magyarországi párt From Wikipedia, the free encyclopedia
A Momentum Mozgalom (rövidítve Momentum vagy MOMO), egy centrista magyar politikai párt. 2017 márciusában alakult, alapítója és legtovább hivatalban lévő elnöke Fekete-Győr András. A szervezet országos ismertségre a 2017 januárjában indult NOlimpia-kampánnyal tett szert, ami a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezés volt, amely végül a magyar olimpiai pályázat visszavonásához vezetett. Ifjúsági szervezete a Momentum TizenX.
| Momentum Mozgalom | |
 | |
| Mottó: „Új arcok, új Magyarország” | |
| Adatok | |
| Elnök | Tompos Márton |
| Alelnök | Lőcsei Lajos |
| Elnökségi tagok | Bedő Dávid Posch Eszter Stummer János Ruzsics Milán Vajda Viktória |
| Frakcióvezető | Bedő Dávid |
| Alapítva | 2017. március 4.[1] |
| Székház | 1024 Budapest, Rózsahegy u. 1-2. I/1. |
| Ifjúsági tagozat | TizenX |
| Tagok száma | 4000[forrás?] (2022) |
| Ideológia | |
| Politikai elhelyezkedés | centrista[2] |
| Parlamenti jelenlét | 2022–jelenleg |
| Európai parlamenti jelenlét | 2019–2024 |
| Parlamenti mandátumok | 10 / 199 |
| Megyei közgyűlési mandátumok | 37 / 381 |
| Nemzetközi szövetségek | Liberális Internacionálé (megfigyelő) |
| Európai párt | ALDE |
| Hivatalos színei | lila |
| Magyarország politikai élete | |
| Weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Momentum Mozgalom témájú médiaállományokat. | |
A Momentum a 2019-es választások során bekerült az Európai Parlamentbe, ahol az ALDE pártcsalád, valamint a Renew Europe frakció tagja volt egy ciklusán át két képviselővel, Cseh Katalinnal és Donáth Annával. A 2022-es választáskor bekerültek az Országgyűlésbe is:[3] ismert képviselői többek között Hajnal Miklós, Lőcsei Lajos, Orosz Anna és Tompos Márton (utóbbi a párt elnöke is 2024. július 8-a óta).[4] További ismert politikusai még Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, valamint Soproni Tamás polgármester is.
A Momentum országosan akkor vált ismertté, amikor 2017 januárjában – még egyesületként – benyújtott egy, a 2024. évi nyári olimpiai játékok budapesti megrendezéséről szóló népszavazási kezdeményezést, amelyre 266 151 db támogató aláírást szedtek össze.[5] A kezdeményezéshez tartozó aláírásgyűjtési kampány NOlimpia néven vált ismertté és végül az olimpiai pályázat visszavonásához vezetett.[6] Párttá alakulása után a Momentum gyors növekedésnek indult és országos hálózatot épített ki,[7] melynek eredményeként jelenleg minden megyében rendelkezik alapszervezettel[8] és tagjainak száma jelenleg[mikor?] körülbelül 4000-re tehető. Számos rendezvény köthető a Momentum nevéhez, melyek között szerepelt a jelentős tömeget megmozgató 2017. május elsejei felvonulás,[9] valamint a kevésbé sikeres és különféle értelmezési kérdéseket felvető Nyitás Fesztivál is Bodajkon.[10]
A 2018-as magyarországi országgyűlési választásokon[11] a Momentum a lehetséges maximum 106-ból összesen 97 országos egyéni választókerületben (OEVK) indított képviselőjelölteket,[12] aminek köszönhetően országos listával is indulni tudott. A század folyamán ez az első olyan párt, amely első megmérettetésére készülve az OEVK-k több mint 90 százalékában tudott jelöltet indítani.[13] Magukat az akkori legerősebb parlamenten kívüli pártként határozták meg,[14] legfőbb céljuknak pedig az Orbán-kormány leváltásának elősegítése és a parlamentbe való bejutás mellett a teljes politikai generáció- és kultúraváltást tekintették.[15] Kampányuk fő üzenete: „Van remény!”.[16] A párt – bár az állami támogatás eléréséhez szükséges 1 százalékos minimumot elérte – az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb alatt maradva 3,06 százalékos eredménnyel végzett, így parlamenti mandátumot nem szerzett. Ezt követően – korábbi ígéretüknek megfelelően, miszerint ha nem jutnak be, a vezetőség távozik – a párt elnöksége egységesen lemondott.[17]
