német-osztrák színész (1915-1982) From Wikipedia, the free encyclopedia
Curd Jürgens, teljes születési nevén Curd Gustav Andreas Gottlieb Franz Jürgens (Solln, München, Bajor Királyság, Német Császárság, 1915. december 13. – Bécs, Ausztria,1982. június 18.) német–osztrák színpadi, film- és televíziós színész, számos német és nemzetközi film szereplője. Angol nyelvű stáblistákon nevét gyakran Curt Jurgens formában írták. Az 1930-as évektől haláláig több mint 160 német, osztrák és nemzetközi filmprodukcióban szerepelt.
| Curd Jürgens | |
 | |
| Született | Curd Gustav Andreas Gottlieb Franz Jürgens 1915. december 13.[1][2][3][4][5] Solln |
| Elhunyt | 1982. június 18. (66 évesen)[1][2][3][4][5] Bécs[6] |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | német |
| Házastársa | Louise „Lulu” Basler (1938–1947) Judith Holzmeister (1947–1955) Eva Bartok (1955–1956) Simone Bicheron (1958–1977) Margie Schmitz (1978–1982) |
| Élettársa | Romy Schneider (1957) |
| Szülei | Curd Jürgens |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Wiener Zentralfriedhof (Gruppe 32C, Nummer 54) |
| Színészi pályafutása | |
| Aktív évek | 1935 – 1982 |
| Tevékenység | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Curd Jürgens témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A bajorországi Sollnban született 1915-ben, kétnyelvű nagypolgári családban. (Szülővárosa ma München egyik kerülete). Édesapja, Kurt Jürgens Hamburgból származó kereskedő volt, aki üzleti ügyekben sokat utazott a Német Császárságban és az Orosz Birodalomban. Édesanyja a savoyai Évian-les-Bains-ből (Haute-Savoie megyéből) származó Marie-Albertine Noir francia nyelvtanárnő volt.[7] [8] Két nővére volt, Jeanette és Marguerite.
Ifjúkorát Berlin előkelő Neu-Westend negyedében töltötte. (A család az Oldenburgallee 57-ben laktak). Később megjelent „…und kein bisschen weise” című önéletrajzában sokat írt itt töltött éveiről. Iskoláinak elvégzése után a berlini 8-Uhr-Abendblatt esti lap újságírója lett. Munkája mellett tanulta a színészmesterséget. 1933-ban egy autóbalesetben megsérült, nemzőképtelenné vált.[9]
1935-ben az UFA filmgyárban kezdett dolgozni. Szerepelt ausztriai színpadokon is. 1937-ben feleségül vette Louise „Lulu” Basler színésznőt. Jürgens ellenségesen viszonyult az 1933-ban hatalomra jutott nemzetiszocialista állami berendezkedéssel szemben.
1944-ben már viszonya volt Judith Holzmeister osztrák színésznővel. A Bécsi lányok c. film forgatása közben egy bécsi lokálban Jürgens – anélkül, hogy tudta volna, kikkel áll szemben – óvatlanul összeszólalkozott Robert Kaltenbrunnerrel, Ernst Kaltenbrunner Gestapo-főnök fivérével, Otto Skorzeny SS-Obersturmbannführerrel és Baldur von Schirach NSDAP-funkcionárius egyik munkatársával. Napokon belül behívót kapott, de nem a Wehrmachtba sorozták be, hanem politikailag megbízhatatlannak minősítették és internálótáborba küldték. (Egy forrás szerint Magyarország területére,[10] de az 1944-es év politikai és hadászati fejleményeinek ismeretében ez valószínűtlen). Néhány hét után Jürgens sikeresen megszökött, és Ausztriában bujkált a háború végéig.
