Kásler Miklós

magyar onkológus, emberierőforrás-miniszter, egyetemi tanár From Wikipedia, the free encyclopedia

Kásler Miklós

Kásler Miklós (Budapest, 1950. március 1. –) Széchenyi-díjas magyar onkológus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója, 2018-tól 2022-ig az Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere. A 2019-es Befolyás-barométer szerint ő volt Magyarország 25. legbefolyásosabb személye.

Gyors adatok
Kásler Miklós
Thumb
2017-ben
Született1950. március 1. (74 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Gyermekeiegy gyermek:
Kásler András (1984)[1]
Foglalkozása
  • onkológus
  • politikus
  • orvos
IskoláiJózsef Attila Tudományegyetem (–1974, orvosdoktor, orvostudomány)
Kitüntetéseilásd díjai, elismerései
A harmadik magyar köztársaság 2. emberierőforrás-minisztere
Hivatali idő
2018. május 18. – 2022. május 24.
MiniszterelnökOrbán Viktor
ElődBalog Zoltán
Utóda tisztség megszűnt
Tudományos pályafutása
Szakterületorvostudomány
Tudományos fokozat
Szakintézeti tagságEurópai Tudományos és Művészeti Akadémia (2017–)
Tudományos publikációk száma506 (2020. március 8.)[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kásler Miklós témájú médiaállományokat.
Bezárás

Élete és munkássága

„ A tudomány minden eredménye azt bizonyítja,
hogy van valamilyen spirituális létező a világban,
amire minden visszavezethető.		 ”
– Kásler Miklós[3]

Édesapja, Kásler István (Déva, 1918) Erdélyből származó jogász volt, édesanyja, Boda Aranka (Sárvár, 1923) pedagógus. Általános és középiskoláit Sárváron végezte. Orvosi diplomáját a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerezte meg, 1974-ben, azután sebészeti (1978), szájsebészeti (1988), plasztikai és rekonstrukciós sebészeti (1998), majd onkológiai (2009) szakvizsgát tett.[4]

1969-től a SZOTE Orvosi Vegytani Intézetben dolgozott demonstrátorként, 1971-től a Mikrobiológiai Intézetben mint TDK-tag. 1974-től a SZOTE II. sz. Sebészeti Klinikán klinikai orvos, 1978-tól tanársegéd. 1981-től az Országos Onkológiai Intézetben alorvos, 1984-től adjunktus, 1986-tól a fej-nyaksebészeti osztály főorvosa. 1992-ben nevezték ki főigazgató főorvosnak.[4] A daganatos betegek heterogén ellátásának összefogására 1993-ban megalkotta a WHO által akkreditált Nemzeti Rákkontroll Programot.[5][6]

1994-től egyetemi tanár a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetemen, 1998 után négy egyetemen tanszékvezető (HIETE, Semmelweis Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, marosvásárhelyi MOGYE). 2007-től a PTE onkológiai tanszék igazgatója.[4] Tudományos fokozatai: az orvostudományok kandidátusa (1984),[4] az MTA doktora (2010), az Európai Tudományos és Művészeti Akadémia tagja (2017).[7]

Tudományos tevékenysége során 16 szakkönyvet, 7 könyvet, 76 könyvrészletet, több mint 250 Magyarországon és külföldön publikált közleményt írt, hazai és nemzetközi kongresszusok százain tartott előadást.

Közéleti tevékenysége

Onkológusi munkája mellett mindig nagy érdeklődést tanúsított a magyar nemzeti történelmi, történelemfilozófiai sorskérdések iránt, és számos szakértővel folytatott e témákban mélyreható beszélgetéseket. Az a véleménye alakult ki, hogy „a mai ember utat tévesztett, elveszítette értékeit. Majdnem azt lehet mondani, hogy morális interregnum alakult ki, amikor a régi klasszikus, az évszázadok által megszűrt értékek egy részét az emberiség elvesztette, és keresi a megoldáshoz vezető utakat.”[8]

Ebből a sajátos alapból kiindulva az M1 televízióban a hasonlóan gondolkodó vendégeivel (írókkal, tudósokkal, filozófusokkal) együttműködve beszélgetős sorozatműsort készített a nemzeti sorskérdésekről Nemzeti nagyvizit címmel. A tévésorozat anyagát 2014-től kezdve a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) 39 millió forintos támogatásával a Kairosz Könyvkiadó 6 kötetes könyvsorozatban jelentette meg. Egy recenzió szerint „a hat kötet a magyar történelem enciklopédikus, friss szellemiséggel ingerlő tudástára”.[9] Kásler Miklós emellett a Magyar Nemzeti Bank által tett alapítványok egyikének, a Pallas Athéné Domus Concordiae Alapítványnak (PADOC) kuratóriumi tagja.[10]

