Bak (település)
magyarországi község Zala vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Bak község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
| Bak | |||
 | |||
| Bak panorámaképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Vármegye | Zala | ||
| Járás | Zalaegerszegi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Farkas Tamás Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8945 | ||
| Körzethívószám | 92 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1515 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 68,72 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 23,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 43′ 44″, k. h. 16° 50′ 40″ | |||
 Bak
Pozíció Zala vármegye térképén
| |||
| Bak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
A Zalai-dombság területén, a Göcsejben, a Felső-Válicka patak völgyében fekszik a megyeszékhely Zalaegerszegtől körülbelül 12 kilométerre. Az Észak-Zalai Térségi Társulás tagja.
A település közúton: a Keszthely–Lenti-Rédics között húzódó 75-ös, illetve a Nagykanizsa térségét Vasvárral összekötő 74-es főúton érhető el, s a megyeszékhellyel, illetve északi településszomszédaival összeköti a 7410-es út is. Letenye térségétől a Becsehelyről induló 7536-os út vezet idáig, délnyugati szomszédaival pedig a Pákáig húzódó 7543-as út köti össze.
A településen számos távolsági autóbuszjárat is keresztülhalad, így összeköttetésben áll Zalaegerszeggel, Nagykanizsával, Lentivel és Budapesttel is.
Vonattal a MÁV 23-as számú Rédics–Zalaegerszeg-vasútvonalán közelíthető meg. Bak vasútállomás Sárhida megállóhely és Baktüttös megállóhely között található.
Bak első fennmaradt említése 1239-ből való. 1269-ben IV. Béla a pannonhalmi apátságnak adta, V. István azoban visszavette az apátságtól. Később a zalavári apátság kezébe került. Eközben a település jelentős fejlődést mutatott, 1400-ban mezővárosi jogokat kapott, és 1421-ben már országos vásárt rendezett. Egy ideig az Ördög család volt a földesura, majd később Nádasdy Ferenc. A 16. században és 1600 után is többször feldúlták a törökök.
1690-ben a Széchényiek tulajdonába került, akik majorságot hoztak létre Bakon. A korábban mezővárosi jogokkal rendelkező település a 18. században ismét egy falu szintjére esett vissza. Az 1820-as években a földesúr, Széchenyi István korszerűsítette a mezőgazdaságot. 1839-ben komoly tűzvész pusztított a faluban, amely teljesen leégett.
1898-ban épült meg a településen áthaladó Csáktornya–Zalaegerszeg–Ukk vasútvonal. Az 1900-as években a közúthálózat is elérte, és 1935-től autóbusz is jár a településre.
A második világháború során sok baki származású katona esett el, jelentős számú zsidó és kisebb számú cigány lakost pedig megsemmisítőtáborokba hurcoltak el a faluból.
A háború után ismét nőtt a település jelentősége. 1962-ben ide került az állami gazdaság központja, s ez sok lakosnak biztosított munkahelyet. Fejlődése az 1990-es években sem állt meg, turistaforgalma jelentősen megnőtt.
1998. november 14-én a nem messze fekvő nagylengyeli szénhidrogénmezőn gázkitörés történt, ezért a falu lakosait több napra ki kellett telepíteni.
A településen polgárőrség működik.[3]
Polgármesterei
- 1990–1994: Lövey István (független)[4]
- 1994–1998: Lövey István (független)[5]
- 1998–2002: Lövei István (független)[6]
- 2002–2006: Lövei István (független)[7]
- 2006–2010: Molnár Károly (független)[8]
- 2010–2014: Molnár Károly (független)[9]
- 2014–2019: Molnár Károly (független)[10]
- 2019–2024: Farkas Tamás Attila (független)[11]
- 2024– : Farkas Tamás Attila (független)[1]
A település népességének változása:
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
| Lakosok száma | 1628 | 1594 | 1578 | 1572 | 1584 | 1540 | 1528 | 1515 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Adatok: Wikidata
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 96,5%, cigány 2,16%, német 0,93%. 64,7% római katolikusnak, 1,04% reformátusnak, 4,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (28,1% nem nyilatkozott).[12]
- Faluház (Makovecz Imre tervezése)
- Római katolikus templom
Egyike az öt magyar településnek, amelynek a nevét kráter viseli a Marson (3,2 km átmérő, elfogadva: 1988 óta).
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
