Házasságon kívüli gyermekként született, édesanyja Nagy Júlia cselédlány volt. Édesapja személye bizonytalan, egyesek szerint Basa Lajos református lelkészfiú, mások szerint egy Basch nevű helybeli zsidó bérlő lehetett az apja.[1] Nagy Lajost iskolás koráig nagyszülei nevelték. 1901-ben érettségizett; eredetileg matematika-fizika szakos tanárnak készült, mégis jogot tanult. Az egyetem mellett ügyvédi irodákban és házitanítóként dolgozott. 1906-ban rövid ideig szolgabíró lett, bár a jogi diplomát sosem szerezte meg.
1907-ben jelent meg első novellája, 1911-ben első kötete. 1915-ben besorozták, de frontszolgálatra nem került és két év múlva ideggyengeségre hivatkozva felmentették a szolgálat alól.
1918-tól a Bolond Istók című szatirikus lap szerkesztője, 1922 és 1929 között a Nyugat főmunkatársa. Ennek ellenére, bár kora szerint is ennek a nemzedéknek a tagja, sosem tartozott igazán a nyugatosok közé. A későbbiek során munkatársa volt az Esti Kurir, az Együtt, a 100%, a Független Szemle és a Forrás című lapoknak, és 1945 után a Szabad Népnél is dolgozott.
1935-ben vette feleségül Szegedi Borist (1895-1967).[2] 1940-ben könyvesboltot nyitott, miután az írói munkásságáért kapott pénzből nem tudott megélni. 1945-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba, és az egyik legfontosabb szocialista írónak tekintették; az 1950-es évek elején mégis háttérbe szorult.
Találkozásaim az antiszemitizmussal; szerzői, Budapest, 1922
Vadember; szerzői, Budapest, 1926
Lecke; Rácz ny., Budapest, 1930 (Építők könyvtára)
Bérház. Novellák; szerzői, Budapest, 1931
Uccai baleset. Novellák; Radó Ny., Budapest, 1933
Három magyar város; Kosmos, Budapest, 1933 (Kis kosmos könyvek)
Kiskunhalom; Pantheon - Nyugat, Budapest, 1934
Budapest nagykávéház; Nyugat, Budapest, 1936
A falu álarca; Nyugat, Budapest, 1937
Három boltoskisasszony. Regény; Singer-Wolfner, Budapest, 1938 (Magyar regények)
Két fiú ült egy padon; Pannonia ny., Budapest, 1938 (Európa regények)
Nagy Lajos különvéleménye. Június; Radó Ny., Budapest, 1939
Nagy Lajos különvéleménye. Augusztus; Radó Ny., Budapest, 1939
Nagy Lajos különvéleménye. Szeptember; Radó Ny., Budapest, 1939
A fiatalúr megnősül. Regény; Irodalmi és Színházi kft., Budapest, [1941] (Magyar téka)
Dunaparti szerelem; Centrum, Budapest, 1941 (A Film Színház Irodalom regénymelléklete)
Ruha teszi az embert; Hungária Ny., Budapest, 1942 (Pepita regények)
Kalandos szekrény; Fabula, Budapest, 1943 (Pepita regények)
A csúnya lány; Bartl, Budapest, 1943
Vilma, az uzsorás; Aurora, Budapest, 1943
Hat kocka cukor; Aurora, Budapest, 1943
A titokzatos idegen; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
Ha pénz van a zsebben; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
A süket asszony; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények)
János az erősebb; Stádium ny., Budapest, 1943 (Nemzeti könyvtár)
Szatírvadászat a Tölgyligetben; Rubletzky, Budapest, 1943 (Budapesti regények)
Fő az illúzió; Áchim, Budapest, 1943 (Százezrek könyve)
1945–1954
Pincenapló; ill. Toncz Tibor; Hungaria, Budapest, 1945
A tanítvány. Regény; Hungária, Budapest, 1945
