magyarországi város Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Gödöllő (szlovákul: Jedľovo, németül: Getterle) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Gödöllői járás székhelye. Legismertebb nevezetességei a Grassalkovich-kastély és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. A város szülötte Török Ignác honvéd tábornok.
Gödöllő | |||
A Grassalkovich-kastély főbejárata | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Gödöllői | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Gémesi György (Gödöllői Lokálpatrióta Klub)[1] | ||
Jegyző | Kiss Árpád | ||
Irányítószám | 2100 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Testvértelepülései | Lista Giessen Forssa Csíkszereda Beregszász Wageningen Dunaszerdahely Zenta Laxenburg Turnhout Żywiec Aichach Valdemoro Brandýs nad Labem-Stará Boleslav Bogor Bad Ischl Zhangzou Beit Aryeh Ofarim Edirne (település) Incshon Đurđevac Haiphong | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 32 688 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 523,85 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 207 m | ||
Terület | 61,92 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Északi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Cserhátvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Gödöllői-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 36′, k. h. 19° 22′ | |||
Gödöllő weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gödöllő témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Gödöllő Budapesttől 30 kilométerre északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Rákos-patak széles völgyében terül el.
Közlekedési csomópont, a 3-as főút és az M3-as autópálya átszeli a várost, amit az M31-es autóút innen leágazva köt össze az M0-s körgyűrű keleti szakaszával. Ezeken kívül néhány alsóbbrendű út is érinti a települést: Dunakeszivel a 2101-es, Váccal a 2104-es, Isaszeggel a 3103-as, Hatvannal pedig (Valkón és Turán át) a 3104-es út köti össze. Országos közútnak minősül még Blaha városrészének főutcája, a 21 111-es számú mellékút.
A Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonal is érinti, amelynek három megállási pontja van a határai között: Gödöllő-Állami telepek megállóhely a belterület déli széle közelében, Gödöllő vasútállomás a város központjában, és Máriabesnyő megállóhely Máriabesnyő településrész déli részén. Itt található még a BKV H8 jelű HÉV járatának végállomása és három megállója (Erzsébet park, Szabadság tér és Gödöllő, Palotakert HÉV-állomás) is. Gödöllőnek 9 helyi buszjárata van és számos távolsági autóbuszjárat is áthalad rajta.
Gödöllőt 1349-ben említik először I. Lajos egyik adománylevelében. A település neve Gudulleu, Gudullur, Gödöle, Gedellő alakban fordul elő a korai oklevelekben, 1868-ban nyerte el hivatalosan a Gödöllő elnevezést. A török hódoltság idején teljesen elpusztult, később újra benépesült.
Hamvay Ferenc volt az első földesúr, aki Gödöllőn is lakott a központban 1662-ben fölépített kúriájában, amely 1978 óta a Városi Múzeumnak és a Városi Mozinak ad helyet. A 18. században földesura, a labanc Habsburg tisztviselő magyarbarátnak nem mondható Grassalkovich Antal birtokai központjává tette a települést. Ő építtette a kastélyt a református templom felhasználásával. A mai város műemlékeinek jó része Grassalkovich korából származik. 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése okán központja volt a környéknek, átmenő terület az Alföld és a Felvidék között. 1841-ben a Grassalkovich család kihalt, így a Viczay család örökölte a birtokokat, rövid idő múlva már a Sina családot találjuk a település földesuraként, végül egy belga bank tulajdonába került.
Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye volt, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása. Kossuth itt fogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot.
A kiegyezés után a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a tulajdonos belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlották az éppen uralkodó család számára, mely akkor éppen I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) volt. A kastély a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelyévé vált, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig állítólag kedvenc nyaralóhelye volt.
