La Paloma
Elvis Presley-kislemez From Wikipedia, the free encyclopedia
Elvis Presley-kislemez From Wikipedia, the free encyclopedia
A La Paloma a 19–20. század egy népszerű melódiája. A Guinness Rekordok Könyve szerint e dalról (és feldolgozásairól) több mint 2000,[1] mások szerint legalább 5000[2] felvétel készült, szemben a Yesterday (Beatles) 1600 nyilvántartott csúcsával.
| La Paloma | |
| habanera | |
 | |
| S. de Iradier Salaverri | |
| Zeneszerző | Sebatián Yradier |
| Dalszövegíró | Sebatián Yradier |
| Megjelenés | 1962 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz La Paloma témájú médiaállományokat. | |
Sebastián de Iradier Salaverri (alias Sebastián Yradier) spanyol–baszk zeneszerző. Zenei tanulmányait szülővárosában Vitoriában (Baszkföld) végezte, ahol 1825-től templomi orgonistaként szolgált. Egyházi feladatai mellett vonzódott a szórakoztató zene (musica popular), főleg az ő korában népszerű műfajok – bolero, seguidilla, fandango, cachucha (andaluz tánc) stb. – iránt. Gyakran lépett fel a gazdag kereskedők és földbirtokosok szalonjaiban, ahol orgonán vagy gitáron kísérve adott elő dalokat.
1833-ban ösztöndíjjal folytatta tanulmányait Madridban. 1835-től különböző tanári állásokat töltött be neves zenei intézetekben. 1839-50 között a Real Conservatorio de Música de Madrid (Királyi Zeneakadémia) professzora volt. 1850-ben Párizsba utazott, s a párizsi szalonok népszerű látogatója és előadója lett. 1853-ban visszatért Madridba a La perla de Gentil című zenés játékának bemutatójára, majd 1855-ben ismét Párizsba utazott. 1857-ben a híres kontraalt énekesnővel, Marieta Albonival amerikai turnéra ment, a spanyol nyelvterületen és az Egyesült Államokban is szerepeltek. 1863-ban Európába visszatérve Londonban időzött, s innen 1864-ben Párizsba, majd – már betegen – hazájába tért vissza.
Az ISWC katalógusa 92 változatot sorol fel a dalból La paloma címmel (például T-801.364.687-3) és Yradier szerzői azonosítójával (00033422322). A magyar változat nincs köztük.
A szerző Latin-Amerikai útjának egyik darabja a La Paloma címen ismertté vált habanera. A címadó fehér galamb romantikus szövegéhez egy több, mint 2000 éves legenda szolgáltatta a motívumot. Eszerint i.e. 492-ben az I. Dareiosz által indított háborúban a perzsa sereg Mardoniosz vezette hajóhadát az Athosz hegy lábainál a vihar szétverte, s a süllyedő hajókról az akkor még Európában nem honos fehér galambok szálltak fel. A görögök az ismeretlen madarakat a hajósok lelkének vélték, s hitük szerint ezek vitték el a hajótöröttek utolsó üzenetét szeretteikhez:.[3]
A La Paloma még Iradier életében népszerűvé vált Mexikóban. Egy regény (Eça de Queirós: El crimen del padre Amaro) úgy említi, mint vieja canción mexicana (régi mexikói dal). A Habsburg–Lotaringiai-házból származó I. Miksa mexikói császárnak és feleségének, a belga Sarolta belga királyi hercegnőnek egyik) kedvenc dala volt,[4] s egy legenda szerint a császár kérte, hogy ezt játsszák a kivégzése előtt és közben. A császár földi maradványait az osztrák-magyar haditengerészet hajója szállította Európába (Fiumébe) és a gyászos eseményre hivatkozva az első világháborúig tilos volt a Császári és Királyi Haditengerészet hadihajóin a La Palomát eljátszani.
A szöveget már 1875-ben franciára és németre is lefordították, később minden országban, ahol a melódia sikert aratott, keletkeztek többé-kevésbé hű fordítások. Elvis Presley előadásában No More (Blu Hawaii) címmel az angol (Don Robertson és Hal Blair tollából), Mireille Mathieu előadásában La Paloma ade címmel a német (Georg Buschor) és La paloma adieu (Catherine Desage) címmel a francia szöveg vált világhírűvé. Ugyancsak Mathieu mutatott be egy-egy újabb angol (La Paloma Good-Bye) és spanyol (La Paloma vendra) fordítást.
Georges Bizet Carmenjének híres Habaneráját (L’amour est un oiseau rebelle) a szerző Iradier egy másik népszerű művének, az El Arreglito című habanerának a motívumaiból komponálta abban a hitben, hogy ez egy ismeretlen szerző műve, kubai népdal.
A La Paloma sok film betétdalaként szerepelt. Néhány nevezetesebb ezek közül:
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
