Marton Endre (rendező)

Marton Endre (Budapest, 1917. március 17. – Budapest, 1979. október 12.) kétszeres Kossuth-díjas és Jászai Mari-díjas magyar rendező, főiskolai tanár, színigazgató.

Ez a szócikk a színházi rendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Marton Endre (egyértelműsítő lap).

Nem tévesztendő össze a következővel: Marton Endre (filmrendező).

Marton Endre
A Rivalda 84-85 antológiában megjelent portréja Csigó László felvétele
Született	1917. március 17.[1] Budapest[2]
Elhunyt	1979. október 12. (62 évesen)[1] Budapest[2]
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	színházi rendező forgatókönyvíró filmrendező
Kitüntetései	Kossuth-díj (1957, 1970)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-1-55)[3]
IMDb PORT.hu
Sablon Wikidata Segítség

Életpályája

Marton József bankhivatalnok és Schiller Lujza (1895–1950) fia.^[4][5] 1927 és 1936 között az Óbudai Árpád Gimnázium tanulója volt.^[6][7] 1936. november 9-én^[8] a gimnázium ifjúsági önképzőkörének tagjaként a Zárda utcai kultúrházban műsoros estet rendezett. Az est műsorát három számból álló revü alkotta Tegnap-ma-holnap címmel.

1941-ben az Országos Színészegyesület színiiskolájában szerzett színészi oklevelet, majd a Pünkösti Andor vezette Madách Színházban dolgozott segédrendezőként. 1945-ben a Vígszínházhoz szerződött rendezőként, 1948-ban a színház főrendezője lett. Nevéhez olyan rendezések fűződnek mint Csehov: Három nővér, Molnár Ferenc: A hattyú és a Liliom című darabjai. 1949-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött. Hét éven keresztül rendező, 1956–1971 között pedig főrendező volt. Itt rendezte 1972-ben Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak című elfeledett drámáját, 1986-ban pedig Madách Imre: Mózes című drámáját. Kortárs magyar írók műveit állította színpadra, s rendezett több nyugat-európai kortárs- és klasszikus drámát is. 1971-ben a Nemzeti Színház igazgatójává nevezték ki, 1978-ig töltötte be ezt a tisztséget.

1950-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői, 1974-től pedig színész szakán. Tagja volt a Magyar Színházművészeti Szövetség Titkárságának és a Színházi Intézet Végrehajtó Bizottságának. Rendezett játékfilmeket, tévéfilmeket és rádiójátékokat is.

Színpadi rendezései

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 104.^{[Mj. 1]}

• Móricz Zsigmond: Úri muri (Margitszigeti Szabadtéri Színpad)
• ifj. Johann Strauss: Bécsi diákok (Fővárosi Operettszínház)
• Kós Károly: Budai Nagy Antal (Szegedi Szabadtéri Játékok)
• Friedrich Dürrenmatt: Játsszunk Strindberget (Szegedi Nemzeti Színház)
• Offenbach: Gerolsteini nagyhercegnő (Fővárosi Operettszínház)
• Fehér Klára: Becsület (Úttörő Színház)

Ódry Színpad

• Tennessee Williams: Ez a ház lebontandó
• Benedek Katalin: Idegen utcában
• Örsi Ferenc: Örvényben

Vígszínház

Molnár Ferenc: Liliom Fendrik Ferenc: Vera és családja Szamuil Jakovlevics Marsak: Tizenkét hónap Roblès: A király nevében Companeez: Estére jóbarát érkezik Roland: Simone és a béke Anita Hart–Maurice Braddel: Bébi Hamilton Jules Romains: Isten veled, világ! Bingham: A szélhámos

Csehov: Három nővér Felkai Ferenc: Pilátus Zsolt Béla: Nemzeti drogéria Rose Franken: Claudia Priestley: Ismeretlen város Bíró Lajos: Kis Katalin Balázs Béla: Mozart Huxley: Most vagy soha Molnár Ferenc: A hattyú

Nemzeti Színház

Madách Imre: Mózes Gyurkó László: Fejezetek Leninről Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde Vörösmarty: Czillei és a Hunyadiak Sütő András: Káin és Ábel Alekszandr Iszaakovics Gelman: Visszajelzés Gelman: Egy ülés jegyzőkönyve Illyés Gyula: Testvérek Illyés: Különc Peter Weiss: Hölderlin Johann Wolfgang von Goethe: Faust Katona József: Bánk bán William Shakespeare: Lear király Maróti Lajos: Az utolsó utáni éjszaka Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása Barry England: Neveletlenek Madách Imre–Keresztury Dezső: Csák végnapjai Tom Stoppard: Rosencrantz és Guildenstern halott Peter Luke: VII. Hadrián Csehov: Ivanov Németh László: VII. Gergely Franz Kafka: Amerika Arthur Miller: A bűnbeesés után Dobozy Imre: Holnap folytatjuk Szabó Magda: Az a szép fényes nap Eugene O’Neill: Hosszú út az éjszakába Shakespeare: Julius Ceasar Szophoklész: Oidipusz király Max Frisch: Biedermann és a gyújtogatók Alekszej Arbuzov: Irkutszki történet

Arthur Miller: A salemi boszorkányok Federico García Lorca: Bernarda Alba háza Madách Imre: Az ember tragédiája Háy Gyula: Erő Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919 Jean-Paul Sartre: Főbelövendők klubja Fu-Ko: Harcban nőtt fel Gyárfás Miklós: Hatszáz új lakás Georges Soria: Idegen nő a szigeten Lev Tolsztoj: Anna Karenina John Osborne: A komédiás Aiszkhülosz: Agamemnon Aiszkhülosz: Síri áldozat Aiszkhülosz: A jólelkűek Molière: A nők iskolája Szabó Pál: Nyári zápor Urbán Ernő: Párviadal Bertolt Brecht: A rettegés birodalma Jurij Csepurin: Tavaszi áradás Déry Tibor: Talpsimogató Urbán Ernő: Uborkafa Nagy Lajos: Új vendég érkezett Arthur Miller: Az ügynök halála Feliciene Marceau: A tojás García Lorca: Vérnász Cach: Viadukt Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara Kós Károly: Budai Nagy Antal Tábori György: Pinkville

Filmjei

Játékfilmek

• Katonazene (1961)
• Már nem olyan időket élünk (1964)
• Egy nap a paradicsomban (1967)

Tévéfilmek

• Ágis tragédiája (1971)
• Holló a hollónak (1972)

Rádiójátékok

• Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde (1955)
• Shakespeare: Coriolanus (1961)
• Szabó Magda: Az a szép, fényes nap (1976)
• Katona József: Bánk bán (1975)
• Petőfi Sándor. 1823-1849. In memoriam Sándor Petőfi

Díjai, elismerései

• Jászai Mari-díj (1954)
• Kossuth-díj (1957, 1970)
• Érdemes művész (1960)
• Kiváló művész (1966)

Megjegyzések

1. 2012. augusztus 28-i lekérdezés