A kiemelt királyi figyelem gyors fejlődést biztosított. 1867-ben adták át a Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalat, így a család tagjai különvonatokon utazhattak ide. 1884-ben pedig nagyközség lett. 1911 óta Gödöllőt HÉV vasútvonal is összeköti Budapesttel. Érdekessége ennek a vonalnak, hogy azóta is fordított közlekedési rend van érvényben, azaz a vonatok menetirány szerinti bal oldalon közlekednek. Ugyanebben az évben honfoglalás kori lovassírra bukkantak Kaffka László államtitkár birtokán.[4] 1911-ben Veresegyházig is kiépült a vasúti összeköttetés, ez azonban 1970-ben megszűnt.
A századfordulót követően a város kulturális életét a mai Haraszt városrészben 1901-1921 között működő Gödöllői Művésztelep élénkítette. Az első világháború végén IV. Károly király itt értesült az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlásáról. 1919-ben Stromfeld Aurél – a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének vezérkari főnöke – a kastélyban rendezte be főhadiszállását. A két világháború közt a település Horthy Miklós rezidenciája. 1933-ban a Táncsics Mihály út és a Semmelweis Ignác közötti területen rendezték a fiú, 1939-ben pedig a lány cserkészek világtalálkozóját, a dzsemborit.
Az 1936-os nyomvonal-korrekció során épült Máriabesnyő jelenlegi vasúti megállóhelye.
A második világháborúban a mai Szent István Egyetem épületét több bombatalálat érte, a háború vége felé hadikórházként működött. Miután 1944. december 12-én a várost elfoglalták a szovjet csapatok, az épületben és környékén 1945 januárjában 30 000 férőhelyes szovjet fogolytábor létesült, ahol a márciusi táborbezárásig becslések szerint mintegy 50 000 magyar és német katona, ill. civil raboskodott.[5][6] Gödöllőn hatósági internáló- és munkatábor 1945-1949 között működött.[7] 2011-ben az Erzsébet-park felújítási munkálatai során egy német hadisírt tártak fel.[8]
A második világháború után mezőgazdasági központtá fejlődött. A Grassalkovich-kastély egy része szovjet laktanya lett, másik részébe a Fővárosi Tanács Szociális Otthonát költöztették. 1950-ben ideköltöztetik a Ganz Árammérőgyárat, majd 1957-ben az Agrártudományi Egyetemet. (2000-ben más egyetemekkel, főiskolákkal egyesítették Szent István Egyetem néven, 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus nevet viseli.) Az iparosítás és az új munkahelyek teremtése következtében az 1960-as évekre megugrott a lakosság létszáma. 1965-ben hozzácsatolták Máriabesnyőt, így Gödöllő 1966. január 1. óta város. A várossá nyilvánítás után felgyorsult a település szocialista várossá fejlesztése. 1966-ban kezdett termelni a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet új üzeme. Az 1960-as és az 1970-es években lakótelepek épültek a belváros körül és a Palotakertben, a vasútállomás közelében. 1972-ben adták át a szakorvosi rendelőt. Az új megyei kórház végül a fővároshoz közelebb, Kistarcsán épült.[9][10]
Blaha városrész felett, a 307 méter magas Öreg-hegyen 1961-1962 között épült a mikrohullámú átjátszótorony.[11] 2013 óta digitális televízióadásokat is sugároz. (2014 óta a dombtetőt a torony és a vízmű-telep közötti tisztáson eltemetett kutya emlékére a Blaháért Társaság Egyesület "Molly-dombnak" nevezte el és kis pihenőparkot alakított ki rajta, amit az önkormányzat is jóváhagyott.[12])
A várost 1978-ban érte el az akkoriban még csupán a Domonyvölgyi viaduktig elkészült M3-as autópálya.
