(1923-1974) kommunista politikus, újságíró, országgyűlési képviselő From Wikipedia, the free encyclopedia
Komócsin Zoltán (Felsőgalla, 1923. április 18. – Budapest, 1974. május 28.) kommunista politikus, újságíró, országgyűlési képviselő, 1957-től az MSZMP PB pót-, majd 1963-tól haláláig rendes tagja.
Komócsin Zoltán | |
Komócsin 1961-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen 1961-ben, Kádár János látogatásakor | |
Született | 1923. április 18.[1] Felsőgalla |
Elhunyt | 1974. május 29. (51 évesen) Budapest[2] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Tisztsége |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
A Wikimédia Commons tartalmaz Komócsin Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Apja idősebb Komócsin Mihály (1895–1978) építőipari munkás, szakszervezeti vezető volt. Öccse, ifj. Komócsin Mihály (1925–2016) 1971-től 1974-ig a Csongrád megyei tanács elnöke, 1985-ig az MSZMP Csongrád megyei első titkára volt.[3]
A hat elemi elvégzése után napszámosként, inasként, később kereskedelmi alkalmazottként dolgozott egészen 1944-ig. A kommunista mozgalommal apja által már fiatalon kapcsolatba került; a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége (KIMSZ) szegedi szervezetének megalapításával 1944 októberében kezdett foglalkozni. 1945 elején a kommunista irányítás alatt álló Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) szervezője.
1945-ben a Magyar Kommunista Párt (MKP) pártiskoláján tanult Debrecenben. 1945-1948-ban az MKP szegedi pártbizottságának szervezőtitkára. 1948 júniusától decemberéig a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Központi Vezetősége (KV) Titkárságának munkatársa, 1948 decemberétől 1949 júniusáig az MDP Vas megyei Bizottságának titkára. 1949-től haláláig országgyűlési képviselő.
1949 júniusától 1950 októberéig és 1953 januárja és 1954 eleje közt a KV propaganda osztálya helyettes vezetője, 1954 elejétől 1955 decemberéig vezetője. Közben 1950 és 1953 között tanulmányokat folytatott a moszkvai pártfőiskolán, ahol oklevelet szerzett.
1955. december és 1957. március közt Hajdú Bihar megyében volt a Pártbizottság első titkára. Ebben a pozíciójában az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a felkelők ellen volt, 1957 márciusától már a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) szervezőbizottsági elnöke. 1957 októbere és 1961 szeptembere közt a KISZ Központi Bizottsága (KB) első titkára pozíciót töltötte be.
1961 szeptembere és 1965 júniusa közt a Népszabadság főszerkesztője, 1965. júniusától 1974. májusáig az MSZMP Központi Bizottság (KB) külügyi titkára volt.
Az MSZMP ún. „moszkovita”, balos, dogmatikus szárnyához tartozott, erősen ellenezte 1968-ban az új gazdasági mechanizmus bevezetését. Hevesen vitázó alkat volt, keményvonalasként támadta Kádár János és a Fock-kormány reformpolitikáját. Hirtelen halt meg, agyvérzésben. Sírja Budapesten, a Kerepesi temetőben található.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.