Világváros

A világváros vagy globális város olyan város, amelynek az élet valamely területén kézzel fogható, meghatározó befolyása van. Ez lehet társadalmi-gazdasági, kulturális és politikai. A globalizáció térnyerésével a szó egyre hétköznapibbá válik. (globális pénzügy, kommunikáció, turizmus) A kifejezést először, még megalopolisz, megaváros alakban Saskia Sassen használta egyik tanulmányában.

London

Párizs

New York

Tokió

Chicago

Frankfurt

Hongkong

Milánó

Los Angeles

Szingapúr

San Francisco

Sydney

Toronto

Madrid

São Paulo

Moszkva

Általános jellemzők

A fogalom definíciója részben minden oldalról önkényes, de ezek a városok a következő dolgokban megegyeznek:

• Elegendő a város nevét mondani, és nem kell hozzátenni, hol van az, amire gondolunk. Például Párizst nem „a franciaországi Párizs”-ként emlegetjük, habár több másik város használja még ezt a nevet; Paris létezik még: Fehéroroszországban, Kanadában Ontario és Yukon tartományokban, az USA területén Arkansas, Idaho, Illinois, Kentucky, Maine, Michigan, Missouri, New York, Ohio, Pennsylvania, Tennessee és Texas államokban.
• Aktív közreműködés és részvétel nemzetközi eseményeken, szervezetekben (ENSZ-palota New Yorkban)
• Nagy népességszám (a központi részen legalább egy, de rendszerint több millió lakos)
• Legalább egy nagy nemzetközi repülőtér, ami összeköttetést biztosít a világ minden tájával, számos légitársaság tart fenn ide vonalakat. (London: Heathrow-i repülőtér, Szingapúr: Changi repülőtér)
• Magas színvonalú közlekedési hálózat, amiben van ingyenesen használható autópálya és a járművek széles skáláját felvonultató tömegközlekedés, mint például gyorsvasút, HÉV, regionális vasút, helyi és távolsági autóbuszközlekedés.
• A nyugati kultúrák városaiban hozzátartozik a különböző kultúrájú emberek által lakott, egymástól és a város többi részétől elválasztható városrész megléte. Például kínai negyed (Chinatown) vagy Little Italy. A világ más részein ez a követelmény a következővel helyettesíthető: olyan városok, amelyek nagy nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, és ehhez külön infrastruktúrát alakítanak ki. Például: Szingapúr, Sanghaj, Hongkong, Tokió, Moszkva
• Nemzetközi pénzügyi intézmények, ügyvédi irodák, vállalatközpontok, és tőzsdék (például Londoni Értéktőzsde, New York Stock Excange, Tokiói Értéktőzsde) amiknek kihatása van az egész világgazdaságra.
• Rendkívül fejlett kommunikációs csatornák, mint az üvegszálas technológia, a Wi-Fi hálózat, mobiltelefon-szolgáltatás, és egyéb nagysebességű hírközlési csatornák.
• Nemzetközileg híres kulturális és oktatási intézmények, múzeumok, egyetemek.
• Pezsgő kulturális élet, filmfesztiválokkal (Torontói Nemzetközi Filmfesztivál) világbemutatókkal, virágzó zenés – és színházi élettel (Broadway, West End), zenekarral, operatársulatokkal, művészeti galériákkal, utcai előadókkal.
• Nemzetközi terjesztésben elérhető médiaszolgáltatók, nyomdák vannak ezekben a városokban. (BBC, Associated Press, The New York Times, Le Monde, Agence-France Press, Reuters, Mediacorp )
• Pezsgő sportélet, nagy sportépítmények, és lehetőség, illetve történelmi példa egyaránt olimpia, Labdarúgó-világbajnokság, vagy nemzetközi sorozatban részes teniszverseny)

A nyugati világban rendszerint Londont, Párizst, New Yorkot és Tokiót tartják a négy nagy világvárosnak; ezek – nem véletlenül – egyben a globális kapitalizmus jelképei is. Az azonban, hogy ki melyik városokat tartja világvárosnak, rendkívül szubjektív, és az egyén kulturális hátterétől, értékrendjétől és preferenciáitól függ.

GaWC A világvárosok leltára (1999-es kiadás)

Angliában, Leicestershireben, Loughtboroughban a Laughtboroughi Tudományegyetem a Globalizációs és Világváros Tanulmányi Osztályon 1999-ben kísérletet tettek a világvárosok definiálására és kategorizálására. A városokat a modern területek, (mint könyvelés, reklámipar, pénzügy, jog, nemzetközi cégek) fejlettsége szerint rendezték sorrendbe. Három kategóriát, több kisebb alkategóriát hoztak létre.

Alfa-világvárosok (teljes körű ellátást biztosító világvárosok)

• 12 pont: London, New York, Párizs, Tokió
• 10 pont: Hongkong, Frankfurt am Main, Chicago, Los Angeles, Milánó, Szingapúr.

Béta-világvárosok (nagyobb világvárosok)

• 9 pont: San Francisco, Sydney, Toronto.
• 8 pont: Brüsszel, Madrid, Mexikóváros, São Paulo.
• 7 pont: Moszkva, Szöul.

Gamma-világvárosok (kisebb világvárosok)

• 6 pont: Amszterdam, Boston, Caracas, Dallas, Düsseldorf, Genf, Houston, Jakarta, Johannesburg, Melbourne, Oszaka, Prága, Santiago, Tajpej, Washington.
• 5 pont: Bangkok, Montréal, Peking, Róma, Stockholm, Varsó.
• 4 pont: Atlanta, Barcelona, Berlin, Buenos Aires, Hamburg, Isztambul, Koppenhága, Kuala Lumpur, Manila, Miami, Minneapolis, München, Sanghaj.