A párt a 2019-es európai parlamenti választáson is elindult,[18] immár a Guy Verhofstadt által vezetett Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt (ALDE) pártcsalád teljes jogú tagjaként, ahová 2018 novemberében nyertek felvételt.[19] Az ALDE 2019. március 2-án tartott kampánynyitó rendezvényén Cseh Katalint, a Momentum EP listavezetőjét is megnevezte, mint a pártcsalád hét legjelentősebb jelöltjének („Team Europe”) egyikét.[20] A választáson a szavazatok 9,9 százalékával a harmadik legerősebb pártként végeztek így két képviselőt is küldhetett az Európai Parlamentbe.[21] 2019-ben a pártnak 825 tagja volt.[22]
A Liberális Internacionálé (LI) 2022. június 30. és július 4. között tartott szófiai kongresszusán a párt megfigyelői státuszt kapott a szervezetben.[23]
A 2024-es európai parlamenti választáson a pártnak már nem sikerült mandátumot szereznie, ezért Donáth Anna pártelnök az elnökséggel együtt lemondott. Ugyanekkor Fekete-Győr András korábbi pártelnök bejelentette, hogy újra indul az elnökségért.[24] A párt július 7-i tisztújításán végül Tompos Mártont választották új pártelnöknek.[25]
A Momentum Mozgalom legfőbb döntéshozó testülete a Küldöttgyűlés, az operatív vezetői teendőket pedig a hét tagból álló Elnökség látja el. Ezek mellett működik a Választmány, amelynek szerepét az Alapszabály nem szabályozza, a gyakorlatban azonban fontos szereppel bír a jelöltek jóváhagyásának folyamatában és a Küldöttgyűlés üléseinek előkészítésében.[26] 2018. január 26-án alapították meg a Párt az ifjúsági szervezetét, a Momentum TizenX-et.[27]
A párt elnöke 2017-es alapításától 2021-es lemondásáig Fekete-Győr András jogász volt, a párt egyik alapítója, a NOlimpia-kampány egyik arca, aki egyben a szervezet országos listavezetője is volt a 2018-as és a 2022-es országgyűlési választásokon is. Fekete-Győr 2021 októberi lemondását követően a párt ideiglenes ügyvezető elnöke Orosz Anna, Budapest XI. kerületének önkormányzati képviselője és alpolgármestere, egyben a szervezet alelnöke lett.[28] Az ezt követő novemberi tisztújításon a Küldöttgyűlés a három induló közül 57 százalékkal Donáth Annát, a párt Európai Parlamenti képviselőjét választotta elnöknek.[29] Donáth 2022. május elején jelentette be, hogy gyermeket vár, ezért nem indul újra a pártelnöki posztért. A 2022-es tisztújításon hárman indultak a pártvezetésért: Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, korábbi elnökésgi tag, Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, és Gelencsér Ferenc országgyűlési képviselő. Gelencsért a Küldöttgyűlés végül a szavazatok kicsivel több mint 50 százalékával megválasztotta.[30]
A 2022-es tisztújítását követően a Párt elnökségi tagjai Cseh Katalin EP-képviselő, Ilyés Márton közgazdász, Kele János közgazdász-sportújságíró, Kerpel-Fronius Gábor Budapest főpolgármester-helyettese, Mihálik Edvin önkormányzati képviselő, Szeged zöld tanácsnoka, és Paróczai Anikó kispesti önkormányzati képviselő lettek.[30] A szervezet korábbi elnökségi tagjai voltak: Bárdi Zsuzsanna, Erzsébetváros alpolgármestere, Hajnal Miklós országgyűlési képviselő, Mándi László debreceni önkormányzati képviselő, és Tóth Endre Budafok-Tétény országgyűlési képviselője. Korábbi elnökségi tagok voltak még többek között Pottyondy Edina, Kádár Barnabás, Soproni Tamás, Dukán András Ferenc, Körömi Attila, valamint Buzinkay György és Berg Dániel is.
