Szigetszentmiklós
magyarországi város Pest vármegyében From Wikipedia, the free encyclopedia
Szigetszentmiklós (németül: Nigglau) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járás székhelye.
| Szigetszentmiklós | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Vármegye | Pest | ||
| Járás | Szigetszentmiklósi | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Nagy János (Egységben a Városért)[1] | ||
| Jegyző | dr. Szilágyi Anita | ||
| Irányítószám | 2310 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Testvértelepülései | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 40 069 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 795,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 45,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 20′ 43″, k. h. 19° 02′ 54″ | |||
 Szigetszentmiklós
Pozíció Pest vármegye térképén
| |||
| Szigetszentmiklós weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetszentmiklós témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
A város Budapest déli határa mellett, a Csepel-szigeten, a déli irányban kitáguló Csepeli-síkon terül el. A települést északról Budapest XXI. kerülete, keletről a Ráckevei-Duna (ezáltal Dunaharaszti és Taksony), délről Szigethalom, délnyugatról Tököl, nyugatról Halásztelek, északnyugatról pedig a Duna (illetve a folyam jobb partján Budapest XXII. kerülete) határolja. (Az 1954-es jeges árvíz óta a Duna fővárostól délre elhelyezkedő szakaszát kísérő gátrendszer védművei magasabbak.[3])
Szigetszentmiklós 750 éves település, 1986. január 1. óta város.
A település területe már a neolitikum időszakában is lakott volt. A rézkor idején az ún. bádeni kultúra népe élt ezen a vidéken, emlékeik Szigetcsép és Szigetújfalu határából kerültek elő. Őket követte az ún. harangedényes kultúra képviselőinek megjelenése a térségben, akik sűrű rajokban lepték el a Csepel-szigetet. A hozzájuk köthető leletek Szigetszentmiklóson Háros területéről, Lakihegyről, valamint az Auchan áruház alatti területekről kerültek elő nagyobb számban, de az M0 autópálya építése során az Üdülő-sor környékén is feltárták temetkezési helyeiket. Még több lelet került elő a város területéről a bronzkorból, mégpedig a Vatya-kultúra időszakából; a leletek tanúsága szerint ekkor a helyi népesség száma meglehetősen gyarapodott.[4]
Ásatások alapján valószínűsíthető, hogy kelta és ókori római, ill. kora és késő középkori település állt a mai város területén. A településen végzett kutatások alapján, az őskor óta lakott helyen a honfoglaló magyarok fejedelmi törzse telepedett meg Árpád vezetésével. A sziget nevét Árpád főlovásza, Csepel ispán (aki itt telepedett le) kölcsönözte.
A Kossuth utcai református templom bővítése során 2012-ben ásatásokat végeztek, melyek során kiderült, a mai templom helyén már az Árpád-korban is templom állt.[5]
Szigetszentmiklós nevét elsőként 1264. október 14-én IV. Béla levele említette, melyben ír az akkori falu templomáról is. A tatárok pusztítása nyomán ez a helység elnéptelenedett, helyén a hagyomány szerint a Ráczkevei-szigeten megtelepített rácok alapítottak új települést 1440 táján. A mohácsi vész után ez a falu is elpusztult, a 17. század elején magyarok költöztek ide.
Az 1634–1635 évi török kincstári adólajstromukban a kövi (ráczkevei) járás községei között volt feltüntetve; ekkor 14 házzal szerepelt.
A református egyház az 1626-29. években már jelen volt a településen. 1731–1739 között Patai János, a Dunamelléki református egyházkerület szuperintendense (püspöke) a helységben lakott és lelkészkedett. Az első református templom építési ideje ismeretlen, annyi ismert, hogy 1798-ban helyreállították. Tornyát az 1853 évi nagy vihar ledöntötte, 1875-ben építették újra. A második világháborúban helyreállíthatatlanul megsérült a templom, a romokat 1948-ban bontották el. Az új templom alapkövét 1987-ben tették le, a gyülekezet négy év múlva, 1991-ben vehette birtokba.[6]
A hagyomány szerint 1707-ben, a rácok támadása alkalmával épült cinteremben húzta meg magát a lakosság Szőlős és Háros községek menekült lakosságával együtt.
Az 1715 évi összeíráskor 42, 1720-ban pedig 70 adóköteles magyar háztartást vettek föl e helységben.