A háború után Ausztriában maradt, eljegyezte a Bécsben élő Judith Holzmeistert. A bécsi Burgtheaterben dolgozott. 1946-ban a színház társulata svájci turnéra ment, de Jürgens – mint német állampolgár – kiutazási engedélyét a bécsi szovjet megszálló hatóság megtagadta. Jürgens kérelmezte az osztrák állampolgárságot. A Burgtheater igazgatója személyesen telefonált érdekében Leopold Figl államkancellárnak, a kérelmet még aznap teljesítették. napon belül teljesítették kérelmét, és kiutazhatott Svájcba.[11] Saját nyilatkozata szerint Jürgens már Ausztria német megszállása előtt, 1935-ben is rendelkezett osztrák útlevéllel.[12]
Egy ideig a straubingi Városi Színház intendánsa volt, azután a párizsi Théâtre Hébertot igazgatója lett. 1950-ben megrendezte első játékfilmjét, a Prämien auf den Tod-ot. Több osztrák szórakoztató filmben forgatókönyvíróként és rendezőként működött, de filmjei nem arattak átütő sikert.
1955-ben Helmut Käutner rendező főszerepet adott neki Des Teufels General (Az ördög tábornoka) című filmdrámájában, amely Carl Zuckmayer azonos című színdarabjából készült. Harras tábornok történetében a valóságos Ernst Udet repülőtábornok, első világháborús ászpilóta életét dolgozták fel. 1956-ban Roger Vadim filmjében, az És Isten megteremté a nőt-ben Brigitte Bardot és Jean-Louis Trintignant mellett szintén főszerepet kapott. A két film nemzetközi elismertséget hozott Jürgensnek.[13]
A nemzetközi áttörés további nemzetközi megbízásokat fialt. A magas, szőke, ellenállhatatlanul sármos Jürgens egy sor amerikai filmben kapott rámenős nőcsábász-szerepeket. Megjelenése öntudatos eleganciát, határozottságot sugallt. Gyakran alakított vonzó katonatiszteket, arisztokratákat, erőskezű vezetőket, sikerembereket. 1977-ben nagy sikert aratott A kém, aki szeretett engem című James Bond-filmben, ahol Bond ellenlábasát, Karl Stromberget, a világot meghódítani szándékozó főgonoszt alakította. Keresztnevét itt írták először „angolosan” a színlapra, Curt Jürgensként, mondván, az eredeti Curd szó angolul „túrót” jelent.[14]
Filmszerepei mellett már ifjúkorától kezdve folyamatosan szerepelt színpadokon is. Tagja volt több bécsi színház társulatának (1938–1941 között a Volkstheaternek, 1940–1953, majd 1965–1968 között a Burgtheaternek, stb.) 1966-ban fellépett a New York-i Eugene O’Neill színházban, a George Schaefer által rendezett The Great Indoors-ban, Geraldine Page oldalán.[15] 1973–1977 között a Salzburgi Ünnepi Játékokon ő játszotta Hofmannsthal: Mindenki (Jedermann) c. drámájának címszerepét, Ernst Haeusserman rendezésében.
1981. március 9-én lépett utoljára színpadra. A bécsi Staatsoperben alakította Szelim basa (prózai) szerepét, Mozart: Szöktetés a szerájból c. opera előadásán, ahol Karl Böhm vezényelt.[16]
Politikai nézeteit illetően Willy Brandttal rokonszenvezett. Nyilatkozataiban kiállt a Brandt által képviselt megbékélési politika, az Odera–Neisse-határ elismerése és a keleti nyitás mellett.
Jürgens ötször nősült. Házasságon kívüli viszonyairól sok pletyka szól, de nem mindegyikről maradt megbízható információ.
Életének utolsó éveiben Jürgens Franciaországban élt, de színpadi szerepléseire rendszeresen visszajárt Bécsbe. Többször került kórházba szívproblémák miatt, 1980-ban az USA-ban szívbillentyűműtétet végeztek rajta. Egészségi problémái és orvosaitól kapott figyelmeztetések ellenére is aktívan dolgozott. Egy bécsi tartózkodás alkalmával, 1982. június 18-án halálos szívroham érte.[7] Bécs városától díszsírhelyet kapott a bécsi Központi temetőben (Zentralfriedhof) (Gr. 32C Nr. 54). Június 22-én helyezték örök nyugalomra, nagy részvét mellett.
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
