Kémiai képlet

A kémiai képlet (vagy régies nevén vegyképlet) a vegyületek rövid kémiai jelölésére szolgál, bemutatja azok alkotórészeit, felvilágosítást ad összetételükről és szerkezetükről.

A különböző képletek felírása és jelrendszere nemzetközi szinten szabályozott.

Az ionvegyületek képlete

• Az ionképlet megmutatja az ionrácsban levő ionok számarányát: NaCl; Na₂S; AlCl₃; Al₂O₃; CuSO₄ stb.

A molekuláris vegyületek képletei

Tapasztalati képlet

Bővebben: tapasztalati képlet

A tapasztalati képlet a vegyület sztöchiometriai összetételét adja meg és az elemek egymás mellé írt vegyjelét tartalmazza. A vegyjelek alsó indexe fejezi ki az összetevők legegyszerűbb arányát. A tapasztalati képlet nem minden esetben adja meg, melyik vegyületről van szó.

Pl. CH₂ (ez megfeleltethető pl. az eténnel és a propénnel is).

Molekulaképlet

A molekulaképlet vagy összegképlet a valóságban önállóan létező molekula minőségi és mennyiségi összetételét fejezi ki, amely alapján kiszámítható a relatív molekulatömeg. Megegyezhet a tapasztalati képlettel.

Pl. C₂H₄ (etén).

A Hill-képlet az összegképlet atomjainak sorrendjét szabja meg. Ha a molekulában van szén, a képlet a szén- és hidrogénatomok számával kezdődik, ezt követi a többi atom ábécérendben. Ha a molekulában nincsen szén, valamennyi atom (a hidrogént is beleértve) ábécésorrendben szerepel. Pl. a kénsav szokásos összegképlete H₂SO₄, ez a Hill-rendszerben H₂O₄S. A kálium-hidroxid szokásos képlete KOH, a Hill-rendszerbelié HKO. A rendszer az összegképlet szerinti keresést egyszerűsíti le.

A Hill-féle rendszer az összegképletek rendezését is megadja (összegképlet-lista esetén): az atomok ábécésorrendjében, azon belül az atomszám szerint sorolja fel őket.^[1]

Szerkezeti képlet (más néven konstitúciós képlet vagy síkképlet)

A különböző szerkezeti képletek a molekulák szerkezetét is leírják, különböző, kiemelt szempontok szerint;^[2] feltüntetik a molekulát alkotó atomok kapcsolódását és azok térbeli elrendeződését.

A konstitúciós képlet külön-külön feltünteti a molekulában lévő összes kovalens kötést.^[2][3] Pl. az etén szerkezeti (konstitúciós) képlete:

A félkonstitúciós (gyökcsoportos) képlet csak a szénatomok közötti kötéseket tünteti fel:^[3] H₂C=CH₂

Az egyszerű vonalképlet csak a szénvázat tünteti fel.^[3] Az etén esetén ez csak két vonal (mely a kettős kötéssel összekapcsolt két szénatomot jelenti): . A benzol egyik gyakori ábrázolásmódja:

A szerkezeti képletben megadhatók a molekula jellemzői is, pl. kötésszög, vagy kötéstávolság: .

A legvalósághűbben azonban a molekulamodell segítségével lehet jellemezni a molekulát: .   Az etén interaktív 3D molekulamodellje itt Archiválva 2021. január 2-i dátummal a Wayback Machine-ben található, ahol megmérhető a kötésszög és a kötéstávolság is.

A szerves kémia részletesen tárgyalja a szerves vegyületek szerkezeti képletét.

Források

• Bodonyi Ferenc: Kémiai összefoglaló (Műszaki könyvkiadó, Budapest, 1987)