Riboflavin

A riboflavin (INN) (E101), vagy más néven B₂-vitamin, egy könnyen felszívódó, vízben oldódó, az állatok egészségének fenntartásához nélkülözhetetlen anyag. Csakúgy, mint a többi B-vitamin, a szervezet energiatermeléséhez nélkülözhetetlen, ugyanis fontos szerepet játszik a zsírok, szénhidrátok és a fehérjék lebontásában, valamint a vérképzésben, a légzés folyamatában, antitesttermelésben, növekedésben és a szaporodásban is nélkülözhetetlen. Mindezeken felül az egészséges bőrért, hajért, körmökért és a pajzsmirigy szabályozásában is elengedhetetlen. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Riboflavinum néven hivatalos.

Riboflavin
Riboflavinpor Riboflavinoldat
Kémiai azonosítók
CAS-szám	83-88-5
PubChem	1072
ChemSpider	431981
EINECS-szám	201-507-1
DrugBank	DB00140
KEGG	D00050
MeSH	Riboflavin
ChEBI	17015
ATC kód	A11HA04
InChIKey	AUNGANRZJHBGPY-SCRDCRAPSA-N
Beilstein	97831
UNII	TLM2976OFR
ChEMBL	CHEMBL1534
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	C17H20N4O6
Moláris tömeg	376,364 g/mol
Olvadáspont	290 °C (bomlik)
Oldhatóság (vízben)	65 mg/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás	nincsenek veszélyességi szimbólumok[1]
R mondatok	(nincs)[1]
S mondatok	(nincs)[1]
LD50	> 10000 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A riboflavin név a ribóz és a latin flavus = sárga szó összetételéből származik.^[2]

Története

Az 1920-as években kiderült, hogy a rizshéjból nyert, a beri-beri kialakulását megakadályozó kivonat több komponensből áll. A hőérzékenyt B₁-nek, a hőstabilt B₂-nek nevezték el. Később megállapították, hogy az utóbbi is több vegyület keveréke.

A B₂ vitamint tiszta formában Richard Kuhn, György Pál és Julius Wagner-Jauregg izolálta 1933-ban a heidelbergi egyetemen tojásfehérjéből. 1934-ben sikerült a szerkezetét is tisztázni.

Szintézisét Kuhn és Paul Karrer kutatócsoportja 1935-ben dolgozta ki egymástól függetlenül.

Előfordulása

Megtalálható a tejben, sajtokban, különféle leveles zöldségekben, májban, és az élesztőben. Közvetlen napfény hatására elbomlik. A felesleg a vizelettel kiürül a szervezetből, de mivel az emberi test nem képes raktározni a riboflavint, hiánya gyakran produkál tüneteket, mint például szembetegségek, néhány esetben szürkehályog, véreres, viszkető, égő szem, valamint fényérzékenység.

A riboflavin hiánya

Az ajánlott napi bevitel 1–1,5 mg.

Hiánya dermatitiszt, vakságot és idegrendszeri problémákat okozhat. Nélkülözhetetlen a növekedésben. Hiányában a nyelv és ajak duzzadása, súlyos béltünetek, fáradtság, a hemoglobinszint csökkenése is felléphet.

A hiánytünetek napi 10–20 mg riboflavinnal megszüntethetők.

Ipari felhasználása

Sárgás, narancssárga-sárga színe miatt gyakran színezőanyagként használják elsősorban bébiételek gabonapelyhek, szószok, sajtok, gyümölcsitalok készítésénél.

Nehéz oldékonysága miatt vitaminbevitelre inkább a riboflavin-5′-foszfátot (E101a) használják, bár ennek előállítása költségesebb.