Perzsák

A perzsák (perzsául: پارسیان) azon iráni népek közé tartoznak, akik anyanyelvként a perzsa nyelvet beszélik. Ők a mai Irán lakosságának mintegy 61–65%-át teszik ki.^[1]

perzsák پارسیان

Lélekszám régiónként

Régió Fő  Irán 49 300 000 (a lakosság 61–65%-a)[1][2]  Törökország 618 000[3]  Irak 405 000[4]  USA 331 000[5][6][7]  Izrael 250 000[8]  Egyesült Arab Emírségek 238 000[9]  Németország 200 000[10][11]  Kanada 174 000[12][13]  Oroszország 172 000[5][14]  Katar 160 000[15]

Nyelvek

perzsa (a változatai, kaukázusi tat,[16][17][18][19][20][21][22] és judeo-tat), luri

Vallások

elsősorban síita iszlám továbbá szunnita iszlám, szúfi elenyésző számban keresztény, bahá'í, zsidó, zoroasztriánus

Rokon népcsoportok

iráni népek, azeriek

A Wikimédia Commons tartalmaz perzsák پارسیان témájú médiaállományokat.

Az Irán az „árja” szó többes száma és indoiráni népeket jelent. A mai Irán lakossága erős keveredés eredménye.^[23] 1935 előtt nyugaton Perzsia néven hívták az országot és állampolgárait hivatalosan perzsáknak nevezték.

A perzsákat – antropológiai sajátosságaikat tekintve – a középmagas termet, többé-kevésbé sötét bőrszín, sötét haj, barna vagy fekete szem jellemzi. (Ellentétben a szintén az iráni népek közé tartozó kurdokkal, akik között gyakoribb a magas termet, olykor kék szemű, szőke hajú típus is található köztük.)^[23]

A perzsa szó a „parsa” szóból származik és lovast jelent.

Nyelvük

A perzsa nyelv (más néven: fárszi; perzsául: فارسی) az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az iráni nyelvek csoportjába tartozik. Megkülönböztetünk óperzsa, középperzsa (pehlevi) és újperzsa nyelvet.

A mai modern perzsa valamely középperzsa nyelvjárásból alakult ki, azonban a középperzsa óperzsával való viszonya nem teljesen tisztázott. Az újperzsát Iránban első- vagy másodlagos nyelvként mintegy 70 millióan beszélik. A Kr. u. 7. században bekövetkezett arab hódítás következtében sok arab szó került a nyelvbe.

Bővebben: perzsa nyelv

Történelem

Perzsa nemesek és katonák öltözete

Az Iránt és India északi részét benépesítő indoiráni törzsek, amelyek magukat árjáknak nevezték, a Kr. e. 2. évezred közepén különültek el egymástól három nagy csoportra. Az indiai árják a Pandzsáb síkságán át behatoltak az indiai szubkontinensre; a médek az iráni fennsík északkeleti részén, a perzsák pedig a fennsík délnyugati lejtőin telepedtek le. ^[24]

A perzsa lovas nép volt, akárcsak a rokonaik, a médek, csak azoktól délebbre laktak: nem a mai Teherán környékén, hanem a Perzsa-öböl keleti partjai felett emelkedő hegyekben, fennsíkokon.

Az első perzsa törzsek a Kr. e. 9. században jelentek meg az Urmia-tótól délre fekvő területen. Később szálláshelyüket délebbre helyezték, ahol a terület korábbi urai, az elámiak már nem voltak elég erősek ahhoz, hogy megakadályozzák a perzsa letelepedést.^[25]

Az északabbra lakó médek a Kr. e. 8. században létrehoztak egy hatalmas birodalmat, aminek egyik vazallus tartománya lett Párszua, a médekkel rokon perzsák tartománya.

Bővebben: Méd Birodalom

Kabúdzsija (I. Kambüszész, a Perzsa Birodalmat létrehozó II. Kurus apja) egyesítette a médeket és perzsákat, amivel jelentős mértékben megnövelte a befolyását a térségben. A Méd Birodalom hódításaira alapozva II. Kurus perzsa király (II. Kürosz) vezetésével hozták létre az Óperzsa Birodalmat a Kr. e. 6. században.^[26] A médek ezután – részben – összeolvadtak a perzsákkal.

Bővebben: Óperzsa Birodalom

A Perzsa Birodalom bukása után (Kr. e. 333) a Kaszpi-tenger mellett élő pártusok hatalma érvényesült a mai Irán területén, felváltva Nagy Sándor utódait, a Szeleukidákat.

