Nagy Lajos (író)

Nagy Lajos (Apostag–Tabányitelek, 1883. február 5. – Budapest, 1954. október 28.) Kossuth- és háromszoros Baumgarten-díjas magyar író, publicista.

Ez a szócikk az íróról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagy Lajos (egyértelműsítő lap).

Nagy Lajos
Élete
Született	1883. február 5. Apostag, Magyarország
Elhunyt	1954. október 28. (71 évesen) Budapest, Magyar Népköztársaság
Sírhely	Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség	magyar
Házastársa	Szegedi Boris
Kitüntetései	Kossuth-díj (1948) Baumgarten-díj (1932) Baumgarten-díj (1935) Baumgarten-díj (1938)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Lajos témájú médiaállományokat.

Életpályája

Házasságon kívüli gyermekként született, édesanyja Nagy Júlia cselédlány volt. Édesapja személye bizonytalan, egyesek szerint Basa Lajos református lelkészfiú, mások szerint egy Basch nevű helybeli zsidó bérlő lehetett az apja.^[1] Nagy Lajost iskolás koráig nagyszülei nevelték. 1901-ben érettségizett; eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak készült, mégis jogot tanult. Az egyetem mellett ügyvédi irodákban és házitanítóként dolgozott. 1906-ban rövid ideig szolgabíró lett, bár a jogi diplomát sosem szerezte meg.

1907-ben jelent meg első novellája, 1911-ben első kötete. 1915-ben besorozták, de frontszolgálatra nem került és két év múlva ideggyengeségre hivatkozva felmentették a szolgálat alól.

1918-tól a Bolond Istók című szatirikus lap szerkesztője, 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa. Ennek ellenére, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem tartozott igazán a nyugatosok közé. A későbbiek során munkatársa volt az Esti Kurir, az Együtt, a 100%, a Független Szemle és a Forrás című lapoknak, és 1945 után a Szabad Népnél is dolgozott.

1935-ben vette feleségül Szegedi Borist (1895-1967).^[2] 1940-ben könyvesboltot nyitott, miután az írói munkásságáért kapott pénzből nem tudott megélni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tekintették; az 1950-es évek elején mégis háttérbe szorult.

Három alkalommal (1932, 1935 és 1938) kapott Baumgarten-díjat és egyike lett az első Kossuth-díjasoknak 1948-ban. Legnagyobb sikereit novelláival aratta.

Művei

1919-ig

• Az asszony, a szeretője, meg a férje. Novellák; Politzer, Budapest, 1911 (Modern könyvtár)
• Mariska és János. Elbeszélések; Athenaeum, Budapest, 1913 (Modern könyvtár)
• A szobalány. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1913 (Tevan könyvtár)
• Egy leány, több férfi. Novellák; Tevan, Békéscsaba, 1915 (Tevan-könyvtár)
• Egy berlini leány; Galantai, Budapest, 1917 (Galantai könyvtár)
• Az Andrássy-út. Novellák; Nyugat, Budapest,1918
• A jó fiú. Elbeszélés; Népszava, Budapest, 1919 (Világosság-könyvtár)
• Fiatal emberek; Táltos, Budapest, 1919

