az alkének közé tartozó szerves vegyület From Wikipedia, the free encyclopedia
A propén (elavult[3] nevén propilén) az alkének közé tartozó szerves vegyület. Összegképlete C3H6. Molekulája egy kétszeres kötést tartalmaz. Színtelen, szagtalan, gyúlékony gáz. Vízben rosszul oldódik, a levegővel robbanóelegyet alkot. Iparilag főként kőolaj vagy földgáz hőbontásával, krakkolásával nyerik. Fontos vegyipari alapanyag, propénből gyártják a polipropént, egy elterjedt műanyagot, de számos más vegyület gyártása is propénből indul ki.
| Propén | |||
 A propén szerkezeti képlete |  Propén | ||
| IUPAC-név | propén | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 115-07-1 | ||
| RTECS szám | UC6740000 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C3H6 | ||
| Moláris tömeg | 42,08 g/mol | ||
| Megjelenés | színtelen gáz | ||
| Sűrűség | 1,9138 kg/m³ (gáz, normálállapotban)[1] 0,60941 kg/l (folyadék, forrásponton)[1] | ||
| Olvadáspont | −185,26 °C[1] | ||
| Forráspont | −47,69 °C[1] | ||
| Oldhatóság (vízben) | rossz: 384 mg/l, 20 °C[1] | ||
| Viszkozitás | 8,34 µPa·s 16,7 °C-on | ||
| Gőznyomás | 10,14 bar (20 °C) 20,5 bar (50 °C)[1] | ||
| Kristályszerkezet | |||
| Dipólusmomentum | 0,366 D (gáz) | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Fokozottan tűzveszélyes (F+)[2] | ||
| NFPA 704 |  4
1
1
| ||
| R mondatok | R12[2] | ||
| S mondatok | (S2), S9, S16, S33[2] | ||
| Lobbanáspont | −108 °C[1] | ||
| Öngyulladási hőmérséklet | 485 °C[1] | ||
| Rokon vegyületek | |||
| Rokon alkének | etén a butilén izomerjei | ||
| Rokon vegyületek | propán, propin propadién, 1-propanol 2-propanol | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A propén molekulája kétszeres kötést tartalmaz, a vegyület addíciós reakciókra hajlamos. A klórozása gyökös mechanizmus szerint játszódik le. Azonban a propén a klórral nemcsak addíciós, hanem (főként magasabb hőmérsékleten) szubsztitúciós reakcióba is léphet, ekkor allil-klorid keletkezik.
Oxidáció hatására először akroleinné, majd akrilsavvá alakul (az akrilsav fontos kiindulási anyag a műanyagiparban). Ammónia jelenlétében végzett oxidációval akrilnitrillé alakítható, amelyet szintén a műanyagipar alkalmaz.
Ha a propén vizet addícionál, izopropanol képződik, amelyből oxidációval acetont gyártanak.
A propént a kőolaj, illetve a földgáz egyes frakcióinak hőbontásával, krakkolásával[4] nyerik. Az ekkor keletkező krakkgázok egyik komponense. Laboratóriumban például izopropanolból nyerhető vízelvonással. Előállítható továbbá propán dehidrogénezésével, illetve oxidatív dehidrogénezésével.[5][6]
A propénből nagy mennyiségben gyártanak polipropént, mely fontos poliaddíciós műanyag. A propén polimerizációját úgynevezett Ziegler–Natta-katalizátorokkal végzik, ezek például titánsók lehetnek. A polipropént többek között fóliák, csövek, lemezek készítésére használják. Emellett számos vegyület előállításának a kiindulási anyaga illetve köztiterméke a propén, például akrolein, akrilsav,[7][8][9] akrilnitril, izopropanol, aceton, butiraldehid.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
