magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Nova Zala vármegye nyugati részén, a Lenti járásban található község.
| Nova | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Lenti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Németh József (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8948 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 724 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 39,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 41′ 04″, k. h. 16° 40′ 40″ | |||
 Nova
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Nova weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nova témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Nova a Keszthely–Lenti–Rédics között húzódó 75-ös főút mentén terül el, így jó összeköttetése van Budapesttel és az említett városokkal. Zalaegerszeggel az ott induló és Nagylengyelen át idáig vezető, a 75-ös főútba betorkolló 7401-es út biztosít közvetlen összeköttetést a település számára. Továbbá kisebb utak indulnak Novából Szilvágy (7415) és Mikekarácsonyfa-Csömödér (7547) felé.
Autóbuszjáratok sűrűn érintik a települést: Zalaegerszeg, Lenti, Keszthely és Budapest könnyen elérhető a faluból.
Ez a községrész Nova központjától keletre található; első írásos említése 1256-ból ismert, Zagur néven. A terület nagy részén a patakok szabályozása előtt mocsaras területek voltak. Az 1400-as évektől kezdődően szereztek itt birtokokat a Hahold nemzetbeli Bánffyak, illetve a kapornaki apátság. A település elpusztult a török alatt, majd a víz miatt gyorsan helyreállították a malmokat és újra benépesült.[3] Nova külterületi lakott helyei közül mára egyedüliként maradt meg. Zágorhida környezetében is a dűlőnevek őrzik a régi lakott helyek elnevezéseit. A falurész északi részén szoknyás harangláb áll.[3]
A község környezete korai lakott helyként ismert, amelyet a falumúzeumban látható leletek is bizonyítanak (kőbalta, őrlőkő, tűzkutya stb… A község határában ősi telephelyek alakultak ki, többek között Pap-domb délnyugati, zágorhidai út északi, a lenti út északi részén, a Központi major területén.[4] Római korból is találtak maradványokat. A honfoglaláskor a történelmi adatok szerint a zalai területeket a Kál horka törzse szállta meg. Nova is beletartozott az itt húzódó gyepűvonalba, amelyek közül a belső és régebbi gyepűvonal Zágorhida és Nova között húzódott. Nova első írásos említése 850-ben a salzburgi érsek egyházszentelésében található. 1190-ben egy írásban Novát a veszprémi püspökség kúriájaként említi. Ekkor már megvolt a veszprémi püspöknek az itteni birtoka, ahol nagyobb kényelmesebb kúriája is létezett, ezt 1267-ben, mint tartózkodási helyet meg is említik.
A fejlődő települést 1446-ban már mezővárosnak nevezte a püspök, gyarapodó lakossággal és kézművesekkel, főleg fazekasokkal. A 15. század végén a püspökség gazdatisztjei székeltek itt, akiket a sümegi várnagy rendelt ki. A településnek volt külön bírája is. A Novakés a püspöki tizedkerület központjaként szerepelt. 1524-ben az urbárium szerint 20 egész és 4 fél telken 33 jobbágy lakott, puszta volt 2 és fél telek, valamint 4 püspöki uradalmi malom.
1550-ben a novai esperesi kerület 23 plébániával működött. Szigetvár 1566. évi eleste után Göcsej is a török uralom alá került. A feljegyzések szerint ekkor zsugorodott össze Zágorhida. E korban sorra eltűntek a Nova környékén emlegetett helységek: pl. Salamonfa, Kondorfa, Lőrincfa, Felső-alsó Csapófa, Babath, Fácáni, Dancs, Szántóháza, Petőfa, amelyek ma dülők Nova határában.[4]
A török kor tárgyi emlékei a Szurkos-szeren (Néphadsereg utca ma) előkerült ágyúgolyó, nyílhegyek, kardtöredékek. A folyamatos török dúlás miatt az 1600-as évekre a környező településekkel együtt elnéptelenedett. 1622-ben a püspök a lakatlan Nova megszállásért 6 esztendő szabadságot ígért. A 17. században még tartott a török dúlás időszaka.
Az 1700-as években azonban fejlődésnek indult a település, növekedett a népessége, mezőgazdasági területeit használták, jelentős szőlőterületekkel, majorokkal, malmokkal, amelyek közül az egyik a Zágor folyón lévő 3 kerekű fűrészmalom. A Szombathelyi egyházmegye megalakulásával a települést is leválasztották Veszprémtől. 1778-ban készült el a templom, és plébánia is működött itt.[3] Az 1780-as évben jelentek meg a településen az első zsidók, akik egészen 1944-ig itt lakhattak. 1870. január 1-jén megalakult a közigazgatási reform keretében a Novai járás.[3] A településen kezdetben három vásárt, később már hatot tartottak, helyszíne a Fő utca volt. Állatvásártér a temető mellett létesült.