1920–1944

• Képtelen természetrajz; Kultúra, Budapest, 1921 (Tréfás könyvek)
• Találkozásaim az antiszemitizmussal; szerzői, Budapest, 1922
• Vadember; szerzői, Budapest, 1926
• Lecke; Rácz ny., Budapest, 1930 (Építők könyvtára)
• Bérház. Novellák; szerzői, Budapest, 1931
• Uccai baleset. Novellák; Radó Ny., Budapest, 1933
• Három magyar város; Kosmos, Budapest, 1933 (Kis kosmos könyvek)
• Kiskunhalom; Pantheon - Nyugat, Budapest, 1934
• Budapest nagykávéház; Nyugat, Budapest, 1936
• A falu álarca; Nyugat, Budapest, 1937
• Három boltoskisasszony. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1938 (Magyar regények)
• Két fiú ült egy padon; Pannonia ny., Budapest, 1938 (Európa regények)
• Nagy Lajos különvéleménye. Június; Radó Ny., Budapest, 1939
• Nagy Lajos különvéleménye. Augusztus; Radó Ny., Budapest, 1939
• Nagy Lajos különvéleménye. Szeptember; Radó Ny., Budapest, 1939
• A fiatalúr megnősül. Regény; Irodalmi és Színházi kft., Budapest, [1941] (Magyar téka)
• Dunaparti szerelem; Centrum, Budapest, 1941 (A Film Színház Irodalom regénymelléklete)
• Ruha teszi az embert; Hungária Ny., Budapest, 1942 (Pepita regények)
• Kalandos szekrény; Fabula, Budapest, 1943 (Pepita regények)
• A csúnya lány; Bartl, Budapest, 1943
• Vilma, az uzsorás; Aurora, Budapest, 1943
• Hat kocka cukor; Aurora, Budapest, 1943
• A titokzatos idegen; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
• Ha pénz van a zsebben; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
• A süket asszony; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények)
• János az erősebb; Stádium ny., Budapest, 1943 (Nemzeti könyvtár)
• Szatírvadászat a Tölgyligetben; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények)
• Fő az illúzió; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)

1945–1954

• Pincenapló; ill. Toncz Tibor; Hungaria, Budapest, 1945
• A tanítvány. Regény; Hungária, Budapest, 1945
• A három éhenkórász. Elbeszélések; Szikra, Budapest, 1946
• Falu; ill. Dési-Huber István; Szikra, Budapest, 1946
• Emberek, állatok. Mese és valóság; Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Pesti könyvtár)
• Január; Szikra, Budapest, 1948
• Farkas és bárány; Révai, Budapest, 1949
• A lázadó ember. Önéletrajz; Szikra, Budapest, 1949
• 1919 május. Válogatott elbeszélések; sajtó alá rend. Barát Endre; Szikra, Budapest, 1950
• Nyitott ablakok. Elbeszélések; Révai, Budapest, 1950
• Tanyai történet. Elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1951 (Szépirodalmi kiskönyvtár)
• A rémhír. Négy jelenet; rendezői útmutató Csajági János; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Színjátszók könyvtára)
• Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1953
• Tanyai történet. Színmű; Népszava, Budapest, 1953 (Műsorfüzet)
• Új vendég érkezett. Színmű; Népszava, Budapest, 1954 (Színjátszók könyvtára)
• A menekülő ember. Önéletrajz; Művelt Nép, Budapest, 1954

1955–

• Egy lány a századfordulón; Szépirodalmi, Budapest, 1955 (Nagy Lajos művei)
• Válogatott elbeszélések. 1907–1953. 1-3.; vál., sajtó alá rend. Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Nagy Lajos művei)
• Válogatott karcolatok; vál., sajtó alá rend., jegyz., utószó Gordon Etel; Szépirodalmi, Budapest, 1957 (Nagy Lajos művei)
• Vadember; Szépirodalmi, Budapest, 1959 (Nagy Lajos művei)
• Író, könyv, olvasó. Válogatott cikkek és tanulmányok, 1-2.; gyűjt., vál., sajtó alá rend., jegyz., utószó Gordon Etel; Szépirodalmi, Budapest, 1959 (Nagy Lajos művei)
• Nagy Lajos válogatott művei; vál., sajtó alá rend., bev. Kardos Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1962 (Magyar klasszikusok)
• Élőkről jót vagy semmit!; vál., szerk., utószó Gordon Etel, ill. Szántó Piroska; Szépirodalmi, Budapest, 1967
• Egyiptomi íródeák; vál., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1979
• A hűséges szegényember. Novella- és karcolatgyűjtemény; vál., szerk., utószó Ruzsicska Mária; Népszava, Budapest, 1983 (Népszava könyvtár)
• Szállás egy éjszakára. Elbeszélések, karcolatok; vál., előszó Bálint Tibor; Kriterion, Bukarest, 1985
• Tízezer kilométer Szovjetoroszország földjén; sajtó alá rend. Kónya Judit; Interart–Szépirodalmi, Budapest, 1989 (Visszatérés...)
• Nagy Lajos; vál., szerk., bev., jegyz. Tarján Tamás; Alexandra, Pécs, 2002 (Kossuth-díjas írók)
• Razzia. Válogatott novellák; vál. Réz Pál; Noran, Budapest, 2008
• Képtelen természetrajz és más karcolatok; vál., utószó Gordon Etel, ill. Réber László; 3. jav. kiad.; Holnap, Budapest, 2009
• A szobalány. Novellák; Tevan Alapítvány, Budapest, 2011 (Tevan könyvtár)

