Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
| 1950 más naptárakban | |
| Gergely-naptár | 1950 |
| Ab urbe condita | 2703 |
| Bahái naptár | 106 – 107 |
| Berber naptár | 2900 |
| Bizánci naptár | 7458 – 7459 |
| Buddhista naptár | 2494 |
| Burmai naptár | 1312 |
| Dzsucse-naptár | 39 |
| Etióp naptár | 1942 – 1943 |
| Hindu naptárak | |
| Vikram Samvat | 2005 – 2006 |
| Shaka Samvat | 1872 – 1873 |
| Holocén naptár | 11950 |
| Iráni naptár | 1328 – 1329 |
| Japán naptár | 2610 (Jimmu-korszak) |
| Kínai naptár | 4646–4647 |
| Kopt naptár | 1666 – 1667 |
| Koreai naptár | 4283 |
| Muszlim naptár | 1369 – 1370 |
| Szeleukida naptár | 2261–2262 |
| Örmény naptár | 1399 ԹՎ ՌՅՂԹ |
| Thai szoláris naptár | 2493 |
| Zsidó naptár | 5710 – 5711 |
Évtizedek: 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek – 2000-es évek
Évek: 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952 – 1953 – 1954 – 1955
- január 1.
- Budapesthez csatolnak számos környékbeli települést („Nagy-Budapest”-terv).[1]
- Miskolchoz csatolják Alsó- és Felsőhámort, Szirmát, valamint Görömbölyt annak településrészével, Tapolcával. (A megyerendezés kezdete.)
- A Belügyminisztériumtól szervezetileg függetlenedik, és már csak a Minisztertanácsnak alárendelve működik tovább az Államvédelmi Hatóság (ÁVH).[2]
- január 23. – Az izraeli parlament Jeruzsálemet Izrael fővárosává teszi.
- január 27. – Harry S. Truman amerikai elnök jóváhagyja az észak-atlanti térség integrált védelmének tervét, és 900 millió dollár összegű katonai segély folyósítását engedélyezi.
- február 14. – Szovjet–kínai barátsági, szövetségi és segítségnyújtási szerződés aláírása, mely kölcsönös katonai támogatást ír elő a felek számára, amennyiben bármelyiküket támadás érné Japán vagy annak egyik szövetségese részéről.[3]
- február 24–25. – A Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) KB ülésén kizárják a pártból, majd letartóztatják annak két vezető tisztségvelőjét, és ezzel kezdetét veszi a „belső tisztogatások” időszaka. Az ülésen döntés születik „a szocializmus építésének meggyorsításáról”.[4]
- március 1. – Csehszlovákiában lezajlik a háború utáni első népszámlálás. (Az ország lakossága 12 338 450 fő, ebből 354 532 fő magyar.)[4]
- március 11. – Hóman Bálint egykori vallás- és közoktatásügyi minisztert a kőbányai Gyűjtőfogházból átszállítják az Államvédelmi Hatóság váci börtönébe. (Itt éri a halál 1951 júniusában.)[5]
- március 13. – A CSKP KB ülésén „burzsoá nacionalizmussal” vádolják Vladimír Clementis szlovák politikust, külügyminisztert, akit tisztségéből leváltva önkritikára kényszerítenek.[4]
- április 2. – A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletben nyilvánítja április 4-ét a legnagyobb nemzeti ünneppé.[6] (Csak 1991-ben törlik a nemzeti ünnepek sorából.)[7]
- április 10. – A Szovjetunió az 1945. augusztus 16-i határegyezmény értelmében további területet ad át Lengyelországnak. (Ezek nyugat-pomerániai területrészek.)[8]
- április 14. – A lengyel politikai vezetés egyezményt ír alá az állam és az egyház közötti kapcsolatok normalizálása érdekében.[8]
- április 15. – Miskolcon megalakul a MN 86. Kivonuló Légvédelmi Tüzérezred.[9]
- április 25. – Leváltják Ludvík Svoboda csehszlovák nemzetvédelmi minisztert, utódjául a koncepciós perekben főszerepet játszó Alexej Čepičkát nevezik ki.[4]
- május 9. – A francia kormány javaslata egy szervezet létrehozására, amely a szén- és vasérc-termelést ellenőrizné Franciaországban és Németországban és nyitva állna más tagországok felvétele előtt is (Schuman-terv).
- május 20. – Csehszlovákiában megalakul a nemzetbiztonsági minisztérium.[4]
- június 3. – Maurice Herzog és Louis Lachenal francia hegymászók elsőként érik el az Annapurna 8092 méter magas csúcsát: ez az első a nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsok közül, amit ember meghódított.