1901. január 1-jén döntöttek a helyi kórház felépítéséről. 1905-ben kérte a képviselő-testület a község városi jellegű településsé nyilvánítását. Ebben az évben elkészült a Fő utcán az iskola épülete. 1905. szeptember 8. – Rendelet a helyi építés szabályairól: „…az építés szabályozási vonala a novai plébániaépület és a novai uradalmi épület egy vonalában, vagyis az út és utca szélességét 48 méterben állapítja meg. A szurkos-szeri részben Kovács Miklós és a pásztorház közti út és utca szélességét 14,0 m-ben állapítja meg, mint szabályozási vonalat. A házak előtt az épülettől 2 m szélességben a kiskertek használtassanak.”[3]
1900. december 10. és 1914. október 1. között dr. Mayer István (1855–1928), Zala vármegye törvényhatósági bizottságának tagja, a novai járás főszolgabírája volt; közkedvelt és becsült járási vezetőnek tekintették, aki szorgalmasan dolgozott hivatala alatt. 1920-as évektől megkezdődött a Kossuth utca keleti részének beépítése. 1903. január 15-én létrejött a "Novai Gazdakör", melynek alapító elnöke gróf Batthyány Zsigmond lett.[5] Az egyik tiszteletre méltó novai földbirtokos idősebb Stádel János, aki aktívan vett részt a Novai Gazdakörben, melynek az elnökhelyettese is volt. 1925-ben számos iparos és mesterember élt itt, 2 téglaégető, 1 deszkametszőtelep, 1 vízimalommal. Ebben az időszakban helyben működött három kocsma, egy panzióval, két orvos és egy gyógyszertár. 1928-29. új plébánia épület épült a korábbi földszintes helyett. 1931. május 31-én megindult az autóbuszjárat Bak felé és elkészült a busz garázsa is. 1934. szeptember 30-án felavatták a hősi emlékművet. 1936-ban megnyílt a Persay család által részben finanszírozott strand a Kerta-patak jobb partján, amely egészen 1946-ig működött. 1940-ben megkezdte működését a szeszfőzde, mely egészen 1975-ig üzemelt.[3] 1949-ben rendeletileg megszüntették a Fő utcán a házak előtt lévő kiskerteket. Megkezdődött a tüdőbeteg-gondozó építése.[3][6]
1950-ben megszűnt a Novai járás, Lenti átvette a település szerepét, így a fejlesztések is elmaradtak. 1951-ben szülőotthon létesült (1978-ig működött), amely mellé mentőállomást is kialakítottak. 1957-ben épült meg az új kultúrház a volt grófi kastély egy részének helyén. 1971-ben a Központi majorban megkezdődött a szociális létesítmények építése, bővült a 108 férőhelyes istálló, és új szolgálati lakás épült.[3] 1982-ben avatták az új iskolaépületet.[3] A községben működik a Nova Bútor Bútorgyár Kft, több kertészet és mezőgazdasági vállalkozó. A falu határában lévő kiterjedt erdőségek állami kezelésben vannak.