Kásler Miklós a 777blog.hu nevű keresztény fundamentalista közéleti portál offline beszélgetéssorozatának 2018. március 27-i rendezvényén[11] Csókay András agysebész társaságában arról beszélt, hogy miként szolgálják egyszerre Istent és a tudományt, vagyis Istent a tudományon keresztül. A hitével, világnézetével kapcsolatban ekkor is kifejtette a nézeteit.[12]

Ma sok az olyan ismeret, ami nem időtálló. Fontos lenne – hála Istennek már van rá példa – hogy etikát, vallást, valláserkölcsöt oktassanak. A tízparancsolat nem kizárólag csak vallási útmutatás, nem dogma, hanem a legtökéletesebb törvénykönyv. Jogász édesapám – én is elvégeztem a jogot – mindig azt mondta, ha nem szeged meg a tízparancsolatot, soha nem kerülsz szembe, sem a törvénnyel, sem embertársaiddal. Tökéletes etikai kódex is emellett. Én mint orvos azt mondom: még népegészségügyi program is, mert ha azt betartják, el lehet kerülni a fertőző nemi betegségeket, néhány daganatos betegséget, de még a lelki és vegetatív betegségek jelentős részét is.
– Életünk Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 54. évf. 12. sz. (2016.): Az onkológia professzora[13]

Az itt elmondott tudományellenes és áltudományos, súlyosan dilettáns kirohanásai a természettudományokat művelők körében megbotránkozást keltettek.[14]

Kásler védnökségéhez fűződik a magyarok őstörténetével foglalkozó nemzetközi kutatócsoport eredménye,[15] amely genetikai alátámasztást talált arra, hogy az Árpád-ház tagjai bizonyosan eurázsiai vérvonalból származnak, mivel a genetikai markerek segítségével feltérképezhető az apai ági genetikai történelem. Ezt az eredményt a magyarok finnugor származása cáfolatának értékelte, noha erre nem alkalmas („Azt jelenti, hogy az Árpád-ház tagjai egészen biztosan eurázsiai, nem pedig finnugor eredetűek.”)[16][17] A kutatók meghatározták III. Béla apai ági genetikai profilját.[18] A kutatócsoport következtetése szerint III. Béla király csontmaradványaiból kivont DNS-szakasz a jellemzően együtt öröklődő R1a[19][20] haplocsoporthoz tartozik. (Az R-csoport (M207): Európa, Közép-Ázsia és India leggyakoribb haplocsoportja, ide tartozik a magyarok több mint fele.[21]) Mivel három külföldi laboratórium is elvégezte a genetikai vizsgálatot,[22] az eredménynek csak az értelmezése vitatható. Az általuk Árpád-házi uralkodóként meghatározott király apai öröklődésű Y kromoszómájának DNS-e egy olyan alcsoport része (R1a-Z93) mely az iráni és indo-iráni nyelvű népeknél, többek között az ókori szkítáknál is előfordult.[23] Az R1a ezen alcsoportja a finnugor nyelveket beszélő népekhez nem köthető és eredetét tekintve teljesen eltérő a finnugor népek között elterjedt R1a subcladektől melyek a legnagyobb valószínűséggel azonban szintén indoeurópai eredetűek.[24] Előfordulása a ma élő népek közül az észak kaukázusi karacsájok és balkárok között a legmagasabb.[25]

2018. április 27-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentését[26] követően Ónodi Szűcs Zoltán a Magyar Kórházszövetség XXX. Kongresszusán jelentette be, hogy Kásler Miklós személyében egy gyakorló orvos lesz az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője.[27]

Ezután az ellenzékkel szimpatizáló és a független sajtóból számos kritika érte. Bizonyos kijelentéseit (például amit a tömeg-energia ekvivalenciáról vagy a szénizotópos kormeghatározásról mondott) tudományellenesnek minősítették.[28][29][30]

A 2022. május 24-én felállt ötödik Orbán-kormány tagjai között neve már nem szerepelt. Novemberben a kultúráért is felelős miniszter, Csák János a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnökévé nevezte ki.[31]

Tevékenysége a minisztérium élén

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A koronavírus-járvány idején