- június 13. – Kádár János feloszlatja a szabadkőműves páholyokat.
- június 23. – Az Államvédelmi Hatóság megkezdi több ezer család kitelepítését a hortobágyi kényszermunkatáborokba.[10]
- június 25.
- A mintegy 89 000 főt számláló észak-koreai haderő támadást indít a Koreai Köztársaság ellen. (A szocialista államok hivatalos tájékoztatása szerint déli katonai provokációra válaszul.)[3]
- Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 82. számú határozatában felszólítja Észak-Koreát a visszavonulásra a 38. szélességi kör északi oldalára.[3]
- Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közös nyilatkozatban jelenti ki, hogy a németek kitelepítése megváltoztathatatlan ténynek tekintendő.[4]
- június 26.
- Törvény a vállalati munkás-önigazgatásról Jugoszláviában.[11]
- A Koreai-félszigeten kezdetét veszik az amerikai légierő rajtaütései az észak-koreai célpontok ellen, melyek azonban kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy meghátrálásra kényszerítsék a támadókat.[3]
- június 27. – Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 83. számú határozatában megállapítja, hogy sürgős katonai lépésekre van szükség a nemzetközi rend és béke helyreállításához. (A határozatokat a BT jelen lévő tagjai közül csak Jugoszlávia nem támogatta. Moszkva nagykövete nem vett részt a szavazáson, mivel a Szovjetunió – a Kínai Népköztársaság állandó BT-tagságát követelve – éppen bojkottálta a testület munkáját.)[3]
- július 6. – Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya egyezményt ír alá Görlitzben (Zgorzelec) az Odera-Neisse-határ kijelöléséről, valamint a gazdasági, tudományos és műszaki együttműködésről.[8]
- július 20. – A Román Munkáspárt Központi Vezetőségének ülésén nyilvánosságra hozzák, miszerint a párt – mintegy egymillió – tagja közül (1948-tól kezdődően) 192 ezer főt kizártak.
- július 21. – Lengyelországban határozatot hoznak a hatéves tervről (1950–55), melynek keretében a népgazdaság fejlesztését és a szocializmus alapjainak lerakását tűzik ki célul.[8]
- július 25. – Az Észak-atlanti Tanács megbízottainak első ülése Londonban.
- szeptember 1.
- Megnyílik az Oroszlány-Környe vasútvonal.
- A szlovákiai Komáromban megnyílik az első magyar gimnázium.[4]
- szeptember 15. –A Douglas MacArthur amerikai tábornok vezetése alatt ENSZ-erők szállnak partra a Koreai-félsziget nyugati partvidékén fekvő Incson kikötővárosban.[3]
- szeptember 23. – Harc a 282. számú magaslatért
- szeptember 25. – általános sztrájkhullám kezdődik Ausztria több városában.
- október 1.
- A tanácsrendszer kialakítása, a megyerendszer módosítása.
- Csehszlovákiában megalakul a Repülőműszaki Szakképző Iskola. (Ezt szervezték át 1960-ban a Műszaki Szakképző Iskolává, és tették alkalmassá az időközben hadrendbe állított légvédelmi rakéták szakszemélyzetének képzésére is.)[12]
- október 24. – René Pleven francia kormányfő felvázolja az európai egyesített hadsereg tervét, amely magában foglalja a NATO keretein belül a német kontingenseket is.
- október 29. – Kihirdetik november 7. napjának, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának állami ünneppé nyilvánításáról szóló törvényerejű rendeletet.[13]
- november 26. – Az amerikai hadsereg frontja megakad a Csoszin-víztározónál a túlerőben levő kínai önkéntesekkel szemben.
- november 28. – A jugoszláv diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele Görögországgal.[11]
- december 13.
- Az utánpótlási gondokkal küszködő, demoralizált amerikai erők visszavonulnak délre.
- Az Egyesült Államok élelmiszersegélye Jugoszláviának. (Mértékét 1951-ben felemelik.)[11]
- december 16. – Az 1950. évi IV. törvénnyel megszüntetett Népjóléti Minisztérium feladatainak többségét az újonnan létrehozott Egészségügyi Minisztérium veszi át.[14][15] (A minisztérium élére a korábbi népjóléti miniszter, Ratkó Anna kerül.)[16]
- december 19. – Az Észak-atlanti Tanács kinevezi Dwight D. Eisenhower tábornokot a Szövetséges Fegyveres Erők európai legfelső parancsnokává (SACEUR).