1978-1981 között épült a Petőfi Sándor Művelődési Központ.[13] Épületében ma a Művészetek Háza működik. A megközelíthetőségét segíti a Szabadság tér és az intézmény között a HÉV megálló és a Szabadság út alatt átvezető gyalogos aluljáró. A művelődési házat és a főteret 2011-ben újították fel.[14]
A Polgármesteri Hivatal 1986-ban átadott régi épületét 2017-ben bontották le.[15]
Szintén 1986-ban készült el az azóta is üzemelő autóbusz-állomás. Addig a vasútállomás elől indultak a helyközi buszjáratok.[16]
1989-ben Cservenka Ferencné – a Pest megyei pártbizottság első titkára, a várost érintő döntések meghozója – volt az első országgyűlési képviselő, akit a még csak formálódó ellenzék vissza akart hívni tisztségéből. A városban aláírásgyűjtés kezdődött, végül 1989 április elején a képviselőnő lemondott mandátumáról.[17]
A 2011-es magyar EU elnökség idején az informális miniszteri értekezletek többségét a Gödöllői Királyi Kastélyban rendezték. Az Alsópark déli peremén 2021-ben adták át a MATE tulajdonában üzemelő versenyuszodát.[18]
A település a második világháborúig főként mezőgazdaságból élt. Számos ma is működő állattenyésztési kutatóintézet alakult itt. Az iparosítás a 20. század második felében, a várossá nyilvánítás után kezdődött meg. 1950-ben települt ide a Ganz Árammérőgyár, 1966-ban a HUMAN Oltóanyagtermelő és Kutató Intézet ide telepítette új épületeit. A város déli határában alakult meg a Gödöllői Gépgyár, amely kezdetben a Vörös Csillag Traktorgyár gyáregységeként működött, majd az 1970-es évek elején katonai vezetés alá került, és ezután részben itt folyt a Magyar Néphadsereg páncélos és egyéb járműveinek javítása.
1990-ben az Árammérőgyárat a Schlumberger nevű multinacionális cég vásárolta meg és alakította át (a jelenlegi tulajdonos az amerikai Itron), a Gépgyár egy részét a Caterpillar privatizálta 1992-ben. 1991 és 2023 között működött itt a kábelkorbácsokat gyártó UTA (később Lear Corporation). A Sony 1996 és 2010 között itt működtette magyarországi telephelyét, az Avon Cosmetics pedig itt hozta létre kelet-európai elosztóközpontját. A korábbi HUMAN alapjain több gyógyszeripari cég – az olasz Kedrion Biopharma, a brit GlaxoSmithKline és korábban az izraeli TEVA – is folytat jelenleg termelő tevékenységet.
A tervek szerint 2011-ben adták volna át a városban a Magyar Posta második logisztikai központját, de az állami cég végül letett a beruházási szándékáról.[19][20] A multinacionális cégek mellett számos sikeres helyi kis-és középvállalkozás is működik a városban.
Az e cégek által biztosított munkahelyek a város 30 km-es körzetében élők számára is bőséges álláslehetőséget kínál. 2011-es adatok alapján a helyben lakók 44%-a (5 800 fő) a városon kívül dolgozik, túlnyomó részt Budapesten. A Gödöllőre járók száma mintegy 9 000 fő, ami meghaladja a helyben dolgozók 7 500 fős létszámát.[21] A munkanélküliség az országos átlag alatt van, éveken keresztül 2-3% közötti volt.[22] A 2008-2009-es gazdasági válságot követően a regisztrált álláskeresők száma tartósan 4% fölé emelkedett, majd ismét lecsökkent 2-3% közé.[23]
Az M31-es autópálya (M0-M3-as autópálya-átkötő) és a 3-as főút csomópontjában található Gödöllői Üzleti Parkot "Gödöllői Innovációs és Logisztikai Park" néven adták át 2006. szeptember 19-én. A Gödöllői Üzleti Park területén 2017-ben 34 vállalkozás üzemel, amelyek a értékesíthető területek 1/3-át foglalják el. Az Üzleti Park Szolgáltató Központjának épületeiben tizenkilenc vállalkozás működik, ez 80%-os telítettséget jelent. Az itt megtelepedett cégek tevékenységi köre igen változatos, találhatóak vegyipari, élelmiszerpari, kereskedelmi, gépipai és nyomdaipar vállalatok egyaránt.[24]
