Île-de-France (régió)
régió Franciaországban From Wikipedia, the free encyclopedia
Île-de-France Franciaország régióinak egyike. 1961-ben hozták létre[forrás?] „Párizsi Régió kerülete” néven, és 1976-ban nevezték át „Île-de-France” régióvá; ekkor kapott az 1972-ben létrehozott többi régióhoz hasonló státuszt. A névváltoztatás ellenére a franciák a hétköznapokban Île-de-France-ra csak mint Région Parisienne („Párizsi Régió”) vagy RP utalnak.
| Île-de-France | |||
 | |||
| Donnemarie-Dontilly | |||
| |||
| Becenév: Région Parisienne (RP) | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Franciaország | ||
| Rang | régió | ||
| Székhely | Párizs | ||
| Megyéi | Essonne (91) Hauts-de-Seine (92) Párizs (75) Seine-Saint-Denis (93) Seine-et-Marne (77) Val-de-Marne (94) Val-d’Oise (95) Yvelines (78) | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 12 380 964 fő (2022. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 987 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12 012 km² | ||
| Időzóna | |||
 | |||
| Île-de-France régió elhelyezkedése | |||
| Île-de-France weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Île-de-France témájú médiaállományokat. | |||
Île-de-France Franciaország legnépesebb régiója: lakosainak száma meghaladja Belgiumét, Görögországét, Portugáliáét, Csehországét vagy Magyarországét; lakosságszáma az Egyesült Államok Ohio államához vagy a kanadai Ontario tartományhoz hasonlítható.
Földrajz
Île-de-France Franciaország északi felén, az üledékrétegekkel fedett Párizsi-medence központi részén terül el. Szomszédos régiói: északon Hauts-de-France, keleten Grand Est, délkeleten Burgundia-Franche-Comté, délen és nyugaton Centre-Val de Loire, északnyugaton Normandia.
12 012 km2-es területével Franciaország egyik legkisebb régiója, de a népesség (12,1 millió lakos, az európai francia lakosság közel 19%-a) és a bruttó hazai termék tekintetében a legnagyobb. Központjában található Párizs, az ország fővárosa, közigazgatási, gazdasági, kulturális központja. Nem csak Párizs, hanem számos elővárosa is erősen urbanizált, de a régió teljes területének 49%-a mezőgazdasági terület, 23%-a erdő.
Területét alacsony, enyhén hullámos felszín jellemzi, ahol síkságok, 200 méternél alig magasabb dombok és lapos völgyek váltakoznak. A legmagasabb pont buttes de Rosne (217 m)[2] és Verdelot községben (Seine-et-Marne megye) a butte Saint-Georges (215,6 m). A legalacsonyabb pont Port-Villez-ben (Yvelines megye) található (11 m). Párizs és közvetlen elővárosainak legmagasabb pontja a Meudon-erdőben van (180 m).[3]
A régió sajátos természeti és/vagy kulturális jellemzőket mutató tájai: a pays de France vagy plaine de France (vagyis ’francia síkság’, Párizstól északra), a plateau de Brie (Brie-plató, a Párizsi-medence keleti részén), Beauce (Párizstól délnyugatra fekvő, termékeny talajú alacsony mészkőfennsík), Vexin (a régió északnyugati részén), Hurepoix (Párizstól délre) stb. A párizsi külvárosok urbanizációs és ipari terjeszkedésének ellensúlyaként ezeken a tájakon mezőgazdasági termelést, gyakran cukorrépa- és a gabonatermesztést, állattenyésztést, kertgazdálkodást folytatnak.
Île-de-France területén 2024-ig négy regionális natúrparkot alakítottak. Ezek: az Haute vallée de Chevreuse-, a Vexin français-, a Gâtinais français- és az Hauts-de-France régióval közös Oise-Pays de France regionális natúrpark.[4]
Folyók
Île-de-France teljes egészében a Szajna vízgyűjtő területén fekszik. A Párizsnak is életet adó, ezen a vidéken délkeletről északnyugat felé kanyargó Szajna kis esésű, alföldi jellegű folyó. A régió területén beömlő nagyobb mellékfolyói: az Yonne (292 km), Loing (142 km), az Esson (130 km), az Orge (59 km), az Yerres (98 km), a Marne (514 km), az Oise (341 km).
