Globalizáció

From Wikipedia, the free encyclopedia

Globalizáció

Globalizáció alatt a nyugati civilizáció kezdeményezésére történő világszintű egységesedési, univerzalizálódási folyamatokat és azok következményeit értjük az élet számos területén. A globalizáció valós és virtuális hálózatokkal kapcsolja össze a világ valamennyi országának gazdaságát, társadalmát és kultúráját. A globalizáció újszerű és összetett folyamat, ezért nehéz pontos definíciót adni rá. Anthony Giddens meghatározása:

„A globalizáció a világot átfogó társadalmi kapcsolatok intenzitásának növekedése, amely révén távoli helyek úgy kapcsolódnak össze egymással, hogy az egyik helyen bekövetkező eseményeket sok kilométernyi távolságban lejátszódó folyamatok befolyásolják, és viszont.”
Thumb
McDonald's éttermek a világ országaiban

A globalizáció lehet gazdasági globalizáció, pénzügyi globalizáció, kulturális globalizáció (ennek speciális formája a szimbólumok globalizációja), információs globalizáció és nyelvi globalizáció. A globalizációs folyamatot a nemzetek közötti megállapodások és nemzetek feletti intézmények szabályozzák.

Veress József a globalizációról szóló könyvében[1] a következőképpen fogalmaz:

„A globalizáció olyan, alapvetően hatalmi-gazdasági természetű folyamat, amelynek során a világgazdaság legerősebbé váló szereplői a legjelentősebb nemzetközi intézményeken keresztül, az adott és általuk formált jogi keretek között, saját érdekeik alapján egységesítik és általános érvényűvé teszik a gazdasági és politikai szabályokat.”

Kialakulása, története

A globalizáció elődjének tekinthető a 13. századi Hanza-szövetség, mely az Észak-Európában és a Balti-térségben lévő kereskedővárosokat kapcsol össze. A 16. században a felfedezések és a gyarmatbirodalmak kiépítésével megkezdődött az atlanti kereskedelem. A globalizáció még nagyobb lendületet kapott az ipari forradalom után, sorra létesültek a vasútvonalak, kikötők. Az államok szabadkereskedelmi szerződéseket kötöttek egymás között, létrejött a valuták átválthatóságát biztosító aranyalap. A 20. század utolsó évtizedeiben a kommunikáció és a távközlési eszközök fejlődésével vált teljessé a globalizáció.

Hatásai, következményei

Nemzetközi szabadkereskedelem növekedése

Szabadkereskedelem alatt az áruk és a szolgáltatások országok közötti zavartalan, vámoktól és egyéb kereskedelmi akadályoktól mentes áramlását értjük. A szabadkereskedelem közgazdasági indokoltságát elsőként David Ricardo fejtette ki az 1817-ben megjelent A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei (On the Principles of Political Economy and Taxation) című művében. Ebben egy absztrakt modell segítségével bebizonyította, hogy a szabadkereskedelem minden részt vevő ország és az azokban élő minden gazdasági szereplő számára hasznos.

Thumb
A WTO jelenlegi tagországai

Ez az elmélet a komparatív előnyök elméleteként vált ismertté. Lényege, hogy az egyes termelési tényezők előfordulása, kapacitása és azok költsége országonként változó, ebből adódóan minden országnak komparatív előnye van egy-egy termék előállításában. Ha mindegyik ország annak a terméknek az előállítására szakosodik, melynél komparatív előnye van, és többet termel a hazai szükségletnél, akkor ezt a többletet más országokba exportálhatja. Az így keletkező többletjövedelem fejében több jószágot tud importálni.

Nemzetközi megállapodások vezettek a szabadkereskedelem növekedéséhez, 1947-ben létrejött a GATT (General Agreement on Tariffs and Trade), vagyis az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény. 1995-ben pedig megalakult a WTO, a Kereskedelmi Világszervezet, melynek célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja volt. A nemzetközi megállapodások mellett fontos szerepe volt még a nemzetközi kereskedelem növekedésében a technikai fejlődésnek, a szállítási és kommunikációs költségek csökkenésének.

További információk A GATT és ad WTO megalakulása, tárgyalásai, Időpont ...
A GATT és ad WTO megalakulása, tárgyalásai[2]
Időpont Időtartam Részt vevő országok Tárgy Eredmény
1947. április7 hónap23VámegyezményekAz Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény aláírása, mely 45000 vámtarifa megállapodást tartalmazott 10 milliárd $ értékben
1949. április5 hónap13VámegyezményekTovábbi 5000 vámtarifa megállapodás elfogadása
1950. szeptember8 hónap38VámegyezményekTovábbi 8700 vámtarifa megállapodás elfogadása
1956. január5 hónap26Vámegyezmények és Japán felvétele2.5 milliárd $ vámkedvezmény
1960. szeptember11 hónap26Vámegyezmények4.9 milliárd $ vámkedvezmény
1964. május37 hónap62Vámegyezmények40 milliárd $ vámkedvezmény, dömpingellenes intézkedések
1973. szeptember74 hónap102Vámegyezmények, keretmegállapodások300 milliárd $ vámkedvezmény, a GATT tevékenységét kiterjesztették a nem tarifás kereskedelmi akadályok területére is
1986. január87 hónap123Vámegyezmények, a szolgáltatások és a szellemi tulajdon szabályozása, a WTO megalakulásaA WTO megalakulása, kereskedelmi tárgyalások és mezőzadasági támogatások
2001. november?141Vámegyezmények, munkaügyi, környezetvédelmi, szabadalmi szabályozásokA nemzetközi kereskedelem erősítését, a piacok további megnyitását, valamint a fejlődő országok világkereskedelembe történő erősebb integrációját elősegítő intézkedések elfogadása
Bezárás