A Gödöllői Üzleti Park jelentős kutatási és fejlesztési tevékenységet is végez, ennek keretében együttműködik a Gödöllőn és környékén található felsőoktatási és kutatási intézményekkel. Jelenleg a Szent István Egyetemmel, a Mezőgazdasági Gépesítési Intézettel, a Kooperációs Kutatási Központ Vezetők Egyesületével és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvánnyal kötöttek szerződést az Ipari Park egyes vállalatai.[25]
A város legismertebb nevezetessége a Grassalkovich-kastély vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastély. Mayerhoffer András építőmester 1735-öt követően kapott megbízást a kastély megépítésére, amely később több bővítésen is keresztülment. Mai formáját a 19. század végére nyerte el. A Grassalkovich család férfi ágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenő rezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. 1945 után megkezdődött a kastély fokozatos pusztulása. Az épület egy részében szovjet és magyar katonák laktanyáját alakították ki, más részében szociális otthont, szükséglakásokat létesítettek, a parkot pedig felszabdalták. Az első műemlékvédelmi munkálatok 1986-ban kezdődtek meg. 1990-ben a szovjet katonák elhagyták a kastélyt, a szociális otthon más épületbe költözött. Rövidesen elkészült az egyik szárny, illetve a főépület homlokzatának és tetőszerkezetnek felújítása. Napjainkban közel 1000 m²-es területen, 23 szobában tekinthető meg a kastélymúzeum, teljesen helyreállított belső terekkel. Számos különböző méretű díszterem áll rendelkezésre a különböző rendezvények megtartásához.[26]
A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet a kastély építésekor elbontottak, hogy megépíthessék a kastély katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor.[27]
Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. A gödöllői Erzsébet-park az elsők között létesült, 1898 novemberében. A fasorokkal övezett sétány végén 1901. május 19-én leplezték le az Erzsébet-szobrot, amelyet Róna József szobrászművész készített.[28]
2021. február 1-től kormánydöntés alapján a kastély a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem létrehozásakor gyakorlatilag magánkézbe került.[29]
Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely. Grassalkovich Antal alapította meg a máriabesnyői szent helyet, a templom a község régi temploma helyén épült, és a romok eltakarítása közben akadtak rá egy Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. A kápolna felépülte után 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot is hozattak, a libanoni cédrusfából készült 1 méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.[30]
A Hamvay-kúria ad helyet a Gödöllői Városi Múzeumnak és a Gödöllői Városi Mozinak. Az épületet Hamvay Ferenc földesúr 1662-ben építtette. Az eredetileg földszintes épületre Grassalkovich a 18. század közepén egy további szintet építtetett, és vendégfogadóvá alakíttatta át. 1930 környékén hozták létre az épületben a mozit. 1948-tól általános iskolának adott helyet, az 1970-es években teremtették meg a múzeum alapjait. Nem sokkal később a helytörténeti gyűjtemény a mozin kívül minden egyéb funkciót kiszorított az épületből. A gyűjtemény 1988-tól múzeum. Udvarán működik a városi piac. Az 1990-es évek végére ez az épület is teljesen megújult.[31] A múzeum 2001-ben elnyerte „Az év múzeuma 2000” szakmai kitüntetést.[32]
A gödöllői arborétumot 1902-ben alapították 190 hektár területen, telepítését 1914-re fejezték be. A második világháború előtt Magyarország legjelentősebb arborétumaként tartották számon. 1960-tól fokozatosan 350 hektárra bővítették. 90%-a erdészeti kutatási célokat szolgál, 10%-a park jellegű.[33] 2017-ben kezdték építeni az arborétumhoz vezető kisvasutat.
Velekei József Lajos és Nagy Kristóf szobrászművészek tölgyfából faragott 9,3 méter magas Világfa nevű alkotását Magyar Szabadság Napján, 1992-ben állították fel a szovjet csapatok 1990-1991 között tartott kivonulásának emlékére. 2008-ben egy nyári vihar tönkretette. A 2 méter magas kőtalapzaton álló 7 méter magas reprodukcióját 2010 június 27-én avatották fel.