| # | Elnök | Portré | Hivatal kezdete | Hivatal vége | Időtartam | Az Elnökség tagjai | Forr. |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
(1989– ) | .jpg) | március 4. | október 10. | 220 nap | [32] [33] [34] [35] | ||
(1989– ) ügyvezető elnök | .png) | október 10. | november 21. | ||||
(1987– ) | .png) | november 21. | május 29. | [38] | |||
(1990– ) | május 29. | január 28. | 244 nap | [40] | |||
(1987– ) | | január 28. | július 7. |
[41] [24] | |||
(1988– ) | .png) | július 7. | [43] | ||||
1 Soproni Tamás volt a Momentum első alelnöke. 2 Donáth Anna a második, egyben az első női alelnök. 3 Orosz Anna a párt harmadik, egyben második női alelnöke. 4 Ilyés Márton Donáth első ciklusa alatt volt a negyedik alelnök. 5 Cseh Katalin a Momentum ötödik, egyben harmadik női alelnöke. 6 Tompos Márton a Momentum hatodik alelnöke 7 Lőcsei Lajos Tompos elnöki ciklusa alatt a jelenlegi alelnök. | |||||||
A párt tagsága rendes és pártolói tagokból áll, akik a területi alapon létrehozott alapszervezetekhez tartoznak. Ezek teljes száma 2018-ban 105, amiből 95 Magyarország területén található, 10 pedig az ország határain túl.[8] A külföldi alapszervezetek közül megalakulásakor a londoni volt a legnagyobb létszámú.[44] A pártnak 2019-ben 825 rendes, és 1750 pártolói tagja volt.
A párt alapvetően centrista nézeteket képvisel,[2] elutasítja a jobb-bal és liberális-konzervatív besorolásokat, magát egyszerre nemzeti és liberális, valamint konzervatív beállítottságúnak tartja és tagsága „ideológiailag sokszínű, de meggyőzhető, vitaképes emberekből áll”.[57][58] A Momentum egyaránt fontosnak tartja nemzeti értékeink védelmét és Magyarország európai egység iránti elkötelezettségét, illetve a nyugatias berendezkedésű államokhoz való közeledést a keleti típusú diktatúrák felé való nyitás helyett, támogatja a globális piacot és a szegénypárti adózási rendszert, csökkentené az ÁFA mértékét, erősítené az integrált oktatást, lazítaná a terhességmegszakítás szabályozását, egyértelműen kiáll a homoszexuálisok jogaiért,[59] valamint enyhítené a könnyű drogok orvosi célú használatának szabályozását.[60]
A párt megalakulása óta azt vallja, hogy a teljes jelenlegi politikai elitet le kell váltani és Magyarországon egy új politikai generációnak és vele együtt egy új politikai kultúrának kell teret adni.[61]
A Momentum azért jött létre, hogy legyen újfajta politika közösség Magyarországon. Pontosan azért, hogy ne kelljen azokra szavazni, akik miatt itt tartunk.
