1. magyar szinkron) | Lipót király | Taylor Holmes | 1966 |
1966 | Frédi, a csempész-rendész (1. magyar szinkron) | Kavicsi Béni | Mel Blanc | 1978 |
1975 | Hugó, a víziló | Szultán | Robert Morley | 1975 |
Év | Cím | Szereplő | Szinkronhang | Szinkron év |
---|---|---|---|---|
1960-1965 | Frédi és Béni I-V. (1. magyar szinkron)[13] | Kavicsi Béni | Mel Blanc | 1967-1980 |
1979 | Don Quijote de la Mancha (1. magyar szinkron) | N/A | N/A | 1984 |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.