A gödöllői vasúti királyi váró felújított épületét 2011. június 18-án adták át. A felújítás költsége 1,34 millió euró volt, ehhez a Norvég Alap 1,14 millió euróval járult hozzá.[34]
További látnivalók:
Lakosok száma | 3661 | 4844 | 7569 | 11 056 | 12 216 | 28 096 | 31 105 | 32 792 | 31 779 | 32 688 |
1870 | 1890 | 1910 | 1930 | 1949 | 1980 | 2001 | 2013 | 2021 | 2023 |
Év | Népesség (fő)[38] |
---|---|
1870 | 3 661 |
1880 | 3 940 |
1890 | 4 844 |
1900 | 5 893 |
1910 | 7 569 |
1920 | 10 262 |
1930 | 11 056 |
1941 | 11 825 |
1949 | 12 216 |
1960 | 17 693 |
1970 | 21 929 |
1980 | 28 096 |
1990 | 28 195 |
2001 | 31 105 |
2011 | 32 522 |
2022 | 32 625 |
A népesség növekedését főleg a más településekről, és vármegyékből történő folyamatos bevándorlás okozza, a halálozás az utóbbi harminc évben folyamatosan magasabb volt a születések számánál.[39]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján 15 évnél idősebb lakosok 45%-a házas, 35%-a nőtlen vagy hajadon, 11%-a elvált, és 9%-a özvegy, és ezek az arányok a 2022-es népszámlálás adataiban sem változtak számottevő mértékben.[40][41] A háztartások száma 12 015, ebből a családos háztartások száma 8530.[42] A családok 68%-ában van legalább egy gyermek. A gyermeket nevelő családos háztartások 71%-ában a szülők házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, 29%-ban csak az egyik szülő van jelen. A gyermeket nevelő családok 48%-ában egy, 38%-ában kettő, 14%-ában három, vagy több gyermek van.[43]
Vallási összetételét tekintve a 2011-es adatok alapján 35,2% római katolikus, 10,9% református, 2,7% evangélikus, 3,8% más vallási közösséghez, felekezethez tartozik. 16,0% vallási közösséghez, felekezethez nem tartozik, 2,1% pedig ateistának vallotta magát. 29,3% nem kívánt válaszolni.[44] Az országos trendekhez hasonlóan a 2022-es népszámlálás során jelentősen, 38,9%-ra nőtt a nem válaszolók aránya. A magukat római katolikusnak vallók 29,5%-ra, a reformátusnak vallók aránya pedig 9,9%-ra csökkent.[41]
Valószínűleg a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen tanuló hallgatók miatt a vármegyei és az országos átlagnál magasabb a 15-24 éves korosztályba tartozók aránya.[45] A 18 évnél idősebbek 67%-a érettségizett, illetve a 25 évnél idősebbek 34%-a felsőfokú végzettséggel is rendelkezik,[46] ami jelentősen meghaladja az országos átlagot (49%, illetve 19%).[47]
A teljes népesség 50% foglalkoztatott, 2,3% munkanélküli, 21% inaktív kereső (nyugdíjasok, gyermeküket nevelő kismamák stb.), illetve 27% eltartott (tanulmányaikat folytató gyermekek stb.).[41]
A várost érintő kérdésekben a megyei tanácsban hozták meg a döntéseket, a városi tanácselnök szerepe gyakorlatilag csak a végrehajtásra korlátozódott.[50]
Név | Jelölő szervezet(ek) | Terminus | Megjegyzés / Források |
---|---|---|---|
Dr. Gémesi György | Gödöllői Lokálpatrióta Klub (GLK) | 1990 óta | 2024-ben az érvényesen leadott 16 041 szavazatból három induló közül 8804 szavazatot szerzett meg, amivel 54,88 %-os eredményt ért el.[1] |
2019-ben az érvényesen leadott 14 977 szavazatból a négy induló közül 7126 szavazatot szerzett meg, amivel 47,58 %-os eredményt ért el.[52] | |||