Multinacionális és transznacionális vállalatok térnyerése

Thumb
McDonald's üzlet HongKongban

A multinacionális vállalat (időnként multi) olyan vállalatot jelöl, amely számos országban (gyakran több földrészen) rendelkezik telephellyel, így többféle nemzeti identitást vesznek fel. Gyakran merül fel az a vád ezen vállalatokkal szemben, hogy a gazdasági versenyt korlátozni törekszenek.

A multinacionális vállalatok és a transznacionális vállalatok közötti különbség, hogy a multinacionális vállalatok tulajdonosai több nemzetből kerülnek ki, míg a transznacionális vállalatok tulajdonosai egy nemzetből kerülnek ki, gyakran egy elég szűk, behatárolható csoportból, de ők is több országban is folytatnak tevékenységet. A multinacionális vállalatok a legdinamikusabban fejlődő vállalkozások közé tartoznak.[3]

A fejlődésük és növekedésük oka, hogy a vállalatok egyes piacokon gazdasági erőfölényre tehetnek szert, továbbá képesek a veszteségeinek országok közötti átcsoportosítására. A munkaigényes, vagy a különösen szennyező iparágakat az olcsó munkabérű, laza környezetvédelmi követelményeket támasztó harmadik világba telepítik át. A tudományos, technikai tevékenységek pedig az anyaország területén maradnak.

Homogenizálódás

A homogenizálódás a kulturális és pénzügyi globalizáció folyamata, aminek lényege az egységes(ebb) szokások és működések szükségszerű kialakulása. Általában nemzetközi üzletláncok (pl.: McDonald’s, Tesco) terjedésével és egy egységes fogyasztói kultúra kialakulásával jár. A globalizáció kritikusai ezt a folyamatot támadják leginkább, mivel sokak szerint ezek a folyamatok az országok, népek saját identitásának eltűnésével járnak, más vélemények szerint viszont ez kizárt, mert a kulturális identitások eltüntetése nem áll a gazdasági folyamatok érdekében.[4]

Negatív hatások

A globalizáció negatív hatásai leginkább a szociális jólét és biztonság terén tapasztalhatóak. A világméretű folyamatok miatt jellemző a nemzetközi és az országokon belüli egyenlőtlenségek növekedése, a fokozódó elszegényedés[forrás?]. A szegényebb rétegek kirekesztetté válnak, nehezebben jutnak hozzá a gazdasági és a technológiai fejlődés vívmányaihoz. Megjelenik a munkanélküliség, a kisvállalkozások tönkremennek a multinacionális cégekkel való versenyben. A szociális védőháló is szétszakad, eltűnnek a jóléti intézmények, vagy fenntartásuk egyre nagyobb nehézségekbe ütközik.

A globalizáció hívei szerint minden állam profitál a folyamatból, de egyesek szerint nem ez látszik, az elmúlt évtizedekben eleinte nőttek a fejlett és fejletlen országok közötti különbségek. A 20. század utolsó negyedében, amikor a globalizáció folyamatai kibontakoztak, a világ különböző régióinak fejlődése hatalmas eltéréseket mutatott. A fejlett nyugat évi átlagos növekedése 2%, ezzel szemben az elmaradottabb Latin-Amerikáé csak 0,9%, Afrika stagnált, Közép- és Kelet-Európa pedig -1,1%-os hanyatlást mutatott. A leggazdagabb és legszegényebb országok közötti jövedelemszint-különbség 1913-ban 1:10, 1950-ben 1:26, 1990-ben pedig már 1:40 arányú volt. De ez a folyamat lassan megfordulni látszik.

Egyes vélemények szerint a globalizáció rossz irányba halad, mivel kizárólag a nemzetközi pénzoligarchia vagyonának a gyarapítása a célja, de ezek a vélemények bizonyítékok híján inkább az összeesküvés-elméletekkel rokoníthatók. Ezzel kapcsolatban ír Endrey Antal A disznófejű nagyúr című művében. Jelenleg Drábik János az egyik leginkább globalizáció ellenes magyar szerző, valamint a témának a gazdasági-társadalmi problémáival foglalkozik a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Irodalom

Külső hivatkozások

Loading related searches...

Wikiwand - on

Seamless Wikipedia browsing. On steroids.