Saint-Maur-des-Fossés
város Franciaországban From Wikipedia, the free encyclopedia
város Franciaországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Saint-Maur-des-Fossés Franciaország egyik városa, Párizs délkeleti agglomerációjának része, amelyet szinte teljes egészében körbeölel a Marne folyó. Lakosainak száma 75 441 fő (2021. január 1.).[1] Saint-Maur-des-Fossés Maisons-Alfort, Sucy-en-Brie, Bonneuil-sur-Marne, Chennevières-sur-Marne, Joinville-le-Pont, Champigny-sur-Marne és Créteil községekkel határos.
Saint-Maur-des-Fossés | |||
A városháza épülete | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Franciaország | ||
Régió | Île-de-France | ||
Megye |
| ||
Kerület | Créteil | ||
Kanton | Saint-Maur-des-Fossés-Ouest, Saint-Maur-des-Fossés-Centre, Saint-Maur-La Varenne | ||
Településtársulás | nincs | ||
Polgármester | Sylvain Berrios (2014-2020) | ||
INSEE-kód | 94068 | ||
Irányítószám | 94100 (St Maur), 94210 (La Varenne) | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 75 441 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 6650 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 32-53 m | ||
Terület | 11,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 48′ 09″, k. h. 2° 29′ 08″ | |||
Saint-Maur-des-Fossés weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Saint-Maur-des-Fossés témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
639-ben egy apátság épült a mai Saint-Maur területén, a középkori latin nyelven Fossati névre hallgató helyen (lásd fr. fossés, árkok, gödrök). A Szent Péternek és Szűz Máriának emelt apátságot latinul Sanctus Petrus Fossatensis néven hívták (modern franciául Saint Pierre des Fossés, azaz „az árkok Szent Pétere”). 868-ban Kopasz Károly király felkérte a viking invázió miatt Glanfeuil-ből (Le Thoureuil, Maine-et-Loire, Nyugat-Franciaország) elmenekült szerzeteseket, hogy Szent Mór relikviáit őrző apátságukat költöztessék át a Saint Pierre des Fossés'-ba.
A középkorban Szent Mór relikviái arról váltak híressé, hogy állítólag gyógyírt jelentettek az epilepsziára és a köszvényre. A Saint Pierre des Fossés a középkori Franciaország egyik leglátogatottabb zarándokhelye lett. A XIII. századra a relikviák oly népszerűek lettek, hogy az apátságot átnevezték Saint Maur des Fossés-ra (Az Árkok Szent Mórja). Az apátság körül lassan kialakult apró helységet is ezután Saint-Maur-des-Fossés néven ismerték.
A francia forradalom során Saint-Maur-des-Fossés-t a vallásosság visszautasításának jelképeként átmenetileg Vivant-sur-Marne névre keresztelték át („Élénk-a-Marne-on”). A forradalom után a kisváros neve röviden csak Saint-Maur volt, és csak 1897-ben kapta vissza a „des-Fossés” toldalékot – valószínűleg egyrészt történelmi okokból, másrészt pedig azért, hogy megkülönböztethető legyen a többi francia Saint Maur nevű helységtől.
Lakosok száma | 74 133 | 75 168 | 75 833 | 74 859 | 75 298 | 74 976 | 74 520 | 75 441 |
2013 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | 2021 |
Saint-Maurt szinte teljesen körülöleli a Marne, amelyet öt híd keresztez: a Pont de la Libération, a Pont du Champigny, a Pont de Chennevières, a Pont du Bonneuil és a Pont de Créteil.
Saint-Maur-des-Fossés napjainkban nyolc városrészből áll:
A saint-mauri zeneiskola a párizsi régió egyik leghíresebb zeneiskolája, egyike Franciaország 34 Conservatoire National de Région országos szintű intézményének.
A Place des Maronniers (Le Parc Saint-Maur) arról híres, hogy a párizsi Place de la Concorde után az Île-de-France régió második legnagyobb tere. A tér közepén áll a Notre-Dame du Rosaire templom.
A város eredetileg két különálló faluból állt, magából Saint-Maur-ból és La Varenne-Saint-Hilaire-ből. Ez utóbbihoz tartozott a Saint Hilaire vadászbirtok.
1791-ben Saint-Maur-des-Fossés északi részéből egy darabot leválasztottak, hogy megalakítsák a La Branche-du-Pont-de-Saint-Maur falut, amely később Joinville-le-Pont helység lett.
Medici Katalin gyakran látogatott Saint-Maurba, a Vincennes-i kastély helyett inkább ezt szerette. 1563-ban Medici Katalin megvásárolta a közeli Du Bellay kastélyt, amely lényegesen növelte Saint-Maur területét, bár a kastélyt később a francia forradalom során lerombolták. 1568. szeptember 23-án Medici Katalin tizenéves fia, IX. Károly francia király kiadta a Saint Maur-i királyi rendeletet, amely a katolicizmus kivételével az összes vallást betiltotta. A rendelet heves vallási erőszakhoz vezetett Párizsban és kiváltotta az 1572-es Szent Bertalan éjszakája alatt bekövetkezett vérengzést a hugenották ellen.
Saint-Maurban lakott híres írók: Rabelais, François de La Rochefoucauld, Nicolas Boileau, Madame de Sévigné, Madam de La Fayette, Victor Hugo, Id. Alexandre Dumas és Henryk Sienkiewicz.
Szenegál függetlenségét követő első elnöke, Léopold Sédar Senghor a saint-mauri Marcelin Berthelot Gimnáziumban tanított. Ugyanitt tanított 1989-ben Bréda Ferenc esszéíró, irodalomtörténész, aki 1986 és 1988 között a helységben lakott.
Charles Trenet táncdalénekes sokáig lakott Saint Maurban : a Quai Winston Churchill-en található, szerelmespárt ábrázoló bronzszobor lábánál található kalapot Trenet-nek szentelték. Rajta kívül Saint Maurban élt sztárok közé tartozik Vanessa Paradis, Françoise Hardy, Raymond Devos, Michel Jonasz, Eddy Mitchell, Khaled, Natalie Dessay és Marthe Mercadier.
A saint-mauriak azonban Jacques Tatit tartják a leghíresebb lakosuknak. Az 1958-ban készült Nagybácsim című filmjét Saint-Maurban forgatta és sok helyi lakos is szerepelt statisztaként ebben a filmvígjátékban, amely a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat is elnyerte. A Place de la Pelouse-on bronzszobor örökíti meg Tatit kedvenc szerepében, Hulot úr nyakigláb esetlenségében.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.