2014-ben az érvényesen leadott 10 208 szavazatból a három induló közül 8021 szavazatot szerzett meg, amivel 78,58 %-os eredményt ért el.[53] | |||
2010-ben az érvényesen leadott 13 256 szavazatból a három induló közül 9627 szavazatot szerzett meg, amivel 72,62 %-os eredményt ért el.[54] | |||
GLK-KDNP-MDF | 2006-ban az érvényesen leadott 14 130 szavazatból a három induló közül 9104 szavazatot szerzett meg, amivel 64,43 %-os eredményt ért el.[55] | ||
GLK | 2002-ben az érvényesen leadott 13 210 szavazatból a három induló közül 7341 szavazatot szerzett meg, amivel 55,57 %-os eredményt ért el.[56] | ||
1998-ban az érvényesen leadott 11 196 szavazatból a három induló közül 6556 szavazatot szerzett meg, amivel 58,56 %-os eredményt ért el.[57] | |||
GLK-KDNP-MDF | 1994-ben az érvényesen leadott 9250 szavazatból a négy induló közül 5637 szavazatot szerzett meg, amivel 60,94 %-os eredményt ért el.[58] | ||
MDF | Az 1990-es polgármester-választásról a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.[59][60] |
A képviselő-testületbe 1990 és 2010 között 14 választókerületből választottak képviselőket, illetve további 9 fő kerül be kompenzációs listáról, azaz a testület összesen 23 főből állt. A 2010-ben módosított jogi szabályozás a választókerületek számát 10-re, a kompenzációs listáról megszerezhető mandátumok számát pedig 4-re csökkentette, így az új képviselő-testület 14 fős lett.
A polgármesternek két helyettese van, akik a képviselők közül kerülnek megválasztásra.
A város több közszolgáltatást végző gazdasági társaságot alapított amelyek a távfűtési hálózat, a városi piac, illetve a Művészetek Háza üzemeltetését, továbbá a közétkeztetést, a hulladék-gazdálkodást és az általános városüzemeltetési feladatokat végzik.[63]
A városban a cigány, a görög, a lengyel, a német és a ruszin kisebbség alakított önkormányzatot.[64]
A Gödöllői Rendőrkapitányság Pest vármegye egyik kiemelt rendőrkapitánysága, illetékességi területe 27 településre (7 város , 20 község) terjed ki. A kapitányságon 217 rendőr teljesít szolgálatot. A rendőrkapitányság alárendeltségébe tartozik az Aszódi Rendőrőrs, a Kistarcsai Rendőrőrs, a Péceli Rendőrőrs és a Veresegyházi Rendőrőrs.[65] 2010-ben a regisztrált bűncselekmények száma 2664 volt. A 10 ezer főre jutó bűncselekmények száma 148, ami a vármegye átlag alatti érték.[66]
A városban működik az Országos Mentőszolgálat egyik mentőállomása.[67]
A térség lakosainak egészségügyi ellátását elsődlegesen a Tormay Károly Egészségügyi Központ látja el. Az intézmény öt telephellyel rendelkezik a városban.[68]
A Gödöllő Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 81 fős létszámmal rendelkezik, működési területe két járásra terjed ki, és 26 települést foglal magában. Alárendeltségébe tartozik az Aszód Katasztrófavédelmi Őrs is. Gépjármű állománya:[69]
Önkormányzati
Magán
Állami
Egyházi és magán
Állami
Egyházi és magán
Gödöllő egyetlen felsőoktatási intézménye a 2021 óta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus nevet viselve az Állatorvostudományi Egyetem, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola és az Ybl Miklós Műszaki Főiskola összevonásával alakult meg 2000. január 1-jén.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.