(1950–) magyar közgazdász, politikus, országgyűlési képviselő From Wikipedia, the free encyclopedia
Kuncze Gábor (Pápa, 1950. november 4. –) magyar politikus, volt országgyűlési képviselő, egykori belügyminiszter, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) egykori elnöke, emblematikus alakja.
| Kuncze Gábor | |
 | |
| Magyarország belügyminisztere | |
| Hivatali idő 1994. július 15. – 1998. július 8. | |
| Előd | Kónya Imre |
| Utód | Pintér Sándor |
| A Szabad Demokraták Szövetségének 4. elnöke | |
| Hivatali idő 1997. április 24. – 1998. május 31. | |
| Előd | Pető Iván |
| Utód | Magyar Bálint |
| A Szabad Demokraták Szövetségének 7. elnöke | |
| Hivatali idő 2001 júniusa – 2007. március 31. | |
| Előd | Demszky Gábor |
| Utód | Kóka János |
| Született | 1950. november 4. (73 éves) Pápa |
| Párt | Szabad Demokraták Szövetsége |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kuncze Gábor témájú médiaállományokat. | |
Várpalotán járt általános iskolába, majd 1964-től a kecskeméti Piarista Gimnázium tanulója, ahol 1969-ben érettségizett. Érettségi után egy évig segédmunkás a várpalotai bányában. 1970-ben felvették a Felsőfokú Építőipari Technikumba (1972-től Ybl Miklós Műszaki Főiskola), ahol 1974-ben mélyépítő üzemmérnöki diplomát szerzett. 1980 és 1985 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ipari szakán szerzett egyetemi diplomát, majd 1988-ban szakközgazdászi képesítést.
1974-től a Fővárosi Vízművek műszaki előadója, majd a Közép-magyarországi Közmű- és Mélyépítő vállalat építési művezetője, illetve az Országos Villamos-távvezeték Vállalat beruházási ellenőre volt. Később a Duna-menti Regionális Vízművek építési üzemvezetője. 1983 és 1985 között az Építőipari Gépesítő Vállalat beruházási osztályvezetője, majd ellátási főosztályvezetője. 1985 és 1990 között az Épgépterv gazdasági igazgatóhelyettese volt.
1989-ben a tököli Falufórum alapítója.
1992-ben lépett be a Szabad Demokraták Szövetségébe, még ugyanabban az évben az országos tanács tagja lett. 1993-ban országos listavezetővé, a következő évben az SZDSZ ügyvivőjévé választották. 1997-ben elnyerte a párt elnöki tisztét, amiről az 1998-as országgyűlési választás után lemondott, ellenben újra bekerült a párt ügyvivői testületébe. 2001-ben a párt küldöttgyűlése újra elnökké választotta, posztján 2003-ban és 2005-ben megerősítették. 2006. október 19-én bejelentette, hogy nem indul az újraválasztásért, és a következő országgyűlési választást követően visszavonul a politikai életből.
Az országos politikai életbe 1990-ben kapcsolódott be, amikor pártonkívüli, de SZDSZ-es jelöltként az országgyűlési választáson először nyerte el a szigetszentmiklósi egyéni választókerületi mandátumot. Ezt az eredményét – a szabadon választott országgyűlés 20 éves története alatt egyedüliként – a következő négy választáson is megismételte.
Az első ciklusban előbb az SZDSZ-frakció közlekedési és hírközlési szóvivője, az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottságának tagja, 1993 és 1994 között a frakció vezetője.
1998-tól 2000-ig pártja ellenzéki képviselőcsoportjának vezetője.
2002-től ismét a szabad demokraták frakcióvezetője, a házbizottság tagja. Tagja volt még a gazdasági és a mezőgazdasági bizottságnak, valamint az egészségügyi bizottságnak alelnökként.
Az MSZP és az SZDSZ koalíciókötése után 1994 és 1998 között a Horn-kormány belügyminisztere és Horn Gyula miniszterelnök koalíciós helyettese lett. A két párt 2002-ben és 2006-ban alakított kormányaiban már nem vállalt szerepet.