Éghajlat
A régióban mérsékelt éghajlat uralkodik, a kontinentális hatást az óceáni hatások mérséklik. A tél hidegebb, mint Bretagne-ban (2 °C januárban), a nyár pedig forróbb és szárazabb (júliusban akár 25 °C). Az évi középhőmérséklet 11 °C, az átlagos csapadékmennyiség bőséges, 600–700 mm évente. A Párizsi-medence peremvidékéhez képest enyhe szárazság tapasztalható, a legtöbb csapadék a régió délnyugati részére jut.
Közigazgatási beosztás
A régió 8 megyéből, 25 kerületből, 155 kantonból és 1276 községből áll.
| Megye | Prefektúra | Kerület | Kanton | Község | |
|---|---|---|---|---|---|
| 75 | Párizs[5] | Párizs | 1 | - | 1 |
| 77 | Seine-et-Marne[6] | Melun | 5 | 23 | 507 |
| 78 | Yvelines[7] | Versailles | 4 | 21 | 259 |
| 91 | Essonne[8] | Évry | 3 | 21 | 194 |
| 92 | Hauts-de-Seine[9] | Nanterre | 3 | 23 | 36 |
| 93 | Seine-Saint-Denis[10] | Bobigny | 3 | 21 | 40 |
| 94 | Val-de-Marne[11] | Créteil | 3 | 25 | 47 |
| 95 | Val-d’Oise[12] | Pontoise | 3 | 21 | 183 |
| Összesen: | 25 | 155 | 1267 | ||
A Párizzsal (75) határos három kisebb megyét – Hauts-de-Seine (92), Seine-Saint-Denis (93), Val-de-Marne (94) – hagyományosan „kis koroná”-nak (petite couronne), az azokat körülvevő további négy megyét (77, 78, 91, 95) „nagy koroná”-nak (grande couronne) nevezik.
A kettő közötti különbség nyilvánvaló: az egyiket betonépítmények és zsúfolt külvárosi lakótelepek, a másikat vidéki tájak és kiterjedt erdők (Fontainebleau, Rambouillet, Montmorency, Saint-Germain-en-Laye környéke) jellemzik. Ez a különbség egyebek között a népesség földrajzi eloszlásában is jelentkezik: Île-de-France Franciaország legsűrűbben lakott régiója, de lakosainak túlnyomó többsége a területének csupán egyötödét elfoglaló párizsi agglomerációban koncentrálódik, míg a régió peremén 300 fős aprófalvak is előfordulnak.
A „kis korona” három megyéje további hét községgel együtt alkotja Nagy-Párizs metropoliszt.
Demográfia
A lakosságszám változása a történelem folyamán
| 1801 | 1806 | 1821 | 1826 | 1831 | 1836 | 1841 | 1846 | 1851 | 1856 | 1861 | 1866 | 1872 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 352 280 | 1 407 272 | 1 549 811 | 1 780 900 | 1 707 181 | 1 882 354 | 1 998 862 | 2 180 100 | 2 239 695 | 2 552 980 | 2 819 045 | 3 039 043 | 3 141 730 |
| 1876 | 1881 | 1886 | 1891 | 1896 | 1901 | 1906 | 1911 | 1921 | 1926 | 1931 | 1936 | 1946 |
| 3 320 162 | 3 726 118 | 3 934 314 | 4 126 932 | 4 368 656 | 4 735 580 | 4 960 310 | 5 335 220 | 5 682 598 | 6 146 178 | 6 705 579 | 6 785 750 | 6 597 758 |
| 1954 | 1962 | 1968 | 1975 | 1982 | 1990 | 1999 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 |
| 7 317 063 | 8 470 015 | 9 248 631 | 9 878 565 | 10 073 059 | 10 660 554 | 10 952 011 | 11 100 523 | 11 176 008 | 11 250 617 | 11 319 972 | 11 399 319 | 11 491 000 |
| 2010 | ||||||||||||
| 11 786 234 | ||||||||||||
| 2000-ig népszámlálási adatok; 2000-től az INSEE hivatalos január 1-jei becslései alapján | ||||||||||||
Jegyzetek
Források
További információk
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