1770-ben a Mária Terézia-féle úrbéri rendelettel kapcsolatban 73 16/32 negyedik osztályú úrbéri telket mutattak ki a településen. A 20. század elején még a település birtokában volt egy régi ezüst pecsétnyomó, keresztüllyukasztott fogantyúval, e pecsétnyomó még abból az időből származott, amikor a községbíró a helység pecsétjét a nyakába akasztott zsinegen hordta. A pecsétnyomón levő címerkép egy rúddal keresztülszúrt bárányt ábrázolt. A rúd végén kereszt volt, míg a helység 20. század eleji pecsétjén buzogány.
Az 1838, 1850 és 1876-os években árvíz pusztított a helységben.
A határrendezés, illetőleg a tagosítás, 1862-ben történt. 1848-ig a település a ráckevei uradalomhoz tartozott, majd a 20. század elején a királyi család ráckevei uradalma volt a helység legnagyobb birtokosa.
A község határában feküdtek egykor Háros és Szőlős elpusztult települések; előbbi a nagy Duna, utóbbi a Soroksári-Duna-ág mellett. Mindkét település templomának a romjai láthatók voltak az 1800-as évek végéig. Ugyancsak mindig a községhez tartoztak a központtól távoli lakott helyek: Hárossziget, Felsőbuczka, és Felsőtag is. A megye-határvonalak 1950-es hivatalos rendezésekor a Szigetszentmiklós fennhatósága alá került Felsőtagra - főleg a Ráckevei-Duna és a Kavicsos-tó partjára - sok csepeli épített nyaralót. Lakihegy egy középkori csepeli gyümölcsösbirtokból felfejlődve - ide-oda vándorló birtokjogokat követően - 2002-ben került Szigetszentmiklóshoz és ekkor épült meg Csepel-Háros határában, szintén a város külterületén az Auchan Sziget áruház. Lakihegyet a helyiek továbbra is falusias elkülönülő exklávé területként tartják nyilván és - a sok egyéb városrész ellenére egyedüliként - ezt jelzi a Szigetszentmiklós-Lakihegy helységtábla is.
1898-ban a lakihegyi dunai árvízvédelmi gát építésekor őskori agyagedényeket találtak, ezek akkor a református iskola tulajdonába kerültek.
Szigetszentmiklós a 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásához tartozott. 1910-ben 3997 lakosából 3974 magyar volt. Ebből 3233 református, 637 római katolikus, 53 izraelita volt.
A település és környezete a Kádár-korszak idején stratégiai fontosságú része volt az országnak. A közelben repülőgép-, autó- és acélgyár, katonai repülőtér, laktanya, valamint számos ipari és katonai létesítmény egyaránt üzemelt. A város fejlődésére komoly hatást gyakorolt a fénykorában közel 10 ezer embert foglalkoztató Csepel Autógyár is.[7]
Az üzem dolgozói számára a József Attila lakótelep, majd a Szent Miklós úti lakótelep 1950-1982 között épült.[8][9] (Előbbi 1955 óta viseli a költő nevét.[10])
Szigetszentmiklós 1986-ban kapott városi rangot.
A város kedvelt célpontja a (Budapestről kitelepülő) szuburbanizációs rétegeknek, ezért is erősödik az utóbbi időben a település kertvárosi, kisvárosi jellege. A város rendezési tervein is főként a fent említett két lakóövezeti formának szántak helyet a helyi önkormányzat szakemberei. A lakosság a 21. század első évtizedében negyedével gyarapodott.
Jelentős a környék idegenforgalma és a szuburbanizációs folyamatok mellékhatásaként emelkedik a térség gazdasági szerepe is. Az M0-s körgyűrű mentén kiépült leshegyi ipari park folyamatos növekedése és számos nagyvállalat letelepedése Szigetszentmiklóson az ország munkahelyekkel legellátottabb régiói közé emeli a várost. Érdekességképpen megemlíthető, hogy a városban munkát vállalók számottevő része a Csepel-sziget többi településeiről ingázik, a város lakosai közül sokan inkább jellemzően budapesti munkahelyeken dolgoznak.[forrás?]
Szigetszentmiklós határában észlelték Magyarországon először az agresszíven terjeszkedő harlekinkatica egy egyedét (egy áttelelő példányt), 2008 februárjában.[11]
Szigetszentmiklós integrált városfejlesztési stratégiája[12][halott link] az alábbi településrészeket különbözteti meg a lakosság mentális érzetére hivatkozva.