A három éhenkórász. Elbeszélések; Szikra, Budapest, 1946
Falu; ill. Dési-Huber István; Szikra, Budapest, 1946
Emberek, állatok. Mese és valóság; Irodalmi Intézet, Budapest, 1948 (Pesti könyvtár)
Január; Szikra, Budapest, 1948
Farkas és bárány; Révai, Budapest, 1949
A lázadó ember. Önéletrajz; Szikra, Budapest, 1949
1919 május. Válogatott elbeszélések; sajtó alá rend. Barát Endre; Szikra, Budapest, 1950
Nyitott ablakok. Elbeszélések; Révai, Budapest, 1950
Tanyai történet. Elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1951 (Szépirodalmi kiskönyvtár)
A rémhír. Négy jelenet; rendezői útmutató Csajági János; Művelt Nép, Budapest, 1953 (Színjátszók könyvtára)
Válogatott elbeszélések; Szépirodalmi, Budapest, 1953
Tanyai történet. Színmű; Népszava, Budapest, 1953 (Műsorfüzet)
Új vendég érkezett. Színmű; Népszava, Budapest, 1954 (Színjátszók könyvtára)
A menekülő ember. Önéletrajz; Művelt Nép, Budapest, 1954
1955–
Egy lány a századfordulón; Szépirodalmi, Budapest, 1955 (Nagy Lajos művei)
Válogatott elbeszélések. 1907–1953. 1-3.; vál., sajtó alá rend. Vargha Kálmán; Szépirodalmi, Budapest, 1956 (Nagy Lajos művei)
Válogatott karcolatok; vál., sajtó alá rend., jegyz., utószó Gordon Etel; Szépirodalmi, Budapest, 1957 (Nagy Lajos művei)
Vadember; Szépirodalmi, Budapest, 1959 (Nagy Lajos művei)
Író, könyv, olvasó. Válogatott cikkek és tanulmányok, 1-2.; gyűjt., vál., sajtó alá rend., jegyz., utószó Gordon Etel; Szépirodalmi, Budapest, 1959 (Nagy Lajos művei)
Nagy Lajos válogatott művei; vál., sajtó alá rend., bev. Kardos Pál; Szépirodalmi, Budapest, 1962 (Magyar klasszikusok)
Élőkről jót vagy semmit!; vál., szerk., utószó Gordon Etel, ill. Szántó Piroska; Szépirodalmi, Budapest, 1967
Egyiptomi íródeák; vál., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1979
A hűséges szegényember. Novella- és karcolatgyűjtemény; vál., szerk., utószó Ruzsicska Mária; Népszava, Budapest, 1983 (Népszava könyvtár)
Kardos Pál: Nagy Lajos élete és művei; Bibliotheca, Bp., 1958 (Nagy magyar írók)
Vasvári István: Nagy Lajos. Emlékkönyv és bibliográfia; FSZEK, Bp., 1964 (Írói arcképvázlatok)
Dersi Tamás: Sajtótörténet. Kosztolányi, Nagy Lajos, Bálint György. 1965/66. tanév; Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró iskola, Bp., 1966
Kónya Judit: Nagy Lajos; Szépirodalmi, Bp., 1980 (Arcok és vallomások)
Tarján Tamás: Nagy Lajos; Gondolat, Bp., 1980 (Nagy magyar írók)
Nagy Lajostól, Nagy Lajosról. Szemelvénygyűjtemény az író születésének 100. évfordulójára; szerk. Kovács Géza, összeáll. Tarján Tamás; TIT, Bp., 1982 (Irodalmi előadások)
Tarján Tamás: A történet örök színtere; Nagy Lajos Emlékbizottság, Apostag, 1984
Borbély Sándor: Így élt Nagy Lajos; Móra, Bp., 1986 (Így élt)
Tarján Tamás: Nagy Lajos szobra. Esszék; Tarján Tamás, Bp., 1992 (Z-füzetek)
Kopaszok és hajasok világharca. In memoriam Nagy Lajos; vál., szerk., összeáll. Tarján Tamás; Nap, Bp., 2001 (In memoriam)
Serf András 2018: Egy kényelmetlen napló (Részletek Nagy Lajos naplójából, 1941 és 1953). In: 2000, 2018/5
Irodalomportál
• összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