A Momentum sokáig elutasított mindennemű választási együttműködést, azonban miután 97 országos egyéni választókerületben összeszedték az induláshoz szükséges 500 érvényes ajánlást,[12] megerősítették, hogy hajlandóak bármelyik ellenzéki párt javára visszalépni, amennyiben az alábbi kritériumok teljesülnek:[63]
A Momentum deklaráltan egyik legfontosabb feladatának tekinti a rendszerváltás befejezését és a politikai generáció- és kultúraváltást, valamint Magyarország tényleges bevezetését a 21. századba.[64] Mindezt úgy tekintik megvalósíthatónak, hogy a magyar társadalom megszabadul az ideológiai harcoktól és a jobb-bal megosztottság helyett a közös célokra koncentrálva indul el a fejlődés útján.[65][66][67]
A párt 2017. október 15-én mutatta be a 2018-as országgyűlési választásokra készült, Indítsuk be Magyarországot! című 363 oldalas programját,[68][69] melyet egy országjárással egybekötött társadalmi párbeszéd után, több mint 100 Momentum tag és 150 külső szakértő bevonásával dolgoztak ki.[65][70] Ebben részletesen bemutatják, milyen megoldásokat kínálnak Magyarország rendszerszintű problémáira. A program bevezető fejezetében három típusba sorolták a megoldási javaslataikat, a programot ,,a XXI. századi megoldások”, ,,a helyi megoldások” és a ,,a hazahozott tudás” programjának nevezték.[71] A párt országgyűlési programja 12 fejezetből és 45 alfejezetből áll. A program vegyes fogadtatásban részesült a különböző sajtóorgánumok elemzéseiben. Míg a Magyar Idők szerint például „üres ígérethalmaz”,[72] mások szerint egyes elemei figyelemre méltóak.[73] A 168 Óra elemzésében „erős közepesre” értékelte a párt elképzeléseit az egészségügy átalakítására vonatkozóan,[74] míg a hvg.hu által megkérdezett szakértők szerint a Momentumé a „legrészletesebb és legalaposabbnak tűnő egészségügyi program”.[75]
Indítsuk be Magyarországot! – 2018-as országgyűlési választási program Archiválva 2018. január 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
A Momentum 2019. március 2-án mutatta be a 2019-es európai parlamenti választásokra készült, Ne adjuk a jövőnket! című programját.[76][77][78] A párt európai parlamenti választási programja 3 fejezetből és 12 alfejezetből áll:[79]
A Momentum 2019. március 21-én mutatta be Budapest 2.0 című programját.[80] Bevezetője szerint „A Budapest 2.0 a Momentum jövőképe arról, hogy Budapest milyen város lehetne, ha a városvezetés aktuális politikai érdekeit háttérbe szorítva hosszú távú, jövőbe tekintő programot valósítana meg.”[81] A program három cél köré szerveződik:
Országgyűlési képviselők:[86]
Momentum Mozgalom polgármesterrel rendelkező települések:
| Választás | Szavazatok száma | Szavazatok aránya | Mandátumok száma | Európai parlamenti csoport | Európai párt |
|---|---|---|---|---|---|
| 2019-es[87] | 344 512 | 9,93% | 2/21 | Újítsuk meg Európát | Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért Párt |
| 2024-es[88] | 169 082 | 3,70% | 0/21 | – | – |
A 2019-ben megválasztott két képviselő: Cseh Katalin és Donáth Anna.
2017. január 19-én a párt (akkor még egyesületként) aláírásgyűjtést kezdett egy (budapesti) népszavazás kiírásához. A népszavazási kezdeményezés célja a budapesti 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázat visszavonása volt. A szavazáson a kérdés pontos megfogalmazása a következő lett volna: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?".[89] Sok olyan is aláírta, aki szeretett volna Olimpiát Budapesten, de azt is szerette volna, hogy népszavazás döntsön erről.
