német politikus From Wikipedia, the free encyclopedia
Baldur Benedikt von Schirach (Berlin, 1907. május 9. – Kröv, 1974. augusztus 8.) német ifjúsági vezető, akit a nürnbergi perben elítéltek 1945 után. Schirach volt a Hitlerjugend (HJ) vezetője, Gauleiter és Bécs vezetője (Reichsstatthalter).
| Baldur von Schirach | |
 | |
| von Schirach | |
| 1. vezetője a Hitlerjugendnek | |
| Hivatali idő 1931 – 1940 | |
| Előd | Adolf Hitler |
| Utód | Artur Axmann |
| Hivatali idő 1940 – 1945 | |
| Előd | Josef Bürckel |
| Katonai pályafutása | |
| Csatái | második világháború |
| Született | 1907. május 9. Berlin, Német Birodalom |
| Elhunyt | 1974. augusztus 8. (67 évesen) Kröv, Rajna-vidék-Pfalz, NSZK |
| Sírhely | Rajna-vidék-Pfalz |
| Párt | Nemzetiszocialista Német Munkáspárt |
| Szülei | Emma Middleton Tillou Carl von Schirach |
| Házastársa | Henriette von Schirach 1933-1946 |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Iskolái | Lajos–Miksa Egyetem |
| Díjak | Vaskereszt |
 | |
| Baldur von Schirach aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Baldur von Schirach témájú médiaállományokat. | |
Weimarban született, apja színházigazgató volt. Anyja amerikai nő volt, Emma Middleton Lynah Tillou (1872 - 1944). Két lánytestvére volt, Viktoria és Rosalind von Schirach, és egy fiútestvére Karl Benedict von Schirach, aki 1919-ben öngyilkos lett 19 éves korában.
Tízéves korában beállt a Wehrjugendgruppe-ba, 1925-ben NSDAP-tag lett. 1932. március 31-én elvette Henriette Hoffmannt, akinek apja Hitler fényképésze és közeli barátja volt. Így került Hitler közelébe, és gyakran meglátogatta a Berghofon. Négy gyerekük született, Angelika Benedikta von Schirach (1933), Klaus von Schirach, Robert von Schirach és Richard von Schirach (1942).
1933-tól a Hitlerjugend vezetője, Reichsjugendführer lett. 1940-ben megszervezte 5 millió gyerek evakuálását a szövetségesek által bombázott városokból. Később belépett a hadseregbe, és Franciaországban harcolt, ahol vaskeresztet kapott hősiességéért. A Hitlerjugend vezetését tőle Artur Axmann vette át, Schirach ezután Bécs vezetője (Reichsstatthalter) lett. Kormányzása alatt deportáltak 185 000 zsidót munkatáborba. 1943 után kegyvesztett lett, de megtartotta állását.
A nürnbergi perben azt mondta, hogy nem tudott „megsemmisítő táborok” létezéséről. 1946-ban a bécsi zsidók deportálása miatt 20 év börtönre ítélték. 1949. július 20-án felesége elvált tőle. 1966 szeptemberében, büntetése letöltése után engedték ki. Megírta memoárjait „Hittem Hitlerben” címmel. 1974-ben halt meg Krövben.
 |
Ez a német politikusról vagy diplomatáról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Seamless Wikipedia browsing. On steroids.
Every time you click a link to Wikipedia, Wiktionary or Wikiquote in your browser's search results, it will show the modern Wikiwand interface.
Wikiwand extension is a five stars, simple, with minimum permission required to keep your browsing private, safe and transparent.