Lásd még: Irán#Története

Jegyzetek

1. United States Central Intelligence Agency(CIA): The World Fact Book – Iran. CIA, 2011. április 28. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 15.)
2. Library of Congress, Library of Congress – Federal Research Division. "Ethnic Groups and Languages of Iran". http://lcweb2.loc.gov/frd/cs/profiles/Iran.pdf. Retrieved 2009-12-02.
3. Persian in Turkey. Joshua Project. (Hozzáférés: 2014. augusztus 26.)
4. Iraq – People Groups. Joshua Project. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
5. The Persian Diaspora, List of Persians and Persian Speaking Peoples living outside of Iran, Worldwide Outreach to Persians, Outreach to Muslims around the Globe. Farsinet.com. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
6. Iranian-American stats, Phyllis McIntosh. The Iranian. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
7. This figure only includes Tajiks from Afghanistan. The population of people from Afghanistan in the United States is estimated as 80,414 (2005), Of which 65% are estimated to be Tajiks. United States Census Bureau: US demographic census. [2020. február 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 23.) Robson, Barbara and Lipson, Juliene (2002) "Chapter 5(B)- The People: The Tajiks and Other Dari-Speaking Groups" Archiválva 2010. január 27-i dátummal a Wayback Machine-ben The Afghans – their history and culture Cultural Orientation Resource Center, Center for Applied Linguistics, Washington, D.C., OCLC 56081073.
8. Why are people going to Iran?. The Jerusalem Post. (Hozzáférés: 2013. augusztus 19.)
9. United Arab Emirates: Demography. Encyclopædia Britannica World Data. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2008. március 15.)
10. Persian World Outreach – ''Persian-speaking people outside of Iran''. Persianwo.org. [2009. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
11. GTZ: Migration and development – Afghans in Germany Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben: estimate for Tajiks based on total of 100,000 Afghans in Germany.
12. ''2006 Canadian Census''. 2.statcan.ca. [2015. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
13. This figure only includes Tajiks from Afghanistan. The population of people with descent from Afghanistan in Canada is 48,090 according to Canada's 2006 Census. Tajiks make up an estimated 33% of the population of Afghanistan. The Tajik population in Canada is estimated from these two figures. Ethnic origins, 2006 counts, for Canada Archiválva 2013. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
14. 2002 Russian census. Perepis2002.ru. [2012. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
15. Ethnologue report for language code:pes. Ethnologue.com. (Hozzáférés: 2012. június 10.)
16. Gernot Windfuhr, "Persian Grammar: history and state of its study", Walter de Gruyter, 1979. pg 4:""Tat- Persian spoken in the East Caucasus""
17. Dictionary of Languages: The definitive reference to more than 400 languages. Bloomsbury Publishing, 109. o. (2014. november 23.). ISBN 978-1408102145 „and Tat (a variety of Persian)...(...)”
18. Iranian Languages. Routledge, 417. o. (2013. november 23.). ISBN 978-1135797041 „The Northwestern outpost of Persian is Caucasian Tat Persian (...)”
19. V. Minorsky, "Tat" in M. Th. Houtsma et al., eds., The Encyclopædia of Islam: A Dictionary of the Geography, Ethnography and Biography of the Muhammadan Peoples, 4 vols. and Suppl., Leiden: Late E.J. Brill and London: Luzac, 1913–38.
20. V. Minorsky, "Tat" in M. Th. Houtsma et al., eds., The Encyclopædia of Islam: A Dictionary of the Geography, Ethnography and Biography of the Muhammadan Peoples, 4 vols. and Suppl., Leiden: Late E.J. Brill and London: Luzac, 1913–38. Excerpt: Like most Persian dialects, Tati is not very regular in its characteristic features"
21. C Kerslake, Journal of Islamic Studies (2010) 21 (1): 147–151. excerpt:"It is a comparison of the verbal systems of three varieties of Persian—standard Persian, Tat, and Tajik—in terms of the 'innovations' that the latter two have developed for expressing finer differentiations of tense, aspect and modality..."
22. Borjian, Habib, "Tabari Language Materials from Il'ya Berezin's Recherches sur les dialectes persans", Iran and the Caucasus, Volume 10, Number 2, 2006 , pp. 243–258(16). Excerpt:"It embraces Gilani, Ta- lysh, Tabari, Kurdish, Gabri, and the Tati Persian of the Caucasus, all but the last belonging to the north-western group of Iranian language."
23. A Föld országai: A világ népei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965
24. Hahn István: Istenek és népek
25. (archív) R. Schmitt: „Akhaimeinida dinasztia“ (angol nyelven). www.iranicaonline.org. [2011. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 1.)
26. R. Schmitt: „Ahemenidska dinastija

Források

• A Föld országai: A világ népei, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Persian people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.