1897-ben a zalaszentgróti születésű gróf németújvári Batthyány család sarja, gróf Batthyány Zsigmond (1856-1939)[7] megvásárolta a püspök novai birtokát. Ezzel megszűnt a püspökség évszázadokon át tartó gazdasági uralma.[3] Az hatalmas uradalom (az összesen 6439 holdból 3911 holdat foglalt el) mellett alig volt életképes paraszti föld.[8] A Batthyány vadászkastély 1933-ban épült és az "Olgamajor" nevet kapta Batthyány Zsigmond felesége után, gróf Olga Maria Kladziwa (1873-1935)[9] után, aki alig pár évvel később hunyt el.[7]
Batthyány Zsigmond aktív szerepet vállalt felsőházi tagként, és erélyesen támogatta a Justh féle függetlenségi pártot annak érdekében, hogy létrehozzák az önálló magyar bankot az Osztrák-Magyar Monarchia alatt.[10] 1898. május 28-án tartották az alakuló közgyűlést a "Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság" létrehozására, amelynek Batthyány a tulajdonosa maradt élete végéig. Az alapítók között Kovácsics Ferenc, Tornyos Gábor, bezerédi Bezerédy István, malatini Malatinszky Lajos, az akkori novai főszolgabíró, persai Persay Gyula, és Farkasovszky Endre voltak.[11]
Egy „kastélynak" nevezett földszintes ház alkotta a gróf rezidenciáját a novai község központjában. A püspökség idejében tiszttartólakás volt egyik része, a másik istálló. Az utóbbit átalakították, és ez is a kastély részévé vált. Emiatt az átalakítás miatt, csak később költözött át Csendlakról az új tulajdonos. 1919-től a gróf Batthyány Zsigmond Novára tette át székhelyét, majd a háború elől Németújvárra költöztek. A Tanácsköztársaság alatt, az 1919. április 3-án megjelent földbirtok szocializálási rendeletnek megfelelően a grófi földeket szocializálták, az egyházéval együtt. Batthyány Zsigmond gróf több ezer holdja tehát „szocialista gazdaság" lett. Vezetését egy Mérei nevezetű gazdatiszt vette át. Földeket nem osztották szét, a cselédek maradtak, és gondozták az állatokat annyi kommencióért, amennyit előzően kaptak. 1919. július végén a kommunista direktórium a Batthyány kastélyba tette át székhelyét az iskola melletti épületből, ám csak néhány napig tartózkodott ott, mert bekövetkezett a Tanácsköztársaság megdöntése. A kommunista uralom után a gróf Batthyány család visszaszerzett minden jogát a novai földjei és kastélya fölött. Batthyany Zsigmond elnöke volt a a "Zalamegyei Gazdasági Egyesület"-nek, és igyekezett méltó aktív szerepet vállalni a vármegye mezőgazdasági életében is. Batthyány Zsigmond fia, gróf Batthyány Miklós (1892-1969), novai földbirtokos, 1935. július 5-én vette feleségül Szombathelyen gyulai Gaál Anna (1910-?) kisasszonyt.[7] a második világháború után, Miklós Magyarországon maradt, bátyja, ifjabb gróf Batthyány Zsigmond (1891-1966) elhagyta az országot és Németújváron hunyt el.
A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei nemesi származású persai Persay családból való persai Persay Gyula (1855-1924), okleveles gyógyszerész, novai földbirtokos 1886-ban megalapította a helyi "Őrangyal" nevű gyógyszertárt, amely a majdani Batthyány vadaskastély mellett helyezkedett el.
1898. május 28.-án zajlott a gróf németújvári Batthyány Zsigmond (1856-1939)[12] által alapított Nova és Vidéke Takarékpénztár Részvénytársaság alakuló közgyülése Nován; a hét alapítótagból Persay Gyula volt az egyike.[13] 1900. és 1912. között a takarékpénztár pénztárnokaként tevékenykedett. 1912. február 26-án a vezérigazgatójává választották meg; vezérigazgatói tisztséget 1922-ig töltötte be.[14][15][16][17][18] Persay Gyula vármegyei bizottsági tag, és gróf Batthyány Zsigmond között jó baráti viszony alakult ki, amely hasonló közös politikai és pénzügyi elveken alapult. 1909 novemberében a függetlenségi népgyűlést tartották Nován, amelyen Persay Gyula elnökölt. Ezen követelték az önálló magyar bank létrehozását és kijelentették, hogy csatlakoznak a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz, ugyanúgy, ahogy Letenyén és Sümegen is megtörtént.[19] Persay Gyula a függetlenségi és Negyvennyolcas Párt novai vezetője lett; másrészt számos szervezet és egyesületben is vett aktív részt: a Tulipán Szövetség novai fiók társelnöke, a novai önkéntes tűzoltó egyesület pénztárnoka, a Zalavármegyei magyar iparvédő-egyesület novai főfelügyelője, a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület Zala vármegyei igazgatóhelyettese is volt.