A helyiek további városrészeket is megkülönböztetnek.
A Gyártelep, a Cuczor-sziget, és Felsőtag kivételével az utóbbiak jobbára egykori dűlőnevek. Manapság mezőgazdasági területek, illetve ipari-kereskedelmi egységek találhatóak rajtuk.
Az integrált városfejlesztési stratégia megállapítja ugyanakkor, hogy a lakosság mentális városrész-térképei nem fedik le a város egészét, mint az a fenti felsorolásból is látható.
A 2024-es önkormányzati választás érdekessége volt a településen, hogy kilenc polgármesterjelöltet vettek nyilvántartásba, ami abban az évben országos rekord volt (a baranyai Nagydobszával és a nyírségi Sényővel holtversenyben). [Nagydobszán egyébként eredetileg tízen jelöltették magukat, csakúgy, mint Győrben is, de egyikük (illetve Győrben két jelölt) nyilvántartásba vételét elutasították.][20]
| Jelölt neve | Jelölő szervezet(ek) | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | |
|---|---|---|---|---|
| Nagy János | Egységben a Városért | 6440 | 37,42% | |
| Dr. Vántsa Botond | Fidesz – KDNP | 5629 | 32,70% | |
| Kocsis Éva | Miklósért Városvédő Kör Egyesület – DK – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – MSZP – Nép Pártján | 2431 | 14,12% | |
| Botló Kornél Levente | Mi Hazánk | 775 | 4,50% | |
| Gyurcsik József | Közösség a Fejlett Városért Egyesület – Momentum | 757 | 4,40% | |
| Farkas Gábor | Független | 583 | 3,39% | |
| Dorogi Gyula | Szolidaritás | 219 | 1,27% | |
| Papp István | Független | 201 | 1,17% | |
| Kántor Ferenc András | Független | 177 | 1,03% | |
| Összesen | 17 212 | 100% | ||
| Párt | Mandátumok | Képviselő-testület | |||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Fidesz – KDNP | 7 | ||||||||||||
| Egységben a Városért | 4 | P | |||||||||||
| Miklósért Városvédő Kör Egyesület – DK – Párbeszéd- ZÖLDEK – LMP – Zöldek – MSZP – Nép Pártján | 2 | ||||||||||||
| Közösség a Fejlett Városért Egyesület – Momentum | 1 | ||||||||||||
Szigetszentmiklós lakosságát és területét tekintve a Csepel-sziget legnagyobb települése (a fővárost nem számítva), továbbá Pest vármegye harmadik legnépesebb települése.
2022-ben a lakosság 85,8%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,6% cigánynak, 0,4% románnak, 0,2% bolgárnak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, görögnek, szlováknak, ruszinnak, horvátnak és szerbnek, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Több nemzetiségnek van működő kisebbségi önkormányzata a településen (bolgár, cigány és német).
A város hagyományosan református, ám napjainkban legtöbben római katolikusnak vallják magukat. Több keresztény felekezet is rendelkezik templommal a településen.
A városban gyülekezeti alkalmakat tart többek között a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház is. A Szcientológia Egyház is képviseli magát egy Dianetika Misszióval a Bucka városrészben. Régebben nagyobb számban voltak jelen unitáriusok és zsidók, jelen pillanatban nincs jelentős bázisuk Szigetszentmiklóson.
A 2011-es népszámlálási adatokból az alábbiak állapíthatók meg a lakosság vallási megoszlásáról.
2022-ben vallásuk szerint 17% volt római katolikus, 10,5% református, 1,3% görög katolikus, 0,7% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 21,2% felekezeten kívüli (46,3% nem válaszolt).[24]
- 4 telephellyel működő bölcsőde
Haukipudas (1992 - Finnország)[31]
Gyergyószentmiklós (1996 – Székelyföld (Románia))[31]
Busko-Zdrój (2003 – Lengyelország)[31]
Specchia (2003 – Olaszország)[31]
Steinheim (2003 – Németország)[31]
Gorna Orjahovica/Горна Оряховица (2004 – Bulgária)[31]
Kocsani/Кочани (2004 – Észak-Macedónia)[31]
Muraszentmárton (Horvátország)[31]Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