Világváros-formációra utaló jelekkel bíró városok

Erős jelek

3 pont: Athén, Auckland, Bécs, Mumbai, Dublin, Helsinki, Luxembourg, Lyon, Philadelphia, Rio de Janeiro, Tel-Aviv, Újdelhi.

Néhány jel

2 pont: Abu-Dzabi, Almati, Birmingham, Bogotá, Brisbane, Bukarest, Cleveland, Detroit, Dubaj, Hága, Ho Si Minh-város, Kairó, Kijev, Köln, Lima, Lisszabon, Manchester, Montevideo, Oslo, Pozsony, Rijád, Rotterdam, Seattle, Stuttgart, Vancouver.

Kis jelek

1 pont: Aarhus, Adelaide, Antwerpen, Baltimore, Bangalor, Bologna, Brazíliaváros, Calgary, Fokváros, Colombo, Columbus, Drezda, Edinburgh, Genova, Glasgow, Göteborg, Kanton, Hanoi, Kansas City, Leeds, Lille, Marseille, Richmond, Szentpétervár, Taskent, Teherán, Tijuana, Torino, Utrecht, Wellington.

GaWC Vezető világvárosok (2004-es kiadás)

PJ Taylor kezdeményezte a cégnél, hogy definiálják újra a világváros fogalmát, és más eszközökkel csoportosítsák őket. Az eredmény:

Globális városok

Széles körben globális városok

1. Nagyon nagy szereppel bíró városok: London, New York.
   • Kisebb szereppel és kulturális befolyással rendelkező városok: Los Angeles, Párizs és San Francisco.
2. Kedvező helyzetben lévő globális városok: Amszterdam, Boston, Chicago, Madrid, Milánó, Moszkva, Toronto.

Speciális helyzetű városok

1. Gazdaságilag: Hongkong, Szingapúr és Tokió.
2. Politikailag és társadalmilag: Brüsszel, Genf, Strasbourg és Washington.

Világvárosok

• Kulturálisan: Berlin, Koppenhága, Melbourne, München, Oslo, Róma, Stockholm.
• Politikailag: Bangkok, Bécs, Peking.
• Társadalmilag: Manila, Nairobi, Ottawa.

Világviszonylatban vezető szerepet betöltő városok

• Elsősorban gazdaságilag: Frankfurt, Miami, München, Oszaka, Sydney, Szingapúr, Zürich.
• Elsősorban nem gazdasági téren: Abidjan, Addisz-Abeba, Atlanta, Bázel, Barcelona, Bombay (Mumbai), Denver, Harare, Kairó, Lyon, Manila, Mexikóváros, Sanghaj, Újdelhi.

Egyéb feltételek

Mivel a fenti lista speciális kritériumok alapján jött létre, ezért számos nagy jelentőségű adatot nem vesz figyelembe. Például nem foglalkozik a következőkkel:

Egyéb szempontok

A GaWC lista válogatott kritériumok alapján rendez, és több, mások által fontosnak vélt dolgot nem vesz figyelembe. Így többek között a következőket:

Nagy lélekszám, állandó lakosság, agglomeráció Demográfiai sokszínűség Különböző indikátorok használata Lakosság, bentlakók, migráció, urbanizáció Pénzügyi helyzet/termék: Városi/regionális GDP Tőzsdeindexek Nemzetközi cégek központjai Foglalkoztatottság Életminőségen alapuló vagy a város fejlődését néző mutatók Megélhetési költségek mutatói Személyes jólétet mérő mutatók; például milliomosok száma Jellemző közlekedési infrastruktúra:

Jellemző technológiai kapacitás Állandó légijáratok száma Jelentős épületek: Közoktatás, egyetem, Kutatóintézetek Kórházak, gyógyszerészeti laborok Zarándokhelyek Kulturális és környezeti világörökségek a városban Kulturális intézmények: Híres múzeumok és galériák Híres operatársulatok Híres zenekarok Híres filmfesztiválok Híres színházak Turisztikai mutatószámok: Látogatók Gazdaság Rendezvények

A Föld városainak listája

Válogatott kritériumok szerint

Helyezés	Lakosság szerint	Belvárosi terület szerint	Bevándorlók aránya	Megélhetési költségek	Metróhálózat forgalma	Repülőterek forgalma szerint	Milliárdosok száma szerint
1	Mumbai	Tokió	Miami	Moszkva	Tokió	Atlanta	New York
2	Sanghaj	Mexikóváros	Toronto	Szöul	Moszkva	Chicago	Los Angeles
3	Karacsi	New York	Los Angeles	Tokió	Szöul	London	Moszkva
4	Buenos Aires	Mumbai	Vancouver	Hongkong	Mexikóváros	Tokió	San Francisco
5	Delhi	São Paulo	New York	London	New York	Los Angeles	London
6	Manila	Delhi	Szingapúr	Oszaka	Párizs	Dallas	Hongkong
7	Moszkva	Kalkutta	Sydney	Genf	London	Párizs	Párizs
8	Szöul	Buenos Aires	Abidjan	Koppenhága	Oszaka	Frankfurt	Chicago
9	São Paulo	Jakarta	London	Zürich	Hongkong	Las Vegas	Tokió
10	Isztambul	Sanghaj	Párizs	Oslo	Szingapúr	Amszterdam	Szingapúr

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Világváros témájú médiaállományokat.

• Repository of Links Relating to Urban Places
• The World-System’s City System: A Research Agenda Archiválva 2006. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben by Jeffrey Kentor and Michael Timberlake of the University of Utah and David Smith of University of California, Irvine
• UN-HABITAT » The State of the World’s Cities