Persay Gyula gyógyszerész, nem csak a pénzügyekben volt tehetséges, hanem természetesen a maga szakmájában is, például bajuszpedrője híres és keresett volt Zala vármegyében és Dunántúlon.[20] Persay Gyula első feleségétől, nemeskéri Kiss Erzsébet (1867-1888) asszonytól született leánya, persai Persay Erzsébet (1885-1913) úrleány. Persay Erzsébet 1903-ban férjhez ment boldogfai dr. Farkas István (1875-1921) tapolcai szolgabíróhoz, aki majd a sümegi járás főszolgabírája lett. Amikor 1907. szeptember 14-én a Tulipán Szövetség novai fiókja alakult meg az elnöke Mayer István főszolgabíró és a társelnökök Persay Gyula és dr. Székely József lettek. A kialakuláskor több választmányi tagja között Persay Gyula második neje, Kim Margit, valamint az első feleségétől származó lánya, dr. boldogfai Farkas István főszolgabíróné persai Persay Erzsébet voltak.[21]
Persay Gyula halála után, a második feleségétől, Kim Margit Vilmától (1865-1956), született fia persai Persay Andor (1889-1938) okleveles gyógyszerész, gyógyszertár tulajdonos, földbirtokos, aki továbbvitte az édesapja üzletét. Az 1919-es Tanácsköztársaság zavargásai alatt Persay Gyula gyógyszertárát kirabolták. A kommunista köztársaság elleni alsólendvai ellenforradalomban, Persay Gyula fia, Persay Andor (1889-1938) vett részt mint a novai ellenállás vezetője, Csizmadia György csendőrtiszt helyettessel együtt. 1919. április 21-én Sebestyén Jenő és Fangler Béla érkezett a településre és megbeszélést tartottak velük, azonban a kommunista elleni mozgalom rövid időn belül kudarcot vallott. Persay Andor Grazba menekült, majd csak a tanácsköztársaság bukása után térhetett vissza.[22]
Persay Andor Nován, 1935. november 9-én,[23] vette el Varga Arankát (1913-†?),[24] Varga Ferenc, novai fazekasmester és Lábodi Anna leányát. Varga Arankától egy fiú- és egy leánygyermek született: Dolmányos Istvánné Persay Katalin (1932); és Persay Gyula (1935), aki az 1956-os forradalom alatt a IV. é.h., nemzetőr, a rádiós csoport tagja volt.[25]
A településen 2000. július 23-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[29] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[36]
A településen polgárőrség működik.[37]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 821 | 810 | 800 | 812 | 745 | 742 | 724 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 94,7%, cigány 2,4%, német 2,4%. A lakosok 63,5%-a római katolikusnak, 2% reformátusnak, 0,95% evangélikusnak, 3,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (29,9% nem nyilatkozott).[38]
A település fontos szerepet töltött be a veszprémi püspökség életében annak megalakulása óta a kiterjedt egyházi birtokoknak köszönhetően. Egyházkerületileg pedig plébánia működött itt mindig. A település mai temploma 1777-78-ban épült – a tervezői ismeretlenek.[3] Régi templomáról nem sokat tudni; a feljegyzések szerint nem volt neki tornya, fából készült haranglába Bíró Márton veszprémi püspök adományából két haranggal állt. A Kamara a régi templomot lebontatta, az újnak csak az alapjai készültek erre el, a mise helye a régi szentély.[3] Az új templom építését már a szombathelyi Szily János püspök fejezte be. A téglát helyben égették. Szily püspök 1779-ben kötött szerződést idősebb Dorfmeister István festővel a templom kifestésére. A templom belső négy oltárt rejt. A főoltár a mennybe menő Máriának van szentelve, a szószékkel szemközt lévő falmező oltára Keresztelő Szent Jánosé, míg a hajó két oldalának oltárai közül a bal oldali Szent Péter és Pál, a jobb oldali pedig Szent Kereszt tiszteletére emeltetett. A mennyezetfreskók Mária életéből vett jeleneteket örökít meg, a kóruson Dávid király és Szent Cecília látható.
Az aranyozási munkákat Rast Simon 1780. május 13-ától, majd Arnold Antal (szombathelyi mester) 1785. május 31-től végezte.[3] A templom harangját 1791-ben szentelték fel, középső harang 1928-ból, legkisebb szintén ebből az évből és Seltenhofer Frigyes soproni műhelyéből való. 1969-ben megkezdődött a freskók restaurálása, amelyet a közelmúltban kezdtek újra és még várhatóan ez a munka éveken át folytatódik. 1993-ra elkészült a templom külső felújítása. 2002-ben lelketlen emberek kifosztották a templomot.[3]
Olgamajor Batthyány Zsigmond részére épült 1933-ban. 1945 után államosították. 1948-ban a kastély alatt avatták fel dr. Kassai László mérnök tervei alapján az első falepárló üzemet, amely 1953-ig működött. A kastély ezután vadászati célokat szolgált.
Az egykori tiszttartó épület földszintes, a Fő utcán áll. A püspökség idején egyik része lakás volt amely ma Plánder Ferenc Falumúzeum, másik része istálló. Ezt lebontották és a helyén a kultúrház áll. Az utóbbit annak idején átalakították és a kastély része lett. A gróf idején a kastély két épületből, több cselédházból, gazdasági épületből, műhelyből állt. 1919-től a gróf Batthyány Zsigmond ide tette át székhelyét, majd a háború előtt Németújvárra költöztek. 1974-ben lebontották a grófi magtárat.
A mamutfenyő a Kossuth Lajos utcában áll.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
.svg)