2020 tavaszán a Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs egyik irányítójának nevezték ki. Egy április 7-én keltezett körlevélben minden kórházat felszólított arra, hogy néhány napon belül szabadítsák fel a kórházi ágyak 60 %-át, összesen 36 000 ezer ágyat, az új koronavírussal fertőzöttek számára, akiknek kórházi kezelésre lesz szükségük.[32] Ezt azonban sem a járvány terjedésének üteme, sem szakmai vélemény nem indokolja. Egyes feltételezések szerint azért volt szükség erre, mert a valóságban a járványügyi helyzet lényegesen rosszabbul alakult, mint amit a hivatalos tájékoztatás sugallt.[33][34] Más magyarázatok szerint az egész akciónak a célja magyar egészségügy gyökeres átalakítása volt, amelyet így, a járványra hivatkozva gyorsabban el lehet végezni.[35] Ezt később, egy április 23-iki kormányinfón Gulyás Gergely is elismerte.[36] Ugyanakkor a kórházak emiatt arra kényszerültek, hogy több ezer olyan beteget is eltávolítsanak a kórházból, akik állandó orvosi felügyeletet igényelnek, vagy a hozzátartozójuk számára nem megoldható az otthoni ellátásuk.[37][38][39] Az operatív törzs állítása szerint ugyan szükség volt erre, mivel a legrosszabbra készültek a járvány miatt – vagyis arra, hogy a kórházi kezelésre szoruló betegek száma (a lakosság számához viszonyítva) akár az olasz- vagy spanyolországi betegszám sokszorosára is emelkedhet – és ez mindenkitől áldozatokat kívánt, a más betegségben szenvedők családjától is.[40] További érv az volt még, hogy ha csökkentik a kórházi dolgozók kontaktusainak számát a betegekkel, akkor a fertőzés lehetősége is csökken.[41]

Díjai, elismerései

[4][42]

Főbb művei

  • Kásler Miklós–Pólus Károly: A gége, a légcső és az algarat sebészeti műtéttana; Euroreform, Bp., 1991
  • Gáspár Lajos–Kásler Miklós: Laserek az orvosi gyakorlatban. A laser és az optika együttes orvosi alkalmazásának elméleti és klinikai alapjai; Springer Hungarica, Bp., 1993
  • Onkoterápiás protokoll. Rosszindulatú daganatos megbetegedések komplex onkoterápiájának irányelvei és gyakorlata. Részletes diagnosztikus és terápiás menetrend és ajánlások; szerk. Kásler Miklós; Springer Hungarica, Bp., 1994
  • Kásler Miklós: Onkoterápiás protokoll. Budapest: Springer Tudományos Kiadó. 1996. ISBN 9636990018
  • Az onkoterápia irányelvei; szerk. Kásler Miklós; B+V Bp., 2001
  • Igazvölgyi Katalin – Kásler Miklós – Szűcs Miklós: A rákról röviden: Veszélyeztető tényezők – korai felismerés. Budapest: Springmed Kiadó Kft. 2004. ISBN 9799639456166
  • Kásler Miklós (szerk.): A komplex onkodiagnosztika és onkoterápia irányelvei. Budapest: Semmelweis Kiadó. 2008. ISBN 978-963-987-911-9
  • Várszegi Asztrik – Kásler Miklós – Iván László: Gondolatok a „jó öregséghez”: Várszegi Asztrik és Kásler Miklós előadása, Iván László előszavával. Budapest: Gondolat Kiadó. 2010. = Vinnivaló, ISBN 978 963 693 297 8
  • Kásler Miklós: Az onkológia alapjai. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt. 2011. ISBN 978-963-226-345-8
  • Kásler Miklós – Pete Imre: Nőgyógyászati onkológia: Gyakorlati kézikönyv. Budapest: Zafír Press. 2012. ISBN 9786155005282
  • Kásler Miklós: Nemzeti nagyvizit. Földesi Margit, Kővári Péter, Szabados György. Kairosz. 2014. ISBN 978-963-662-730-0
  • Géczi Lajos – Kásler Miklós: Prosztatarák – Gyakorlati kézikönyv. Budapest: Zafír Press. 2014. ISBN 978-615-500-535-0
  • Isten tenyerén. Kásler Miklós onkológus professzorral beszélget Mezei Károly; Kairosz, Bp., 2014 (Magyarnak lenni)
  • Az emlőrák korszerű sebészete; szerk. Mátrai Zoltán, Gulyás Gusztáv, Kásler Miklós; Medicina, Bp., 2015
  • Nemzeti nagyvizit, 1-6.; szerk. Kásler Miklós; Kairosz, Bp., 2014–2017
  • Sorsfordító események Magyarország történetében; Balaton Akadémia, Keszthely, 2018 (Szent László könyvek)
  • Az onkológia alapjai. Egyetemi tankönyv; szerk. Kásler Miklós; 2. jav., bőv. kiad.; Medicina, Bp., 2018
  • A Mátyás-templomban elhelyezett Árpád-házi csontvázak azonosítása. Történészi, régészeti, antropológiai, radiológiai, morfológiai, radiokarbon kormeghatározási és genetikai adatok felhasználásával; szerk. Kásler Miklós, Szentirmay Zoltán; Méry Ratio, Bp., 2019

Publikációi

  • Kásler Miklós, Ottó Szabolcs: Európai és hazai kihívások az onkológiában, Magyar Onkológia, 2008[48]

Jegyzetek

Források

További információk

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.