.jpg)
2009 októberében feloszlatta magát a párt szigetszentmiklósi szervezete, amelynek Kuncze is tagja volt, aki nem újította meg párttagságát, hanem ez év augusztusában több volt SZDSZ-es politikussal megalapította a Szabadelvű Polgári Egyesületet, aminek elnöke lett.[1] A 2010-es országgyűlési választáson nem indult.
1998 után az ellenzék egyik vezető politikusaként az Országgyűlésben folyamatosan bírálta az Orbán-kormány munkáját. Kezdeményezte a kétszintű minimálbér bevezetését, melynek értelmében a diplomások legkisebb munkabére az alap minimálbér kétszerese volna, javaslatát azonban a jobboldali többségű Országgyűlés nem tárgyalta. Többször kritizálta a milliárdos közpénzeket költő Országimázs Központ tevékenységét. Számos alkalommal élesen bírálta a Fideszt az állami működés demokratikus garanciáinak fokozatos leépítéséért, és követelte ezek visszaállítását. Sérelmezte az Országgyűlés ritkított, háromhetenkénti ülésezési rendjét.[2]
2008 és 2013 között a Klubrádió műsorvezetője,[3][4][5] 2010-ben pedig az ATV képernyőjén is megjelent ebbéli szerepkörben.[6]
Belügyminisztersége negyedik évében, az 1998-as választás előtt két hónappal máig ismeretlen tettesek meggyilkolták Fenyő János vállalkozót. Másnap, 1998. február 12-én Horn Gyula a kormányülésen kijelentette: „Ami ma Magyarországon van, az nem közbiztonság, nem az, amit elvárnak az állampolgárok. Elfogadhatatlan, hogy naponta történjenek rablások és gyilkosságok.”[7] A koalíciós partner által irányított terület kritikájával így a kisebbik kormánypártra igyekezett tolni a felelősséget; ezzel ugyanakkor az ellenzék mondanivalójára is ráerősített, akik egyébként is a kampány egyik központi témájává tették a közbiztonság kérdését. Elemzők szerint ez is hozzájárult a választási vereséghez.[8]
2006-ban egy kiszivárgott, zárt körű beszélgetésben a rendőrök által 2006. október 23-án bántalmazott Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselőt „Révész Mártíriusznak” nevezte.[9] 2007-ben Kuncze rosszul sikerült viccelődése okán a Mártirius Kft. 120 óriásplakátot ragasztott ki Budapesten, melyen korrupcióval, valamint a rendszerváltás és a liberalizmus lejáratásával vádolták meg. Az alkalmat az SZDSZ-elnök távozása szolgáltatta.[10]
2009 februárjában Kuncze ismét botránykeltő kijelentést tett. A Klubrádióban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tanácsadójával beszélgetett. A műsorban szó esett a rendkívül rossz társadalmi közhangulatról is, mely szerinte teljesen megalapozatlan és megoldásként ciántabletták kiosztását javasolta az elégedetlenkedőknek.[11]
„Kuncze Gábor: (...) nagyon sok embert ismerek, akik összehasonlíthatatlanul jobban élnek, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt, és olyan mély letargiában vannak ettől a rettenetes országtól meg helyzettől, hogy legszívesebben az ember tényleg ciántablettát osztogatna nekik, hogy jussanak már túl a problémájukon. Ami természetesen nem megoldás.
Dessewffy Tibor: És ez azért nagyon nagy baj, hogy a középosztály nem ismeri fel ezt a relatív felfelé lépését, mert azért vannak nagyon sokan, akik tényleg nagy bajban vannak...”
– Részlet a Klub Rádió műsorából
Édesapja orvos, édesanyja háztartásbeli volt. Fiatalkorában versenyszerűen kosárlabdázott. Nagyapjának unokatestvére, Kuncze Géza testnevelőtanár honosította meg a kosárlabdát Magyarországon.[12]
1979 óta nős, felesége Fellegi Katalin, matematika-fizika szakos középiskolai tanár.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