Életműkiadás (1981–1986)

Nagy Lajos művei, szerk., jegyz., szöveggond. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1981–1986

• A falu meg a város. Szociográfiai írások; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1981
• A vadember; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1981
• Egy lány a századfordulón; szerk., szöveggond., 1982
• Fő az illúzió; gyűjt., szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1982
• A lázadó ember; szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1983
• A menekülő ember; szöveggond., jegyz. Kónya Judit; 1984
• Meggyalázott vágy. Elbeszélések, 1907–1920; 1985
• Jeremiáda. Elbeszélések 1921–1930; 1986

Emléktáblája egykori lakóhelyén (II. ker., Házmán utca 10.)

Emlékezete

Szülőfalujában, Apostagon általános iskola őrzi nevét.

Kapcsolódó szócikkek

• Nagy Lajos-díj

Jegyzetek

1. Takács Ferenc: “Nagy a kaszabolás” Mozgó Világ 27. évf. 12. sz. (2001. december)
2. Az Irodalmi Jelen cikke Palotai Borisról

További információk

• Magyar életrajzi lexikon
• A magyar irodalom arcképcsarnoka
• Életrajza a virtuális kiállításon
• Képtelen természetrajz letölthető a MEK oldalairól
• Nagy Lajos: Tízezer kilométer Oroszország földjén. Könyvismertető az 1989-es kiadásról.
• Kardos Pál: Nagy Lajos élete és művei; Bibliotheca, Bp., 1958 (Nagy magyar írók)
• Vasvári István: Nagy Lajos. Emlékkönyv és bibliográfia; FSZEK, Bp., 1964 (Írói arcképvázlatok)
• Dersi Tamás: Sajtótörténet. Kosztolányi, Nagy Lajos, Bálint György. 1965/66. tanév; Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró iskola, Bp., 1966
• Kónya Judit: Nagy Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Arcok és vallomások)
• Tarján Tamás: Nagy Lajos; Gondolat, Bp., 1980 (Nagy magyar írók)
• Nagy Lajostól, Nagy Lajosról. Szemelvénygyűjtemény az író születésének 100. évfordulójára; szerk. Kovács Géza, összeáll. Tarján Tamás; TIT, Bp., 1982 (Irodalmi előadások)
• Tarján Tamás: A történet örök színtere; Nagy Lajos Emlékbizottság, Apostag, 1984
• Borbély Sándor: Így élt Nagy Lajos; Móra, Bp., 1986 (Így élt)
• Tarján Tamás: Nagy Lajos szobra. Esszék; Tarján Tamás, Bp., 1992 (Z-füzetek)
• Kopaszok és hajasok világharca. In memoriam Nagy Lajos; vál., szerk., összeáll. Tarján Tamás; Nap, Bp., 2001 (In memoriam)
• Serf András 2018: Egy kényelmetlen napló (Részletek Nagy Lajos naplójából, 1941 és 1953). In: 2000, 2018/5

• Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap