(1923–2018) magyar közgazdász, politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Nyers Rezső (Budapest, 1923. március 21. – Budapest, 2018. június 22.) magyar közgazdász, politikus, egyetemi oktató. A Hegedüs-kormány, majd a második Nagy Imre-kormány élelmiszeripari minisztere (1956), a Münnich-kormány és a második Kádár-kormány egyik pénzügyminisztere (1960–1962). Az 1960-as években a nagy hatású reformok egyik vezéralakja, az új gazdasági mechanizmus kidolgozásáért felelős szakbizottságok első számú vezetője. 1988–1989 között a Németh-kormány államminisztere Pozsgay Imre mellett, 1989-ben a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökeként az államszocialista Magyarország utolsó vezetője, a párt megszűnését követően pedig 1989–1990-ig a Magyar Szocialista Párt első elnöke.
| Nyers Rezső | |
 | |
| Nyers Rezső 1970-ben | |
| A Magyar Népköztársaság élelmiszeripari minisztere | |
| Hivatali idő 1956. július 30. – 1956. november 3. | |
| Előd | Altomáré Iván |
| Utód | Kovács Imre |
| A Magyar Népköztársaság pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1960. január 15. – 1962. november 27. | |
| Előd | Antos István |
| Utód | Timár Mátyás |
| A Magyar Népköztársaság államminisztere | |
| Hivatali idő 1988. november 24. – 1989. június 27. | |
| Előd | Pozsgay Imre |
| Utód | Pozsgay Imre |
| A Magyar Szocialista Munkáspárt 2. elnöke | |
| Hivatali idő 1989. június 24. – 1989. október 7. | |
| Előd | Kádár János |
| Utód | nem volt |
| A Magyar Szocialista Párt 1. elnöke | |
| Hivatali idő 1989. október 9. – 1990. május 27. | |
| Előd | nem volt |
| Utód | Horn Gyula |
| Született | 1923. március 21.[1][2] Budapest |
| Elhunyt | 2018. június 22. (95 évesen)[3][1][2] Budapest[4] |
| Párt | |
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem |
| Díjak |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyers Rezső témájú médiaállományokat. | |
Budapesten született Nyers Rezső (1898–1956) lakatos-segéd és Nagy Julianna (1899–1973)[5] gyermekeként.[6] 1938-ban kezdett el előbb betűszedőként, majd nyomdászként dolgozni 1944-ig. Már 1940-ben belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, melynek 1945 és 1946 között kispesti titkárhelyettese volt. 1945-ben beválasztották Kispest képviselő-testületébe. (A városnak 1947-től édesapja volt a polgármestere.) 1946 és 1947 között a Népszava kiadóhivatalában dolgozott, majd 1947-ben az SZDP Pest megyei és Pest környéki titkárhelyettese, később titkára lett.
Az SZDP és az MKP kényszerű egyesülése után a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetőségének (KV) póttagja, valamint a párt Pest Megyei Bizottságának szervezőtitkára lett. 1948-ban a lemondatott Kisházi Ödön helyére hívták be az országgyűlésbe, melynek 1953-ig maradt tagja. 1951-ben a Belkereskedelmi Minisztérium zöldség- és gyümölcs főosztályának vezetőjévé nevezték ki. Ugyanebben az évben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, emellett 1954-től a Kossuth Akadémia tanulója is volt. Mindkét helyen 1956-ban végzett.
1954-ben a Szövetkezetek Országos Szövetségének (Szövosz) elnökhelyettese és az MDP KV tagja lett. 1956-ban Hegedüs András kormányában rövid ideig élelmiszeripari miniszter volt. Az MDP-ből alakult Magyar Szocialista Munkáspárt alapító tagja. A Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közellátási kormánybiztosa volt, majd 1957-ben a Szövosz elnöke és az MSZMP Központi Bizottságának tagja lett (utóbbinak 1989-ig tagja maradt). 1958-ban újra országgyűlési képviselő lett és maradt a rendszerváltás után is, egészen 1998-as visszavonulásáig (Bács-Kiskun megyéből, ill. kecskeméti választókerületből szerezve a mandátumokat, 1990 után pedig a budapesti területi listáról).
1960-ban kinevezték pénzügyminiszterré, majd 1962-ben az MSZMP KB titkárává nevezték ki és vált a PB póttagjává, melynek 1966-ban lett tagja. 1968-ban Fock Jenővel, a Minisztertanács akkori elnökével dolgozták ki a korabeli gazdasági reformcsomagot, az új gazdasági mechanizmust, melyet aztán a párt Komócsin Zoltán-féle dogmatikus szárnyának térnyerése folytán leállítottak. Ekkor egy időre politikai parkolópályára került.
1974-ben a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatójává nevezték ki, emiatt távozott a párt KB-titkári posztjáról, majd 1975-ben kikerült az MSZMP PB-ből is. 1976-ban a Közgazdasági Szemle szerkesztőbizottságának elnöke lett. 1980-ban az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnökévé választották. 1981-ben az intézet tudományos tanácsadója lett. Emellett 1983 és 1990 között a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöki posztját is betöltötte. A párton belüli reformmozgalmak erősödése idején (melynek ő is tagja volt), 1987-ben először az Országgyűlés reformbizottságának elnökévé választották, majd 1988-ban újra az MSZMP PB tagja és államminiszter lett. Emellett az Új Márciusi Front (ÚMF) alapítója is volt. 1989 júniusában az MSZMP elnökévé és a Politikai Intéző Bizottság tagjává választották, mely tisztségeket az októberi pártkongresszusig töltötte be.
Amikor az MSZMP 1989-ben kimondta feloszlását, ill. a Magyar Szocialista Párt megalakítását, az új párt elnökévé választották, ezt a pozícióját 1990-ig töltötte be.
Az 1990-es országgyűlési választáson az MSZP budapesti területi listájáról szerzett mandátumot. 1992-ig a választási és mandátumvizsgáló-bizottság elnöke volt, majd 1994-ig a számvevőszéki bizottság alelnökeként dolgozott. Az 1994-es országgyűlési választáson újra az MSZP budapesti területi listájáról szerzett mandátumot, a számvevőszéki bizottság tagja és az MSZP-frakció etikai bizottságának elnöke volt. 1998-ban visszavonult a politikától.
1993 és 1995 között a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagja volt. A Budapesti Corvinus Egyetem címzetes egyetemi tanára.
Novák Előd, a Jobbik alelnöke 2014. november 4-én Nagy Imre és társai kivégzésével összefüggésben felbujtóként elkövetett emberölés, jogellenes fogva tartás és bűnpártolás címén feljelentette a Legfőbb Ügyészségen.[7]
Felesége 1988-ban hunyt el, házasságukból egy gyermek született, Nyers Rezső, aki a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatójaként és a Magyar Bankszövetség főtitkáraként tevékenykedett.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
