Paul Karrer (Moszkva, Oroszország, 1889. április 21. – Zürich 1971. június 18.) Nobel-díjas svájci kémikus. A Nobel-díjat 1937-ben megosztva kapta Norman Haworthszel „a karotinoidok és flavinok, valamint az A- és B2 vitamin kutatásáért”.
| Paul Karrer | |
 | |
| Paul Karrer | |
| Született | 1889. április 21. Moszkva, Oroszország |
| Elhunyt | 1971. június 18. (82 évesen) Zürich, Svájc |
| Állampolgársága | svájci |
| Nemzetisége | svájci |
| Házastársa | Helena Froelich (1914-1971) |
| Foglalkozása | kémikus |
| Tisztsége | rektor (1950–1952, Zürichi Egyetem) |
| Iskolái | Zürichi Egyetem |
| Kitüntetései | Kémiai Nobel-díj (1937) |
| Sírhelye | Fluntern Cemetery[1] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Karrer témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
Moszkvában született svájci szülők gyermekeként, 1892-ben tértek vissza Svájcba. Kémiai tanulmányait Zürichben végezte az Eidgenössische Technische Hochschule műszaki egyetemen. 1911-ben doktorált, tanára Alfred Werner későbbi Nobel-díjas tudós volt, akinek utódaként 1919-től a Zürichi Egyetem kémiai intézetének igazgatójává nevezték ki. 1918-tól tanított az egyetemen a szerves kémia professzoraként. Ezen tisztségeit 1959-es nyugdíjazásáig megtartotta.
Kutatásai
Karrer kutatásai egyik legfontosabb kutatási területe a növényi pigmentek, főképp a sárga karotinoidok kutatása voltak. Tisztázta kémiai struktúrájukat, megmutatva, hogy némelyiküket a vitaminná lehet átalakítani az emberi szervezet számára. Munkája az A-vitamin fő alkotója, a béta-karotin formula felfedezéséhez vezetett. George Wald is egy ideig Karrer laboratóriumában dolgozott, amikor a vitamin szerepét kutatta a retinában. Később Karrer foglalkozott még az aszkorbinsavval (C-vitamin), majd kiterjesztette kutatásait a B2- és az E-vitaminra.
Karrer számtalan tanulmányt publikált, számos díjat kapott, köztük 1937-ben Kémiai Nobel-díjat is (ugyanakkor, amikor Szent-Györgyi Albert a C-vitaminért). Tankönyvét, a Lehrbuch der Organischen Chemie címűt 1927-ben adta ki, hét nyelvre fordították le.
Források
- (2000) „Paul Karrer--research on vitamins”. Mayo Clinic proceedings. Mayo Clinic 75 (4), 328. o. PMID 10761480.
- (1978) „Paul Karrer, 21 April 1889--18 June 1971”. Biographical memoirs of fellows of the Royal Society. Royal Society (Great Britain) 24, 245–321. o. DOI:10.1098/rsbm.1978.0009. PMID 11615740.
- (1972) „Paul Karrer, 1889-1971”. Bulletin der Schweizerischen Akademie der Medizinischen Wissenschaften 28 (5), 367–70. o. PMID 4566692.
- (1972) „Paul Karrer (1889-1971)”. Bulletin de l'Academie nationale de medecine 156 (4), 89–92. o. PMID 4565808.
- (1953) „Crystallized 3-carboxamide-N1-D-ribosidopyridinium bromide and related compounds”. Biochimica et biophysica acta 12 (1-2), 51–5. o. PMID 13115412.
Külső hivatkozások
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
