Athosz-hegy
Hegy és félsziget Görögország északkeleti részén From Wikipedia, the free encyclopedia
Az Athosz-hegy (görögül Όρος Άθως [Orosz Athosz]) egy hegy és félsziget a görögországi Makedóniában, az ország északi részében.
| Athosz-hegy | |
| Világörökség | |
.jpg) | |
| Az Athosz-hegy | |
| Adatok | |
| Ország | Görögország |
| Világörökség-azonosító | 454 |
| Típus | Természeti és kulturális helyszín |
| Kritériumok | I, II, IV, V, VI, VII |
| Felvétel éve | 1988 |
| Elhelyezkedése | |
 Athosz-hegy
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 40° 09′, k. h. 24° 20′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Athosz-hegy témájú médiaállományokat. | |
Nevezik Szent Hegynek is (görögül Άγιον Όρος [Agion Orosz], bizánci görög nyelven Άγιον Όρος [Hagion Orosz]. Az ókorban a félsziget neve Ακτή [Akté] volt.
Mintegy 1400-an élnek a félszigeten. A Szent-hegy az ortodox világ számára nagyon jelentős szimbólum.[1]
Az Athosz-hegy meredek, sűrű erdővel borított emelkedői 2033 méter magasságba nyúlnak fel.
A félsziget a nagyobb Halkidikí félsziget keleti nyúlványa, amely 7-12 kilométer széles és 60 kilométer hosszan nyúlik be ÉNy-DK irányban az Égei-tengerbe. Keletről a Trák-tenger, nyugatról a Szingitiki-öböl övezi. Területe 390 km².
A félsziget körüli tengerek a hajók számára veszélyesek. Ezt jól tudták már az ókorban is, különösen azután, hogy I. e. 492-ben itt semmisült meg a görögökre támadó perzsa hadsereg flottája egy viharban, az ókori források szerint mintegy húszezer ember halálát okozva.[2]
Az Athosz-hegy mintegy húsz ortodox egyház otthona, amelyek saját autonóm teokratikus köztársaságot alkotnak Görögországon belül, az Athosz-hegyi Köztársaságot. Az Athosz-hegyen csak 21 évet betöltött férfiak élhetnek, akik a Görög Keleti Egyház hivei. Nők nem léphetnek be a szerzetesi köztársaság területére. Az autonóm régió azon lakói, akik nem szerzetesek, az adminisztratív központban, Karüeszben élnek.
A kicsiny teokráciában a nőket kitiltó szigorú szabály azon a régi hagyományon alapul, hogy amikor Jézus Krisztus keresztre feszítése után Szűz Mária a hajójával Ciprusra utazott, és onnan továbbindult, a hajója viharba került és letérve a tervezett útról, az Athosz hegynél ért partot. Máriának nagyon megtetszett a szépséges hely és arra kérte Istent, hogy adja neki a helyet, amit Isten azonnal megtett, attól a naptól kezdve az „Isten anyjának kertje” a szakrális hellyé vált Szent Hegy teljes területe. Ezért van az, hogy a nőket nem engedik be a szentnek tartott régióba. 1046-ban született az a IX. Kónsztantinosz bizánci császár által kiadott máig érvényes bulla, amely hivatalossá tette a nők, a gyermekek, a heréltek, de még nőstény állatoknak is a belépésének tilalmát a félszigetre.[3] Szűz Mária az Athosz-hegy védelmezőjévé vált. Athos olyan terület volt, amely kiválóan alkalmas volt azok számára, akik gyakorolni akarták az aszkéta szerzetesi életet.[4]
Az Athosz-hegy
A félsziget panorámája a hegy tetejéről
Zarándokok az Athos hegy 2033 méter magas csúcsán
3D animáció
Wikiwand in your browser!
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