- december 20.
- A Brüsszeli Szerződés tagállamai elhatározzák, hogy a Nyugat-európai Unió katonai szervezetét beolvasztják az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe.
- A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a béke védelméről.[4]
- Határozatlan dátumú események
- az év folyamán –
- Lengyelországban kezdetét veszi a „hazafiak” (köztük Władysław Gomułka) nagy többségének üldözése, letartóztatása, továbbá a hadseregvezetésből a polgári-nemzeti szárny eltávolítása.[8]
- Létrehozzák a Nemzeti Egységfrontot Lengyelországban, melyben az Egyesült Nép- (Paraszt) Pártot és a Demokrata Pártot a Lengyel Egyesült Munkáspártnak rendelik alá.[8]
Államok vezetőinek listája 1950-ben
1950 a tudományban
1950 a légi közlekedésben
1950 a vasúti közlekedésben
1950 a filmművészetben
1950 az irodalomban
- Ekkor alapították a József Attila-díjat.
1950 a zenében
- Frank Sinatra: Dedicated to You / Sing and Dance with Frank Sinatra
1950 a sportban
- május 13. – Megrendezik az első Formula–1-es futamot Silverstonban.
- június 24.–július 16. 1950-es labdarúgó-világbajnokság, Brazília, Világbajnok: Uruguay
- A Budapesti Honvéd SE nyeri az NB1-et. Ez a klub első bajnoki címe.
- Az MLSZ döntése szerint áttérnek a tavaszi-őszi idényre, ezért 1950 őszén egyfordulós bajnokságot rendeznek, a győztes Budapesti Honvéd SE lett 1950. őszi NB1, ez a klub második bajnoki címe.
- Az első Formula–1-es világbajnokságot Giuseppe Farina nyerte.
- A stockholmi birkózó-világbajnokságon Gál József megszerzi a sportág első magyar világbajnoki címét.
- Asztalitenisz-világbajnokság Budapesten. A magyar csapat két aranyérmet szerez.
- Műkorcsolyázó Európa-bajnokság Oslóban. Király Ede és a Nagy László–Nagy Marianna testvérpár aranyérmet nyer.
1950 a jogalkotásban
1950 a képzőművészetben
- A Munkácsy Mihály-díj megalapítása.
- január 3. – ef Zámbó István festő
- január 17. – Cristina Galbó spanyol színésznő
- január 28. – Farkas István magyar közgazdász, pénzügyi szakpolitikus, miniszterhelyettes, kormánybiztos
- január 29. – Vámos Miklós író, dramaturg, műsorvezető
- február 22.
- Miou-Miou francia színésznő
- Julie Walters angol színésznő
- február 27. – Somogyi Péter magyar biológus, neurobiológus, a biológiai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia külső, később levelező tagja
- március 1. – Kásler Miklós Széchenyi-díjas magyar onkológus, egyetemi tanár, miniszter
- március 3. – Ponori Thewrewk Ádám Ajtony képzőművész
- március 7. – Hankiss Ágnes József Attila-díjas magyar pszichológus, író, politikus († 2021)
- március 9. – Daniel John „Danny” Sullivan III amerikai autóversenyző
- március 11. – Bobby McFerrin amerikai jazz-énekes, karmester
- március 13. – William H. Macy amerikai színész
- március 20. – William Hurt Oscar-díjas amerikai színész († 2022)
- március 21. – Roger Hodgson, a Supertramp frontembere
- március 29. – Mory Kanté guineai énekes, zenész (✝ 2020)
- március 30. – Robbie Coltrane brit színész
- április 4. – Bangó Margit Kossuth-díjas magyar nótaénekesnő
- április 5. – Agnetha Fältskog, a svéd ABBA együttes énekesnője
- április 14. – Esterházy Péter Kossuth-díjas magyar író († 2016)
- június 6. – Dan Shaver autóversenyző († 2007)
- június 24. – Tolcsvay László Kossuth-díjas magyar zenész, énekes, zeneszerző
- június 30. – Leonard Whiting angol színész
- július 9. – Viktor Fedorovics Janukovics ukrán politikus, Ukrajna miniszterelnöke
- július 14. – Győrössy Ferenc altábornagy, az MH Szárazföldi Parancsnokság parancsnoka (2001–2006) († 2017)
- július 15. – Egervári Sándor labdarúgó, edző
- július 18.
- Egely György feltaláló, szakíró
- Kolozsvári Grandpierre Miklós képzőművész, grafikus, szobrász, festő.