A népszavazás kiírásához 30 nap alatt – február 17-ig – 138 ezer érvényes aláírást kellett összegyűjteni. Az első tíz nap alatt legalább 70 ezer aláírást gyűjtött össze a Momentum Mozgalom és a kampányát támogató pártok (Együtt, LMP, Párbeszéd).[90] Az MKKP plakátokkal támogatta a mozgalom népszavazási tervét.[91] A Momentum 180-200 ezer aláírást kívánt összegyűjteni annak érdekében, hogy biztos meglegyen a helyi népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű érvényes szignó.[92] Egy országos népszavazási kezdeményezéssel ellentétben otthon kinyomtatott aláírásgyűjtő ívekkel bárki gyűjthetett aláírást és ezzel a lehetőséggel sokan éltek is![93] A Momentum Mozgalom képviselői 2017. február 17-én 266 151 aláírást nyújtottak be a Fővárosi Választási Irodának.[94]
Az aláírásgyűjtés során több esetben került sor a mozgalom, illetve a kezdeményezést támogató pártok aktivistái elleni tettleges támadásokra.[95][96][97][98]
Február 22-én Orbán Viktor kormányfő, Borkai Zsolt, a MOB elnöke és Tarlós István, Budapest főpolgármestere azt a döntést hozták, hogy Budapest visszalép a pályázattól.[99] A kormány határozatot hozott, amelyben felkérik a Fővárosi Közgyűlést és a MOB elnökét, hogy az olimpia megrendezésére irányuló pályázatot vonja vissza. A határozatban a korábban létrejött egység felbomlását állapították meg.[100][101] A visszalépésről formálisan a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésen döntött.[102] Egy sikeres olimpiarendezés alapja kizárólag a politikai erők közötti legalább minimális egyetértés lehet.[103]
| Vélemények a kezdeményezésről |
|---|
|
Célul tűzték ki az ügynökakták titkosításának feloldását illetve visszaszerzését Oroszországtól, nyilvánossá és online kereshetővé tételét, valamint az érintettek eltiltását az állami pozícióktól.[111][112]
2017 áprilisában bejelentették, hogy két újabb népszavazást kezdeményeznek:[113][114]
A Kúria egyik népszavazási kezdeményezést se ítélte jogszerűnek.[115]
2017 áprilisában a kormány „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátkampányára válaszul a párt aktivistái 14 városban átragasztották a plakátok feliratait „Állítsuk meg Orbánt!” és „Állítsuk meg Moszkvát!” feliratokra, mert a párt szerint „Orbán Viktor Oroszországhoz akarja csatolni Magyarországot.”[116][117][118]
A kormány "Állítsuk meg Brüsszelt!" kampányára válaszul 2017. május 1-én "Indítsuk be Magyarországot!" címmel ellenkampányt indítanak.[119][120]
2017. május 1-jén, Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának évfordulóján tízezres tüntetést rendezett „Európához tartozunk” jelmondattal. A tömeg a Szabadság térről a Hősök terére vonult, ahol beszédet mondott Soproni Tamás, Pottyondy Edina és Fekete-Győr András.[121]
2017. május 18-án az Origo.hu cikket közölt, melyben azt állította, hogy a Momentum tagjai egyrészt Soros Györgyhöz köthetők, másrészt pedig milliós fizetéseket vettek föl hallgatói önkormányzati képviselőként.[122] Ezt követően Fekete-Győr András és néhány társa engedély nélkül behatolt az Origo irodájába, és az ott jelenlévőkről azok engedélye nélkül felvételeket készített és tett később közzé.[123][124] A Momentum közleményében úgy fogalmazott, hogy „Azért mentünk, hogy megkérdezzük Kovács Andrást és az origósokat, hogy honnan szedik a hamis információkat és miért írnak lejárató cikkeket rólunk. Beszélgetni szerettünk volna velük, hogy ők is lássák, hogy ők hús-vér embereket járatnak le, és esetleg megszólaljon a lelkiismeretük.”[125]
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elítélte a párt akcióját: „Az Origo székhelye magánterület, oda pedig engedély nélkül senki – még a hatóságok sem – léphetnek be. Az engedély hiányát pedig nem pótolja a közérdekre való hivatkozás.”[126] Az Origo feljelentést tett az ügyben, mert megdöbbentőnek tartották, „hogy egy magát komolynak mondó párt elnöke olyan jogsértésre vetemedik, hogy engedély nélkül betör egy magántulajdonban lévő épületbe.”[127]
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