- július 23. – Falus Ferenc orvos, tüdőgyógyász, egészségügyi menedzser, országos tisztifőorvos (2007-2010), kórházigazgató († 2022)
- július 30. – Nagy Sándor magyar gépészmérnök, hegymászó
- augusztus 8. – Martine Aubry francia politikus, a Szocialista Párt főtitkára
- augusztus 13. – Mariz Kemal erza költő, író, újságíró
- szeptember 4. – Karda Beáta magyar énekesnő
- szeptember 14. – Bruzsenyák Ilona Európa-bajnok atléta
- szeptember 20. – Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó († 2022)
- szeptember 21. – Bill Murray amerikai színész
- október 8. – Almássy Zsuzsa műkorcsolyázó
- október 21. – Toller László magyar politikus, Pécs polgármestere (1998–2006) († 2010)
- október 22. – Mikó István Jászai Mari-díjas magyar színművész
- november 4. – Kuncze Gábor politikus, az SZDSZ elnöke
- november 14. – Kútvölgyi Erzsébet Kossuth-díjas magyar színésznő, érdemes művész
- november 21. – Alberto Juantorena olimpiai bajnok kubai atléta
- november 22.
- Lengyel László magyar közgazdász, publicista, politológus, az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének egyetemi docense; a közgazdaság-tudomány kandidátusa
- Steven Van Zandt amerikai zenész, színész
- november 28. – Ed Harris amerikai színész
- december 4. – Rakovszky Zsuzsa író, költő, műfordító
- december 5. – Varga Lajos váci segédpüspök
- december 11. – Hennagyij Hennagyijovics Moszkal ukrán jogász és politikus
- december 12. – Eric Maskin amerikai közgazdász aki a 2007-es közgazdasági Nobel-emlékdíjat megosztva kapta Leonid Hurwicz-cal és Roger Myersonnal
- december 20. – Pintz János magyar matematikus, az MTA tagja
- december 29. – Csapó Géza olimpiai ezüstérmes, világbajnok kajakozó († 2022)
- január 21. – George Orwell, angol író (* 1903)
- március 11. – Kallós Ede magyar szobrászművész (* 1866)
- március 19. – Edgar Rice Burroughs, amerikai novellaíró (* 1875)
- március 27. – Földes Dezső, kétszeres olimpiai bajnok vívó (* 1880)
- április 8. – Vaclav Nyizsinszkij, balett-táncos (* 1889)
- április 29. – Rudas László, magyar marxista-leninista filozófus, politikus, egyetemi tanár (* 1885)
- május 27. – Tkálecz Vilmos (mint Tarcsay Vilmos) a Vendvidéki Köztársaság hajdani vezetője (* 1894)
- június 6. – Bánffy Miklós, író, grafikus, díszlet- és kosztümtervező, színpadi rendező, politikus, külügyminiszter (* 1873)
- június 9. – Henry Harwood brit tengerész (* 1888)
- július 1. – Eliel Saarinen finn építész (* 1873)
- július 5. – Cholnoky Jenő, író, földrajztudós, tanár (* 1870)
- július 5. – Salvatore Giuliano szicíliai bandita és szeparatista (* 1922)
- július 21. – Szontagh Aranka, a csetneki csipke egyik létrehozója (* 1858)
- augusztus 5. – Farkasfalvi Farkas Géza magyar huszáralezredes, földbirtokos, a tiszáninneni református egyházkerület főgondnoka, országgyűlési képviselő, felsőházi tag (* 1874)
- augusztus 8. – Schöpflin Aladár, író, kritikus (* 1872)
- augusztus 15. – Baross Endre magyar földbirtokos, gazdasági főtanácsos, borász, országgyűlési képviselő (* 1889)
- augusztus 19. – Sólyom László altábornagy (* 1908)
- szeptember 3. – Ágay Irén magyar színésznő (* 1912)
- november 2. – George Bernard Shaw, drámaíró (* 1856)
- november 20. – Francesco Cilea, olasz zeneszerző (* 1866)
- november 25. – Johannes Vilhelm Jensen, Nobel-díjas dán író (* 1873)
- december 9. – Tóth András magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő (* 1892)
- december 20. – Enrico Mizzi máltai nacionalista politikus, miniszterelnök (* 1885)
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
| Fizikai | Cecil Frank Powell |
| Kémiai | Otto Diels, Kurt Alder |
| Orvosi-fiziológiai | Edward Calvin Kendall, Tadeus Reichstein, Philip Showalter Hench |
| Irodalmi | Bertrand Russell |
| Béke | Ralph Bunche |
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
